Független (1863)

fuggetlen

Első szám: 1863. január 1. (1. évf. 1. szám)

Felelős szerkesztő: Kovács Lajos

Kiadó: Pfeiffer Ferdinánd könyvkereskedésben a Szervitatér sarkán a fehér hajó átellenében

Utolsó szám: 1863. december 31.(1. évf. 299. szám)

Felelős szerkesztő: Kecskeméthy Aurél

Kiadó: Feldunasor 13. sz. Kertész József könyvnyomdájában.

Gyakoriság: Naponta

Beköszöntő szöveg

Pest, jan. 1.

Lapunk – az ég adja – epochalis év első reggelén indul a számunkra nagy világnak. E nap a komoly magábaszállás ünnepe. A lélek magasabb régiókat keres, az érzemények a mult emlékeinek nyomása alól a jövő reményeiben keresnek derületet. Legyen isten áldása ez év fáradalmain! Legyen e napon üdvözölve általunk minden hű magyar. És midőn mi ez üdvözletünket kimondjuk, őszinte lélekkel zárjuk óhajtásainkba minden hazánkfiát. Nincs köztünk, ezt mély hitben mondjuk, senki, ki hazájának boldogságát, emelkedését, felvirágzását szíve mélyéből ne áhítaná. Csak felfogásunk a boldogulás utairól nagyon különböző, de mint korunk egyik legbölcsebb írója mondja: „Midőn az Isten szabadnak és gondolkozónak teremté az embert, nem bízta reá annak eldöntését, mi az igazság, mi nem?” Szabad verseny az igazság keresésében, ez elidegeníthetetlen jogunk. De ki ezt mélyen érzi, éreznie kell annak megfelelő kötelességet is: mely Tisztelet és türelem az őszinte meggyőződésnek! Igen. Türelem a vélemények iránt még aberratioikban is. Mert ha az eszmék a létező viszonyok szükségeiben fogamzottak, még tulcsapongásaikban sem lehetnek módosító befolyás nélkül. Az emberiség szellemi élete eszmékben nyilatkozik. Minden időnek megvannak eszméi, melyek a szellemi életet mozgásban tartják. Ezen eszmék körüli küzdelmek teszik nagy részét az emberi szenvedéseknek, de örömeinknek is. S míg mi a szánalom érzetével tekintünk vissza előbbi korok véres küzdelmeire, alig jut eszünkbe, hogy napjaink folyása ugyan az, csak az eszme változott, mely szenvedélyeinket felkölti, küzdelmeinket éleszti. S hála az égnek, küzdelmeink felett szelidebb kor uralma intézkedik. Megférünk ma már szoros családi bensőségben is, kik egykor halálig gyűlölték egymást, mert külön egyházban imádták az egy Istent. Gyűlölnie miatt nem erény, pusztitani egymást nem érdem többé. Így leend egykoron e kor eszméirel is. A szabadság, egyenlőség, testvériség és nemzetiség nagy szavaival; nálunk a 47,48, al, actió és passivitással, de akkoron teremt magának az ész új szellemi mozgatókat. Ez rendeltetésünk. Vessük alá magunkat vallásos resignatioval sorsunknak. Karoljuk fel lelkünk egész erejével a rendeltetést, mi korunknak méretett ki. Küzdjünk az ész minden erejével, a sziv egész melegével eszméinkért. Ez kötelességünk. De ezt téve, ne feledjük soha, hogy mint mi elődeinkre, ugy unokáig ránk szánó érséssel fognak visszatekinteni, kik oly hatalmasan szerettünk, és gyülöltünk eszmékért, melyek már akkor bevégezték pályafutásukat az emberiség fejlődésében s számunkra már csak történelmi emlékek. Mi minket illet, mi ezt nem tévesztendjük szem elől soha, azt nem akarjuk felejteni perczre sem, hogy kik arra vállalkozánk, mikép utat törjünk a kibékülési törekvéseknek fejedelem és nemzet közt, nem akarhatunk visszavonást és gyülöletet hinteni önmagunk közt. Ellenségi minden erőszaknak, az erkölcsi meghódításban és őszintén megnyugtató kibékülésben hisszük a kibontakozás lehetőségét, az új állapot szilárdságát. Ez az mire törekszünk. Áldás a hazára és minden lakóira!

Megalapítás

Az 1860-as évek elején többen is úgy gondolták, eljött az ideje, hogy „kiegyenlítési őszinte törekvéseinknek napilapban is kifejezést és alakot adjunk.”Kovács Lajos – aki az 1840-es években Széchenyi munkatársa, 1848-ban a közlekedésügyi minisztérium osztályfőnöke, majd a békepárt egyik vezetője volt névtelen röpiratban is közzétette elgondolásait. A röpiratot a közvélemény Forgách kancellár programjának tartotta, bár ő – Kecskeméthy Aurél tanácsára – cáfolta ezt a feltevést. Végül is azonban a kancellár politikai és anyagi támogatásával indult meg 1863. január 1-én Kovács Lajos napilapja, a Független, kifejezetten azzal a céllal, hogy Forgách kiegyezési törekvései számára megnyerje a közvélemény szélesebb rétegeit. A lap ugyan tiltakozott az ellen, hogy a kancellár félhivatalosának tekintsék: „lapunk nem anyagilag, de szellemileg subvencionált” (1863. január 17.). A lap létrejöttét Kovács így indokolta: „A múlt év második felében felülről megindult kibontakozási mozgalom korszerűnek láttatá velem egy lap megindítását, mely ama törekvésnek megfelelő actiót előkészítse, élessze és képviselje.”

Politikai hovatartozás

Konzervatív napilap. A lap első számában így írt a politikai hovatartozását illetően:„a szabadelvű, de különösen és főkép a nemzeti, a magyar politika egyik buzgó harcosa”

Híres publicisták

A lap gazdasági rovatának magas színvonalát a jeles mezőgazdasági író, Érkövy Adolf és a kiváló pénzügyi szakember, Weninger Vince cikkei biztosították. Tárcarovatában Vas Gereben, Brassai Sámuel cikkeivel, Vadnay Károly színházi és hangversenykritikáival találkozunk számos idegen nyelvből, főleg franciából fordított írás mellett.

A lap jellemzői

Az 1960-es évek nagy kérdése Ausztria és Magyarország közötti közjogi viszony alakulása volt. Kovács Lajos és a Független arra vállalkozott, „mikép utat törjünk a kibékülési törekvéseknek fejedelem és nemzet között.” Pozitív javaslatokat terjesztett elő a kiegyezés részletkérdéseire vonatkozóan, s állandóan mérlegelte az egyezkedés esélyeit. Rámutatott a hazai közvéleményben naponta erősödő kibékülési vágyra, a kancellár és a kormány sikereire, a király jóindulatának jeleire, a kölcsönös egyezkedési készség különböző megnyilvánulásaira. A Független fő érve a mielőbbi kiegyezés mellett egyfelől a nemzetiségi kérdésben rejlő fenyegetés, másfelől az ország gazdasági helyzete volt, amely az 1863-as nagy ínség idején különösen súlyosra fordult. 1848-at a Független jóval pozitívabban értékeli, mint a Hírnök vagy a Vezér. „Nagyszerű átalakulás”-.nak, „nagy társadalmi forradalom”-nak minősíti. Határjelként tekint rá az ó és az újvilág között. A nagy átalakulás három stádiuma közül az elsőt, a szociális viszonyok átalakítását 48 visszavonhatatlanul bevégezte, a második és harmadik stádiumot azonban, azaz a fajok egymáshoz való viszonyának, a nemzetiségi kérdésnek a rendezését, valamint az államkapcsolatok új formáinak a kialakítását a jövőre utalta.

Változások

1863. március 5-én a kiegyezési kísérlet akkori kudarca miatt a szerkesztő úgy látja, hogy a biztató remények megsemmisültek. Nem titkolja, hogy szerinte ennek okát Bécsben kell keresni. Azonban ezért a cikkért a szerkesztőt hadbíróság elé állították. Az 1863. november 18-i számban Kovács bejelentette, hogy megkezdte a rárótt egyhavi börtönbüntetés letöltését, ezért a szerkesztést átadta Kecskeméthy Aurélnak.

Megszűnésének oka

December elején a kancellár közölte a szerkesztőnek, hogy felhagy a lappal, mert sokallja a kiadást. A december 5-i számban Kecskeméthy bejelenti, hogy a lap kiadását „a jelen időszakban folytatni célszerűnek nem látom”, és 1863. december 31-ével megszünteti.

Elköszönő

A „Független” t. előfizetőihez.

Van szerencsém e lap tisztelt olvasóit értesíteni, miszerint ezen lapot melynek vezetését tudva levő körülmények következtében […] s szellemi vezetője Kovács Lajos úr iránti baráti kötelességből átvettem, további kiadását a jelen időszakban folytatni czélszerűnek nem látom: minélfogva az e hó végével meg fog szüntettetni. A már eddig is jelentkezett előfizetők kéretnek e hó 20-dikáig intézkedni az iránt: hogy a „Független” helyett mely lapot óhajtanak küldetni maguknak!

Pest, december 5. 1863.

Kecskeméthy Aurél

Hivatkozások

A magyar sajtó története. Szerk.:Kosáry Domokos, Németh G. Béla. Bp., Akadémia, 1985. http://vmek.oszk.hu/04700/04727/html/253.html

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s