Az Ujság (1903-1925)

azujsag4 azujsag3

azujsag2 azujsag

Folytatás: Ujság (szerk. Ágai Béla)

 

Első megjelenés: 1. évf. 1. sz. (1903. december 16.)

Szerkesztő: Gajári Ödön

Beköszöntő szöveg: nincs

Utolsó szám: 23. évf. 122. sz. (1925. május 31.)

Szerkesztő: Ágai Béla

Elköszönő szöveg: nincs

Szünetelt: 17. évf. 113. sz. (1919. máj. 14.) – 17. évf. 114. sz. (1919. szept. 28.), 22. évf. 83. sz. (1924. ápr. 17.) – 22. évf. 84. sz. (1924. máj. 6.) között

 

Első szám

I. évfolyam 1. szám: 1903. december 16.

Felelős szerkesztő/főszerkesztő: Gajári Ödön

Megjelenik: Budapesten, naponta

Szerkesztőség és kiadó hivatal: Budapest, Rákóczi út 54

Megjegyzés: 1925. július 12. címváltozás, új évfolyamjelzéssel.

Szünetelt: 1919. május 15 és szeptember 27. között.
Beköszönő szöveg
“Uj napilapot adunk a magyar közönségnek. Czime: Az Ujság.

Politikai irányát röviden e név fejezi ki: Deák Ferencz.

Az Ujság egyrészt a magyar állami fenség teljességét, másrészt a paritásos dualizmust megalkuvás nélkül fogja védelmezni. Meggyőződése, hogy a magyar nemzet csakis e kettős törvényes alapon fordíthatja minden erejét a maga erkölcsi és anyagi javainak gyarapítására s csakis ezen állhat meg, bármilyen jövendő viharokban, biztosan, rendületlenül

Az Ujság ébren kívánja tartani azt a magyar józan észt, melynek legdicsőbb megtestesülés a haza bölcse s legbecsesebb vívmánya az ezernyolcszázhatvankilenci kiegyezés volt.

Az Ujság a kormánytól és minden párttól tökéletesen független. Szabadon és elfogulatlanul fogja ellenőrizni a kormányt, a pártokat és az egész közéletet. S míg a közjogi alap belső ellenzőivel lankadatlanul fog viaskodni, éber szeme lesz a magyar nemzetnek ama külső ellenségeire, a kik a paritásos dualizmust a magyar faj nemhogy nem keveslik, hanem inkább sokallják.

Az Ujság, mely a hagyományos történeti magyar szabadelvüség alapvető közjogi alkotásának védelmére van elszánva, természetesen, csak minden ízében nemzeti szellemű közlöny lehet.

Az Ujság igazmondó lesz, ha kell, a kíméletlenségig, de a hazugságot, gyanusítást, személyeskedést, mende-mondát megveti. A tisztes irodalmi hangnem mint a korlátlan magyar sajtó szabadságának egyik erkölcsi ellenfeltételére, épp ugy elkötelezve érzi magát, mint a feltétlen igazmondásra.

Ez, Az Ujság programmja. Rajta leszünk legjobb meggyőződésünkkel és legjobb tudásunkkal, hogy Az Ujság e programmot teljesen be is váltsa.

És most utnak indítjuk első számunkat, hadd osztva meg minden programmal is meggyőzőbben, hogy mit akarunk és mit tudunk nyújtani az olvasónak, a kinek szellemi szükségleteit kielégíteni, a kinek szivéhez férkőzni legnagyobb igyekvésünk lesz. Lapunkból semmi sem fog hiányozni, a mit a modern olvasó joggal megkívánhat. Első forrásból vett, így tehát legérdekesebb és legmegbízhatóbb politikai értesülésekkel fogunk szolgálni a közönségnek. Mindenkor a lényeget kidomborítva, de a mellett színes képét adjuk az országgyülés térgyalásainak. Pontos és gyors külföldi értesülésekre támaszkodva,Külföld rovatunkban tájékoztatjuk az olvasót mindazokról a politikai mozgalmakról és eseményekről, melyek szertw a világon részben önálló jelentőségüknél, részben pedig hazánkat érdeklő vonatkozásaiknál fogva az általános érdeklődésre tarthatnak számot. Hireink rovata választékos irodalmi formában rögzíti meg mindazokat az eseményeket, melyeket a véletlen szeszélye nap-nap után fölvet. A székesfőváros közügyeinek igazságos méltóságát és páratlan bírálatát Főváros rovatunkban találja meg a közönség. Természetes, hogy kiváló gondot fordítunk a Színház, Zene, Képzőművészet, Tudomány és irodalom rovatokra is. Szellemi életünk valamennyi értékesebb és érdekesebb jelenségeit szerető figyelemmel, önzetlen jóakarattal – egyképpen óvakodva léha pajtáskodástól és irigy ellenségeskedéstől – regisztrálni és méltatni fogjuk. A szellemiek mellett nem fogjuk elhanyagolni a modern társadalmi élet egyik érdekes hajtását, a sportéletet sem, melynek Sport rovatunk hü tükre lesz. Igazságszolgáltatás czim alatt a törvényszéki tárgyalótermek eseményeinek érdekes krónikáját, Városok és vármegyék rovatban a törvényhatósági élet nevezetesebb mozzanatai ismertetjük. Közgazdaság rovatunk minden érdektől függetlenül az igazságon kívül semmi által nem irányított ítéletet mond a gazdasági élet eseményeiről. Innen-Onnan rovatunk érdekes és változatos apróságok és a Szerkesztői üzenetek tartalmas felvilágosításai és fejtegetései egészítik ki lapunk gazdag tartalmát. A tárczarovaton kívü, melynek szinvonalát a hazai irodalom legfényesebb nevei biztosítják, regényünk fogja lapunkban a szépirodalmat képviselni. Ezt a rovatunkat Marquerille Viktor és Pál, a hires franczia regényírónk legujabb müvével, a Két asszony élet czimü regénynyel kezdjük meg. ”

TÖRTÉNETE

Indulása

Tisza István gróf konzervatív liberális irányának orgánumaként indult 1903-ban Az Ujság. Tisza István gróf konzervatív liberális irányának orgánumaként indult 1903-ban Az Ujság. Vezető publicistái: Kozma Andor, Ágai Béla, Kenedi Géza, Kóbor Tamás. Kritikát és tárcát ír Keszler József, Elek Artúr.

Mindenféle radikalizmus ellenében lépett el, a nemzeti forradalmias hangtól rettegő liberális polgárság támogatóként vette körül.

Olvasói

Indulásának évében 15 000 példányban jelent meg, 1913-ban pedig már 65 000-re növelte példányszámát, a legnépszerűbb politikai napilapok egyike.

Munkatársak

Híres munkatársak: Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond (1903-1909)

Politikai hovatartozás

Tisza István konzervatív liberális irányát követi, gyakran Tisza lapjaként említik.

Érdekességek

1925. május 31-én Az Újság első oldalán jelent meg Beniczky Ödön belügyminiszter vallomása a Népszava felelős szerkesztőjét, Somogyi Bélát meggyilkoló különítményesek gaztettéről. Beniczky vallomása egyebek között azt is nyilvánvalóvá tette, hogy Horthy volt a felbujtó. A bíróság a leleplezést közlő szerkesztőt, Kóbor Tamást, pénzbüntetésre, Beniczkyt- kormányzósértésért- kétévi fegyházra ítélte. Az Ujságot pedig betiltották. Kóbor nevét le kellett venni a lapról. Hosszas alkudozások után, a megszűnt Az Ujság utódjaként, 1925. július 12-én jelent meg az Ujság első száma. Szerkesztői: Ágai Béla és Keszler József. ( A magyar sajtó képes könyve)
Hivatkozások
Buzinkay Géza – Magyar hírlaptörténet, Corvina Kiadó Kft, 2008.

Dersi Tamás – Szántó Tibor: A magyar sajtó képes története, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, 1973.

Kókay György – Buzinkay Géza – Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Bp. 1994.

 

Vásári Ildikó

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s