Magyar Nemzet (1938-2015)

Alcímek:

1956, 1989: Alapította Pethő Sándor

1954-1990: A Hazafias Népfront lapja (10. évf. 270. sz. 1954. nov. 14-53. évf. 10. sz. 1990)

2000: polgári napilap (63. évf. 90. sz. 2000. ápr. 17.-)

1.évf. 1.sz. (1938. aug. 25.)-7.évf. 66.sz. (1944. márc. 22.) ;

1.évf. 1.sz. (1945. máj. 1.)-78. évf. 269. (2015. nov. 17.)

Szünetelt: 12.évf. 258.sz. (1956. nov. 4.)-13.évf. 1.sz. (1957. szept. 8.) között

Példányszám

1980-as évek: hétköznap 100, vasárnap 110 ezer

1990. jún: 150 ezer

1994 50 ezer[iii]

(-j-: Magyar Nemzet – út az újabb privatizációig. Szignum Média Hírlevél 1994. május)

Év	KIADÓK	FŐSZERKESZTŐK
1960-as évek	1950-1951 Napi- és Hetilapk. Váll. 1951-1987 Lapkiadó (1951-1987) (Hazafias Népfront) (1954-1990)	1938. aug. 25 – 1940 jún. Pethő Sándor1940.jún. -1943. máj. 19. Hegedűs Gyula1943. máj. 20 -1944. márc. 22. Barankovics István1945 máj 1.- 1947 Hegedűs Gyula (felelős szerkesztő) 1949. szept. 4 -1951. jan. Mihályfi Ernő 1951. febr. 4. Boldizsár Iván 1954. november (?) –  Szerkesztőbizottság, vezetője: Boldizsár Iván 1955. máj.- 1956. október 23.Szerkesztőbizottság: Parragi György (főszerkesztő), 1956. okt. 30. Losonczy Géza (felelős szerkesztő) 1956. nov. 1. – 1956. nov. 4. Szerkesztőbizottság 1957. szept. 8. – 1972. nov. 21. Mihályfi Ernő
1970-es évek		1972. nov. 26. – 1973. febr. 28. Szerkesztőbizottság1973. márc. 1.- 1982. nov.13. Pethő Tibor
1977, 81
1970-80-as évek		1982. nov. 14.- 1982. nov.22. Szerkesztőbizottság1982. nov.23.- 1989 dec. 31. Soltész István
1985
1986	Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat
1989	„A hazafias Népfront lapja” Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat
1990	„1990. szept. 1 / 1990. nov. 30: a francia Robert Hersant kezébe kerül a lap, mely döntésben az Antall kormány is szerepet játszott.Dec 20: Magyar Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft	1990. jan. 2.- 1990. jan. 12. Szerkesztőbizottság1990. jan. 13. – 1990. aug. 7. Martin József (Pethő Tibor a szerkesztőbizottság elnöke)1990. aug. 17.- 1991. jan.8. Tóth Gábor (mb. főszerkesztő)
1991	Jan 9: Magyar Nemzet Kiadó Rt., majd Hírlapkiadó Kiadási és Hirdetési Rt.Tulajdonos: az Hersant csoporthoz tartozó Socpresse Rt.Kiadó-vezérig.: Sebestyén Tamás	1991. jan. 9- 1992. márc. 15. Pethő Tibor (szerk.biz. elnöke is)Fsz-h Kristóf Attila, Szényi Gábor, Zsolt Róbert. Ügyvezető szerk. Marafkó Lászlószept 10: fsz/elnök: Pethő Tibor, fsz-h: Krasznai Z, Kristóf A, Szényi G, Zsolt R. Vezető szerk: Bognár Nándor
1992	Magyar Nemzet Kiadói RtŐsszel kiadó-vezérig.: Grúber László	1992. márc. 16.- 1993. szept. 30. Krasznai Zoltán (Pethő Tibor a szerkesztőbizottság elnöke)
1993		1993. okt. 2. -1993. okt.30.Tóth Gábor (mb. főszerkesztő)1993. nov. 1. – Tóth Gábor (A szerkesztőbizottság elnöke)  fsz-h: Szényi Gábor. Kiadó: Gruber László
1994	(ápr): Magyar Nemzet Kiadói Rt Mahir Magyar Hirdető Rt.„Boross Péter “visszavásárolja” a lapot.”	Elnök: Pethő TiborFsz: Tóth Gábor
1995	Hírlapkiadó Kiadási és Hirdetési Rt.	Fsz. Tóth Gábor
1996	P and B Média Portfoliókezelő Rt.[=Postabank] , majdNemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.	1996. december 9-ig: Szerk.Biz:elnöke:  Pethő Tibor,  Fsz. Tóth Gábor
1997		1997. február 5-től: elnök: Kristóf Attila
1998		elnök: Kristóf Attila fsz: Tóth G
1999	aug: P&B Média Portfoliókezelő RtNemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.	elnök: Kristóf Attila. Fsz: Kormos Valéria.
2000	P and B Média Portfoliókezelő Rt.ápr 17.: Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.	Szerk. biz elnöke: Kristóf Attila. Fősz.: Kormos Valériaápr 17.: Igazgató-főszerkesztő: Liszkay Gábor. Fősz-h.: D. Horváth Gábor, Szényi Gábor, Tarr Péter
2001
2002
2003		Igazgató-főszerkesztő: Liszkay Gábor
2004
2005
2006
2007
2008
2009		Igazgató-főszerkesztő: Liszkay Gábor

Főszerkesztők

• Pethő Sándor 1938-1940
• Hegedüs Gyula 1940-44; 1945-1954
• Parragi György 1954-57
• Mihályfi Ernő (1957-1972)
• Rajcsányi Károly
• Pethő Tibor (1972-1996)
• id. Soltész István
• Kristóf Attila

Kiadók

• Lapkiadó Vállalat (1945-től) majd 1986-tól új néven:
• Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat (1990-ig)
• Magyar Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. (1990)
• Magyar Nemzet Kiadó Rt. (1991–1994)
• Hírlapkiadó Kiadási és Hirdetési Rt. (1994)
• Mahir Magyar Hirdető Rt. (1994–1995)
• Hírlapkiadó Kiadási és Hirdetési Rt. (1995–1996)
• P and B Média Portfoliókezelő Rt. (1996–2000)
• Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. (2000-től)

Politikai elkötelezettség

Indulásakor a lap mérsékelt konzervatív beállítottsággal rendelkezett, de konkrét párthoz való kötődése nem volt. (Pethő Sándor Gróf Andrássy Gyula eszméi iránti feltétlen elkötelezettségét leszámítva.) Az egypártrendszeri időkben egy pártszervezet lapjaként működött, tehát nyilvánvaló kötődése volt a kommunista párthoz, ugyanakkor rá volt kényszerítve e kommunista propaganda hirdetésére, s ez nyilván abszolút nem volt a lap hagyományaihoz tartozó értékrendbe szervesen beillő. A rendszerváltást követő belső nézeteltérések különböző ideológiai kötődések miatt alakultak ki, így a lap nyilván nem lehetett teljesen elkötelezett semmilyen párt irányába, hisz nem volt egységes álláspontja sem. 1996-os felvásárlását követően felvethető a tulajdonos Postabank állami jellegénél fogva, hogy az aktuális vezető pártok (1998-ig az MSZP-SZDSZ, 1998-tól a FIDESZ) ezen keresztül esetleg valamilyen hatással voltak a lapra. Annyi bizonyos, hogy a mai Magyar Nemzet, különösen a 2000-es egyesülést követően, nyíltan és bevallottan támogatja a FIDESZ Magyar Polgári Szövetséget, ugyanakkor támogatása ellenére nincs közvetlen (például anyagi) kötődése a FIDESZ-hez, tehát relatíve független, nem pártlap.

Magyar Nemzet I.

Alapítás és kezdeti idők

A náci- és szovjetellenes, Pethő Sándor szerkesztette Magyarságot tulajdonosa, Rupprecht Olivér 1938-ban „eladja a nyilasoknak” (Murányi). Ekkor Pethő Sándor több munkatársával kilép a nemzetiszocialistává vált laptól és „újság nélkül marad”. Bethlen azonban segítségére siet és így 1938 augusztus 25-én a Bethlen köréből szerzett tőkével megindítja a Magyar Nemzetet. (címadásánál szempont lehetett, hogy előző évben fejezte be A magyar nemzet története c. könyvét). Az új lap felelős szerkesztője Hegedűs Gyula.

Szellemisége

Ahogy addig a Magyarság, úgy a Magyar Nemzet is jobboldali, mégis legfőképpen náciellenes lap volt, ennél fogva sokszínű szellemiséget képviselt és legfontosabb fóruma lett a náci befolyást ellenzőknek.

Egyik legismertebb rovata a Szellemi honvédelem. Német- és nyilasellenes. Támogatja a Bethlen által támogatott Teleki Pál politikáját.

Jeligéje a következő volt: „A Magyar nemzet küzd, hogy Magyarország magyar ország maradjon”. Sokszínű szellemiséget képviselt. Hamarosan igen népszerű lett, 1943-ban 60 ezer példányban jelent meg, nyereséges lapként. Munkatársai Szekfü Gyula, Barankovics István, Márai Sándor. Többször felüggesztették, 1940. júniusában 2 hétre betiltják.

“A lapot a német terjeszkedéssel és a hazai fasizmus előretörésével szemben álló antifasiszta értelmiség orgánumává tette, de helyet adott benne a népi írók és kommunisták cikkeinek is. Pethő és munkatársai bátor írásokban bírálták a második világháborút kirobbantó fasiszta politikát, nemzeti egységet akartak létrehozni a hazai német befolyás erősödésének akadályozására, kíméletlenül bírálták a nyilaskeresztes mozgalmat, de felemelték szavukat a földosztás szükségessége mellett is.”(Gallyas-Fülöp 1972)

Náci vélemény a Magyar Nemzetről

A Turul Szövetség szerint (1940. júl) „zsidó sajtó romjain feltámadt rafinált sajtókolosszus, a zsidó nagytőke és a feudalizmus szellemi fellegvára. „Követeljük a MN betiltását, mert e lap szolgálója minden irányzatnak, mely az új népi fajvédő Magyarország kibontakozását akadályozhatha: a lakájlegitimizmustól a Conti-utca zsidó szocializmusáig””. „Egy árnyalattal sem tisztább mint 1918-ban a Pesti Napló, Az Est, Népszava szerepe volt” [a Conti utca négy szám alatt volt a Népszava szerkesztõsége és kiadója]

1940 után

A háborús cenzúra miatt gyakran üres ablakokkal jelent meg, munkatársait a nyilasok inzultálták, végül 1940-ben a főszerkesztőt, aki hamarosan autószerencsétlenség áldozata lett, lemondásra kényszerítették. (Gallyas-Fülöp 1972) Ekkortól főszerkesztője Hegedűs Gyula, akié volt 1941-től A Mai Nap c. bulvár. Hegedűs és Szekfű között a viszony nem volt felhőtlen. Hegedűs Gyula 1942-es kilépése után a Magyar Nemzetet Szekfű Gyula irányítja, aki 1939 óta már a lap vezető publicistája volt (egyébként 1927-44 között a Bethlen által alapított Magyar Szemle c. folyóiratnak szerkesztője).

1944. március 22-én a német megszállást követően (a többi ellenzéki lappal együtt) betiltották, szerkesztősgégét a Gestapo feldúlta.

Magyar Nemzet II.

1945 után

A háború után Hegedűs visszaszerezte a lapot, majd a kisgazda dominanciájú kormány „félhivatalosává” tette.

1945. május 1-én indul újra. A lapért – akárcsak 56-ban – két tábor is harcba indult: Szekfű Gyula (a korábbi szellemi irányító) és Hegedűs Gyula (korábbi felelős szerk., aki Szekfűvel való ellentétei miatt távozott a laptól). Mivel Hegedűs barátja volt a kisgazdapárti Balogh István államtitkárnak, neki sikerült megindítani a lapot mint a kormánykoalíció kisgazda pártjához közeli lapot.

Hogy jelezzék, ez nem a Szekfű-féle lap, az évfolyamszámozást újrakezdték, a címlapról lekerült az alapító neve, ugyanakkor kifelé azt kommunikálták, hogy az új lap a régi folytatása. A papírhiány miatt azonban hétköznap 4 oldalon jelent meg, s mivel a lap hirdetésekből élt, cikkekre csak 2-3 oldal jutott – a színvonal tartása napi 2-3 oldalon nehéznek bizonyult. Hegedűs már akkor is rájött, hogy anyagilag a leginkább kifizetődő, ha egy lapcsaládot ad ki: így született a délutáni bulvár jellegű A Mai Nap, és a Szabad Száj, mely a kommunista Ludas Matyit ellensúlyozta. A Magyar Vasárnap családi hetilap tette teljessé a palettát.

A kisgazdapárt felszeletelése után Balogh István megalapította a Független Magyar Demokrata Pártot, és a Magyar Nemzet is az ő lapjuk lett, így kikerül a korábbi kisgazda kézből.

Az államosítás után sorra megszűntek a lapok, de a Magyar Nemzet maradt: Hegedűst eltávolították, helyébe Mihályfi Ernő került (ő 1956-72 köztött ismét főszerkesztő), majd 51-ben Boldizsár István. Boldizsár „bátran szerkeszti” a lapot: idéz a nyugati lapokból is (Neue Zürcher Zeitung, FAZ), megfelelő kommentárral „legalizálva”: a MN-nek volt a legerősebb külpolitikai rovata. A lapot kedvelték a hirdetők is. 70 ezer példánynál többet azonban nem nyomhattak belőle: a papírkontingenskéréseit elutasították. Így bár nem szüntették meg, igyekeztek népszerűségét kordában tartani. 1954-ben Nagy Imre létrehozza a Hazafias Népfrontot, melynek hivatalos lapja lesz. Rákosi visszatérésekor Boldizsárt eltávolítják, helyébe Parragi György kerül, azonban a lapot a Szabad Néptől érkező Komor Imre irányítja, aki a régi szerkesztőség nagy részét lecseréli, s a lap így is maradt 1956-ig. (Pethő Tibor: Polgári csökevény. Magyar Nemzet, 2008. júl. 19)

Magyar Nemzet III.

A pártállami idők

Bár a lapot be nem tiltották, önálló, pontosabban a rendszert bíráló politikai álláspontot nyilvánvalóan nem közölhetett le, a kormány hivatalos politikai álláspontját volt köteles megírni. Sokan emigráltak, a Magyarországon maradtak pedig a létrejött körülményekhez mérten igyekeztek legalább részleges függetlenséget elérni, az elnyomás azonban nem engedett ilyen jellegű törekvéseknek. 1953-tól a lap Nagy Imrét és kormányát támogatta Rákosi Mátyással szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapjának nevezték ki, s ilyen minőségében volt jelen hivatalosan egészen a rendszerváltásig.

1956

1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését.

A forradalomban a Magyar Nemzetben belső harc kezdődott, mert megjelentek a régi kisgazda újságírók (Pártay Tivadar vezetésével) – akiké 1948 előtt volt a lap. Az akkori főszekesztő Pethő Tibor beleegyezett, hogy egyik nap az egyik, másik nap a másik szerkesztőség személetében jelenjen meg a lap, feltételezve, hogy Nagy Imre úgyis kormánylapot csinál belőle. (Murányi p 224).

Magyar Nemzet IV.

1956 után

November 4.-étől azonban nem jelenhetett meg a lap egészen 1957 szeptemberéig.

Az MSZMP IIB (Ideiglenes Intéző Bizottság) 1956. nov 21-i ülésén hozott határozata: “Semmiféle lapot addig nem engedélyezünk, amíg az IIB nem dönt az egész sajtó kérdésében, milyen újságok és mennyi lesz”. “Szirmai elvtárs a Magyar Nemzetet megindítani nem tudja, mert az szorosan összefügg a kormány-.rekonstrukcióval és egyebekkel (a szerkesztőség nem volt hajlandó Kádár mellé állni).

Ezt követően, a kádári szocializmus alatt nyílt fokozatosan több lehetősége a Magyar Nemzetnek a hatalom által megszabott keretek lassú, óvatos tágítására, így –bár nyíltan ellenzéki nyilván senki nem lehetett– óvatos, riportok, publicisztikák sorai közt megbúvó véleménynyilvánításra is. Az újság egyébként ez idő tájt is leginkább az értelmiség lapjának számított, s külpolitikai hírek közlésében számított elsősorban jelentősnek. (A belpolitikai híreknek változatlanul a kormány álláspontját kellett közvetíteniük.) Szellemiségbeli folytonosságot mutat a lap történetében, hogy 1973-tól az alapító Pethő Sándor fia, Pethő Tibor lesz a lap főszerkesztője több, mint tíz éven át. (1991-től egészen 1996-ban bekövetkezett haláláig szintén vezetője volt a lapnak.) Jelentős sajtótörténeti esemény volt Illyés Gyula 1977-es karácsonyi cikke az addig tabutémának számító erdélyi magyarság ügyéről. 1987-ben aMagyar Nemzet elsőként és egyedüliként készített interjút (az egyébként akkoriban épp a Hazafias Népfront főtitkáraként is ismert) Pozsgay Imrével a Lakiteleki találkozóval és a Magyar Demokrata Fórum megalakulásával kapcsolatban. A Magyar Nemzet vezető szerepet vállalt 1988-89-ben arendszerváltás ügyében is. Forrás: Magyar Nemzet egy neve elhallgatását kérő munkatársa

1960-es évek

„Az 1960-as években a Magyar Nemzet az enyhülést, a polgári világot jelentette, ezért a hátoldala az apróhirdetésnek volt fenntartva: mindenki úgy gondolta, hogy a nagypolgári módosabb családok olvassák. [1947-ben a lap jelmondata: „Az értelmiség napilapja”] A lapkiadó vezérigazgatója Siklós Norbert is kiharcolta, hogy itt lehessen a legtöbb apróhirdetés. Ez komoly bevétel volt a lapnál. Az Expresszig itt volt a legtöbb apró, a New York palotában külön hirdetésfelvevő osztály volt rá.[i]”

[i]Szász István, szóbeli közlés, 2009.

1970-es évek

“Elsősorban a haladó értelmiség lapja, a Hazafias Népfront politikai támogatása mellett fő erőssége a külpolitikai tájékoztatás és a kulturális, művészeti élet figyelemmel kísérése, a párt kultúrpolitikájából adódó feladatok népszerűsítése.” (Gallyas Ferenc és Fülöp Géza: Mit kell tudni a világ sajtójáról? Kossuth 1972)

A 80-as évek

A 80-as években a legszabadabban írt a lapok között. Illyés Gyula itt publikálta Válasz Herdernek és Adynak c. írását, mellyel megtörte az Erdély-kérdés tabu jellegét anélkül, hogy Erdélyt megemlítette volna (a magyarok elnyomásáról írva). (1977 karácsony, sorban a negyedik karácsonyi cikke). A cikket nem tudni, hogy egyeztette-e Aczél Györggyel, mint korábban, de Pethő Tibor főszerkesztővel bizonyosan. A cikkre reagálni kellett, amit az ÉS-ben Pach Zsigmond Pál, a Történettudományi Intézet igazgatója tett meg . Az eset után még erősebb tabu lett az erdélyi magyarok helyzete, Illyés pedig már alig publikált a lapban.
1987. szeptemberében itt jelent meg Pozsgay Imre nevezetes, az MDF lakiteleki alapítását is publikáló nyilatkozata. 1988-89-ben mindenféle politikai erő publicitást kaphatott: a lap igazi európai lappá vált. (200 e pld).

Az időből kiesett arculat. „A Magyar Nemzet 1988–89-ig úgy jelent meg, mint a 19. századi német kisvárosi lapok. A Magyar Nemzetnél a bal hasábban volt a vezércikk, a jobb oldalon a napi hírek összefoglalója; ezek klasszikus német hírújság-elemek[i].” – mondja Pallagi Ferenc. „1989-ben amikor Murdoch itt járt, összeszedtem három magyar napilapot, hogy megnézze és megkérdeztem, mi a véleménye. Amikor a Magyar Nemzethez ért, megállt, az ujja hegyével lapozott kettőt és azt mondta: „ezt nagyon nehéz lehet eladni.” [ii]

„A Magyar Nemzetre a szocializmusban is polgári lapként gondoltak, bár tartalmilag nem az volt. A tördelés jelezte leginkább, hogy a lap megmarad a konzervatív értékrendnél, azaz jelzésértékű volt, hogy ragaszkodik a hagyományokhoz, amit elődei alakítottak ki. Ez egészen az 1991-es váltásig így is maradt. Többször felmerült, hogy kellenének képek is, de a hagyományra hivatkozva a szerkesztőség elvetette: „A Magyar Nemzetnek a szöveg a hagyománya” Egy olyan korban, amikor minden változik, tüntető szerep volt, hogy mi nem változunk, ahogy elődeink csinálták, ahogy Pethő Sándor kitalálta, úgy csináljuk mi is”[iii]

Ez azonban részben legenda. A Magyar Nemzet 1938-ban közölt fotókat, igaz, nem címoldalán; de voltak politikai hírfotók, divatrajzok; és a kor lappiacához képest egy vizuálisan is modern lapnak számított (pl. külön reklámtanács-mellékletet adott ki, képes divatrovata volt, egész oldalas rejtvényrovata, gyerekoldala stb stb.). A kor többi lapja is általában szövegközpontú volt, bár voltak képes napilapok is (pl. Nemzeti Ujság és a bulvárok). A háború után is legfeljebb a bulvár Friss Ujság volt képes, azaz a Magyar Nemzet csak fokozatosan tűnt ki a többi közül szövegközpontúságával; azzal viszont valóban kitűnt, hogy míg a többi lap folyamatosan változott, a Magyar Nemzet őrizte szerkezetét és Bodonira épülő arculatát, azaz egy 1945-ös lapszám ugyanolyan időtlennek hat, mint az 1980-as évekbeli. Ezáltal a Magyar Nemzet talán a legkarakteresebb napilap lett a magyar lapok között.

„Nem lesz más a Magyar Nemzet! … az immár ötvenesztendős lap, amely oly gyorsan és oly tartósan szerzett magának népszerűséget és oly következetesen őrzi a haladás hagyományait, megjelenésének első percétől hisz az írás, a magyar szó erejében. Ez nem lehet konzervatizmus! A lapot alakító hazafias társulat progresszív elhatározással választotta 1938 nyarán az újság névbetűjéül ugyanazt a fajtát, amellyel 1848 márciusában a Nemzeti dal címét nyomták. … akár naponta közölhetnénk tucatnyi képet is. Mi a jó szövegolvasás miatt leszünk boldogok, de az arcrajzolat hagyományát nem akarjuk feladni.

A Magyar Nemzet nem lesz más, mint eddig volt. … A lap belső tartalma és az ehhez illő tipográfiai kép hagyományos marad. Így maradhat a Magyar Nemzet Magyar Nemzet.

… A 16 oldalas szombati számunkban [továbbra is] kétoldalnyi különleges hírképet adunk az ország és a világ különböző eseményeiről.”[iv]

A rendszerváltás után

Közvetlenül a rendszerváltás utáni időkben a Magyar Nemzet számított talán a leghitelesebb lapnak, ám nem sokkal később két jelentős problémával kellett szembesülnie. Egyrészt gondot okozott, hogy az eddig viszonylag egységes álláspontot képviselő és látszólag csupán árnyalataikban eltérő nézőpontok a lapon belül immár szembekerültek egymással, olyannyira, hogy kibékíthetetlen belső viták alakultak ki. Másrészt a lapprivatizáció problémája is jelen volt, vagyis hogy az addig állami tulajdonban lévő lapokat ki vásárolja fel. A Magyar Nemzettel kapcsolatban, ez ügyben is rengeteg vita folyt, s ez az érezhető külső-belső konfliktus nem tett jót a lap népszerűségének, így nem tudott a korszak vezető lapja lenni, pedig a korábbiak alapján ekkor lehetett volna csak igazán.

A befolyásos lapot sokan akarták megszerezni. A szerkesztőség egy semlegesnek vélt svéd céggel kötött volna privatizációs szerződést, Antall támogatásával viszont a francia Hersant cégé lett a lap (1990. nov. 30). A lap belső csatározásai miatt is Antallék végül megalapították az Új Magyarországot.

1991-1992

1991-ben megvette a lapot a francia Groupe de Communication Robert Hersant cég. A Magyar Nemzet Kft a szerkesztőség döntése ellenére dönt arról hogy a lap francia – és nem a lapra másik pályázó svéd – céghez kerülhet. A döntést 1990. aug 3-án hozzák,

Pethő Tibort a 1991. május 24-én tervezik kinevezni főszerkesztővé. Ebben a tervezetben szerepel: a lap 2 hónapon belül új technikai előállításra tér át és még abban az évben új nyomdában nyomják[v]. A döntés feltehetően azért is sürgető volt, mert a lap példányszáma először esett az 1968-as szint alá (100 ezer alatt hétfőn).

1992. folyamán újabb arculatváltással megjelennek a vékony Bodoni címbetűk, majd a lapfej is változik. 1992 végén a lapot Gruber László irányítja (neve a kiadó vezérigazgatójaként a december 5-i impresszumban jelenik meg először); 1993. januárjától pedig Tóth Gábor. A főszerkesztő 1992. márciusától 1993 októbréig (amikor magas végkielégítéssel távozik) Krasznai Zoltán [vi], akiről Murányi Gábor ezt tartja: „A franciák által hozott főszerkesztő … nagyon is ott volt [a lapnál] (hogy mérhetetlen kárt okozzon…)”[vii]

Sebestyén Tamás is radikális újításokat hozott, de csak lassan adagolva; 1992. őszén a Külpolitikai helyzet lekerült a címlapról és megjelentek a címlapfotók, de alatta még tartja magát a szövegközpontú tipográfia. Ez azonban később eltűnik, felbomlik a francia lapterv. 1

Robert Hersant első embere Magyarországon Gruber László, „möszjő Grüber” volt.^[viii]  A lap műszaki igazgatói, vagyis a tipográfia műszaki vezetői posztjára Tardos János érkezett, aki a 80-as években Franciaországban az Irodalmi Újság egyik könyvét tipografálta és hirdetési ügynökségeknél dolgozott, de ekkor már a Magyar Hírlapnál segítette az elektronikus átállást, mert azon kevesek közé tartozott, akiknek az ekkor bevezetett Macintoshos elektronikus tördelésben már voltak tapasztalatai.

„Az új főszerkesztő [Krasznai Zoltán] sohasem [dolgozott] lapnál [annak előtte], de tudott franciául és ez volt a fő szempont.”  „A váltást Gruber vezényelte le a Le Monde [Le Figaro?] alapján. A lapot vidékinek, elmaradottnak tartotta, és azt mondta, hogy ma ilyet nem lehet csinálni. Az egyik ellenérv a váltásra az volt, hogy a többi laphoz fog hasonlóvá válni, akár a fotók bevezetésével is, és elveszik a jellegzetes karaktere. A grafikák is visszaszorultak, a fotókat más szerkesztette.”^[ix]

Érdekes, hogy pontosan ezek az érvek hangzottak el a FAZ képeinek bevezetésekor: hogy a lap egyediségét a képnélkülisége jelentette, és egyéniségét veszti el ezáltal. Itt is, ott is megtörtént a váltás. Az akkori Magyar Nemzet valóban eltűnt.

Változtak a szerkesztési elvek: „Nálunk addig az határozta meg egy cikk terjedelmét, hogy mi a mondandója, lehetett 14 vagy 60 sor is. Náluk sor szerint határozták meg a publicisztika méretét. Nálunk az anyag tartalma határozta meg a terjedelmet, náluk a lapterv határozta meg a terjedelmet, ami őrület.” [x]

H Barta Lajos így emlékszik vissza: „Hónapokon keresztül ment az ordítás és végül el is hagytam a lapot 57 évesen, 1991-ben – pár hónapig bírtam ezt a rettenetet. A lap elment jobboldalra. A franciák idején váltás volt tartalomban, szellemileg és formátumban is.” ^[xi]

[i] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[ii] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[iii] Murányi Gábor, szóbeli közlés, 2009.

[iv] A Magyar Nemzet Szerkesztősége: Nem lesz más a Magyar Nemzet! 1985. szept. 14.

[v]  Murányi Gábor: Volt egyszer egy Magyar Nemzet? 1989-1991. Héttorony Könyvkiadó 1992

[vi] -j-: Magyar Nemzet – út az újabb privatizációig. Szignum Média Hírlevél 1994. május

[vii] Murányi Gábor, email közlés, 2009

[viii] Szerényi Gábor, szóbeli közlés, 2009.

[ix] Szerényi Gábor, szóbeli közlés, 2009.

[x]  H Barta Lajos, szóbeli közlés, 2009

[xi]  H Barta Lajos, szóbeli közlés, 2009

1994-ben Boross Péter “visszavásárolja” a lapot.

1996-ban, a Horn-kormány ideje alatt a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ez idő tájt a lap egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött, szerkesztői bizottsága is újjáalakult. (Ez szintén Pethő Tibor nevéhez fűződik.) A Postabank időszakában a lap veszteséges.

Magyar Nemzet V.

Beolvadása a Napi Magyarországba

2000. április: „Egyesülés”. 2000 áprilisától Magyar Nemzet néven ment tovább a Napi Magyarország és a Magyar Nemzet összevonásával keletkezett lap. “Kérdés volt, hogy melyik tördelési hagyományt viszi tovább a lap a nagyobb múltú név megtartása mellett. A fejlécben a lap nem akart eltérni a Magyar Nemzet hagyományos betűtípusától, mely „kincs” volt; maradt a név és főcím is. Az egyesült „új” újság a Magyar Nemzet-i hagyományokat vitte tovább” [i] – mondják a lap mai szerkesztői. Egykori tervező-tördelője kicsit sarkosabban fogalmaz: „Az elején egy komoly változás volt: a kopfban más cím szerepelt. A Napi Magyarország technikai csapata csinálta, lényegében Napi Magyarország tipóval. A két szerkesztőség egybeolvadt, de ezt a gyakorlatban azt jelentette, hogy a nemzetesek egy tizedét vették át (a vezető publicistákat).” ^[ii]

„A lap irányítói az újságírók és ők főleg a tartalomra koncentráltak. Az arculatváltásnál külsősök készítették a Napi Magyarország lapterveit: Gremsperger Péter és a lapvezetés[iii]. Gremsperger Péter akkor már készített terveket a Napi Magyarország számára.  (Gresperger Péter az egyesüléskor a Napi Magyarország művészeti vezetője.)

2000 ápr 17: a Napi Magyarország arculatát változtatás nélkül veszi át a lap.

„A lap előbb alázatos kormánypárti szócsővé, majd az újabb hatalomváltás után fröcsögő hecclappá silányult” (Murányi p. 227)

A beolvadás üzletileg sikeres volt, mert míg korábban a két lap együtt 50 ezres, a Magyar Nemzet – Orbán Viktor “támogatásával” – 70-80 ezres példányszámban jelent meg.

A konzervativizmus színe. A Magyar Nemzet a többi lap színesre állása után is tartja magát a fekete-fehér színhez.

„A Magyar Nemzet tartja a konzervatív (=„rendezettség”) vonalat, igyekszik kerülni az elbulvárosodást, ami trend manapság[vi]. A rendezettség része a sorregiszter tartása a folyószövegben, a címekben és alcímekben is.

Hasonlóan elvi kérdés, hogy a lap a 7. oldalig (címlap, politika) nem közöl hirdetést.

A váltáskor „a cél az volt, hogy a hajtás feletti rész minél informatívabb legyen, azaz minél több elem szerepeljen.” ^[vii]

A Magyar Nemzet azonban az elmúlt 9 évben nem változtatott az arculaton. Konzervatív elv vagy más ennek az oka? Gremsperger Péter szerint: „a mostani Magyar Nemzet-tipó mesterien kidolgozott: nem trendkövető; olyan mint a New York Times vagy a FAZ: nem ez adja el a lapot.” „Nincs szüksége új olvasókra, megvan az olvasói bázisa, ezért a tipóval sem foglalkoznak. Ettől függetlenül már kellet volna új tipó neki, de nincs rá pénzük.”[viii] Vagyis a tipográfiának akkor is igényesnek és – a maga stílusában – a tipográfiai trendeket követőnek kellene lennie, ha az olvasói hűség viszi a lapot.

[1]  Igazgató-főszerkesztő

[i]  Szerető Szabolcs és Bors Richár szóbeli közlése, 2005. aug. 23.

[ii]  Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008

[iii]  Szerető Szabolcs és Bors Richár szóbeli közlése, 2005. aug. 23.

[iv]  Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008

[v]  Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008

[vi]  Bors Richárd, Szerető Szabolcs, D. Horváth Gábor; személyes közlés, 2005

[vii]  Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008

[viii]  Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008

Politikai beállítottság – Alapvető értékrend

Az újság első sorban a címlapon is Pethő Sándorra hivatkozik, akinek konzervatív, polgári hozzáállását követendő mintának tartja. A lap hozzáállása mindig a jelenkori politikai lehetőségeknek, helyzetnek megfelelően alakult. Pethő Sándor például maga legitimistameggyőződésű volt, ami manapság nyilván nem lenne egy észszerű, korhű hozzáállás. A Magyar Nemzet a hagyományos konzervatív értékrend alapvető fogalmait tekinti alapelvének, és ennek megfelelően igazodik a jelenhez.

Olvasótábor

Többnyire idősebb, vagy középkorú, polgári állásban dolgozó, konzervatív beállítottságú olvasókat céloz meg a lap jelenleg. Ez abból is fakad, hogy a pártállami időkben egyetlen –amennyire lehetett– ellenzékibb értelmiségi lapként ebben a társadalmi rétegben széles körben elterjedt és népszerű volt, s ez az olvasóbázis azóta is hűséges a laphoz. A lap manapság azonban már tesz kísérleteket más generációk megszólítására is, például a szombati magazinnal, vagy a vasárnapi Képes Lappal. Forrás: Magyar Nemzet egy neve elhallgatását kérő munkatársa, 2007 novembere

Jelleg, szerep

A lap vállaltan nem a semleges hírközlést célozza meg, hanem fontosnak tartja a hírek leírása mellett a véleménynyilvánítást is azokkal kapcsolatban. Jobboldali elkötelezettsége minden véleményműfajú írás esetében világos, azonban nem zárkózik el esetlegesen a laptól eltérő vélekedésű véleménynyilvánítás, vitaindítónak tekinthető cikkek leközlésétől sem. Kifejezett ideológiai célzata nincs, a cikkekben elhangzó véleményekből azonban egyértelműen kiolvasható a háttér. Szerepét tekintve a 2000-es egyesülést követően változott. Jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek tényfeltáró, leleplező riportokra, cikkekre, mint annak előtte, valamint olyan témákra, melyről máshol, mások nem írnak. Ezt az újság a Napi Magyarország részéréről örökölte meg. Bár bulvár téma is felmerülhet a lapban, ha arra érdemes, ám bulvárosodást a Magyar Nemzet határozottan elutasítja. Forrás: Magyar Nemzetegy neve elhallgatását kérő munkatársa

Jellegzetességek

Bár a lap formáját tekintve az idők során változott, a logó a kezdetektől változatlan. Ugyanaz a betűtípus (bodoni antiqua), mellyel egyébként a Tizenkét pont főcímét nyomtatták az 1848-as forradalomban. Sok napilappal ellentétben máig nem színes. Külföldi lapok közt konkrét megfelelője nincs, szemléletében a Neue Zürcher Zeitung, hírkezelésében talán a Guardian említhető hasonlóként.

Megjelenés, mellékletek

A Magyar Nemzet a hét minden napján megjelenik, kiegészülve a keddi műsorújsággal, a szombati közéleti, kulturális magazinnal és a vasárnap megjelenő Képes Lappal. Ezeken kívül néha alkalmi mellékletek is megjelennek. Mint a legtöbb országos napilapnak, a Magyar Nemzetnek is elsősorban fővárosi vagy főváros közeli az olvasóbázisa. Bár jelenleg a magyar médiában eluralkodó bulvár, a kereskedelmi televíziók és az Internet megnehezítik a lap helyzetét, még mindig több tízezren olvassák naponta. Jó ideig az újság honlapján egy az egyben olvasható volt a nyomtatott lap tartalma, ám ezt mára megszüntették és csak a legfontosabb cikkek kerülnek fel az újságból az internetre, egyszerűen anyagi okokból is. A [Magyar Nemzet Online]-t a lap alá tartozó, de önálló szerkesztőgárda készíti.

Adatok

• Igazgató-főszerkesztő: Liszkay Gábor
• Főszerkesztő-helyettesek: D. Horváth Gábor, Csermely Péter, Szerető Szabolcs
• Lapszerkesztők: Ludwig Emil, Villányi Károly, Farkas Attila

Online kiadás (MNO)

• Megbízott főszerkesztő: Néző László (2007)
• Megbízott vezető szerkesztők: Udvardy Zoltán
• Hírszerkesztő-újságírók: Czirják Imre, Epress József, Fürst Ádám, Pálffy Lajos, Lippai Roland
• Vizuális szerkesztő: Szekeres Zoltán

Rovatvezetők (2007)

• Huth Gergely – Belpolitika
• Stier Gábor – Külpolitika
• Nánási Tamás – Gazdaság
• Vitézy Zsófia – Kultúra
• Ballai Attila – Sport
• Berszán György – Levelezés
• Havas Iván – Krónika
• Tóth Tibor – Fotó

Mellékletek 2007-ben

• Magazin
  • Szerkesztő: Tóth Szabolcs Töhötöm,
  • Társszerkesztő: Margittai Gábor, Szényi Gábor
• Műsorújság
  • Felelős szerkesztő: Lőcsei Gabriella

Kiadja a NEMZET Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű TársaságFelelős kiadó: a NEMZET Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatója Lapigazgató: dr. Kövesdi László

Néhány korábbi neves munkatárs

• Antal Gábor
• Antoniewicz Roland
• Avar János
• Baranyai Judit
• Baróti Géza
• Beke Miklós
• Berkes Erzsébet
• Berta András
• Bogácsi Erzsébet
• Bogárdi Iván
• Boros István
• H. Barta Lajos
• Csatár Imre
• Csákvári Margit
• Császár N.László
• Csillag István
• Egerszegi Csaba
• Ember Mária
• Fedor Ágnes
• Fehér Béla
• Fekete Judit
• Futász Dezső
• Gaál Piroska
• Gábor István
• Gál Zoltán
• Gárdonyi Jenő
• Gyulai Zoltán
• Hajdu Éva
• Herczeg György
• Horváth György
• Illés Sándor
• Javorniczky István
• Kartal Zsuzsa
• Kelemen Gábor
• Keserű Ernő
• Komor Vilma
• Köves Rózsa

• Láng Tamás
• László Ágnes
• Lázár Ervin
• Lovas Gyula
• Dr. Lökös Zoltán
• Malonyai Péter
• Martin József
• Dr. Matolcsi Károly
• Mátrai-Betegh Béla
• Murányi Gábor
• Nagy Károly
• ifj. Nánási László
• id. Nánási László
• Puskás L.Tamás
• Rácz Judit
• Ránkiné Farkas Klára
• Ruffy Péter
• Sárvári Márta
• Somorjai József
• Szabó József
• Szényi Gábor
• Szilágyi János
• Szakonyi Károly
• Tabi László
• Dr. Tatár Imre
• Tóth Erzsébet
• Vass Éva
• Vámos Imre
• Várkonyi Tibor
• Vértessy Péter
• Víg István
• Zala Tamás
• Zay László
• Zsigovits Edit
• Zsolt Róbert

RÉGI NEMZET

A Régi Nemzet

Évente egyszer, Régi Nemzet címmel, a Vasárnapi Hírek karácsonyi számába behúzva jelent meg.

A lapot író, eredeti nevén„régi Magyar Nemzetesek” társaságát a Magyar Nemzet 10 újságírója alapította, köztük volt H Barta Lajos is. „Mikor az Új Magyarország megvette, mi átmentettük ezt az alapítványt, mert a többség nem ment át. De mégis voltak, akik átmentek jobbra, és nem szerettük volna ezeket az embereket cipelni tovább, ezért összehívtam egy közgyűlést és újjáalakultunk Régi Magyar Nemzetesek Társasága Egyesületté. A Magyar Nemzet főszerkesztője ezt bíróság elé vitte, végül le kellett vegyük, hogy Magyar és így lett Régi Nemzetesek Társasága. Összejöttünk, klubnapot tartottunk, ott Bodor Pál felvetette, hogy csináljunk egy új lapot, de ez álom volt. Végül Avar János, a Vasárnapi Hírek főszerkesztője [1970–75-ig a Magyar Nemzet washingtoni tudósítója] felvállalta, hogy a karácsonyi számban írhatunk egy lapot: ezt a Vasárnapi Hírekben tördelik, a „nyugodt stílust” követve.” ^[i]  A tördelést Murányi Gábor végezte^[ii].

[i]  H Barta Lajos, szóbeli közlés, 2009

[ii] Murányi Gábor, írásbeli közlés 2010. május 3.

Megszűnés

A lapot tulajdonosa, a Simicska Lajos kiadója 2018. április 11-én, “finanszirozási problémákra” hivatkozva szüntette meg, az általuk elvesztett országgyűlési választás utáni héten.

Források

• Magyar Nemzet egy neve elhallgatását kérő munkatársával készült interjú alapján (az interjút készítette Szánthó Péter és Gerdelics Miklós 2007 novemberében)
• ELTE BTK Kommunikáció és Médiatudomány szak hallgatóinak felmérései alapján (készült 2007 november-december)
• Hargitai Henrik-Hirsch Tibor: Médiatörténet ([1])
• Schöpflin Aladár: Pethő Sándor ([2])en:Magyar Nemzet