Nova Posoniensia (1721-1722)

novapososniensia

novaposoniensie1722aug15 novaposoniensie1721okt15

A lap az OSZK honlapján: http://epa.oszk.hu/01000/01071/np.html

Bél Mátyás latin nyelvű hetilapja. Mérete negyedrét, két hasábos. Pozsonyban jelent meg, ahol később a város minden nyelvén sorra megjelentek lapok: a német Pressburger Zeitung, a Magyar Hírmondó és a (cseh) Presspurské Novini. A referáló típusú lapban a hírek a külföldtől belföld felé sorrendben jelentek meg. Tematikájuk: bulvár jellegű uralkodói házasságok, katasztrófák stb., kiemelten tudományos hírek, természeti tünemények, akadémiák hírei. Havonta mellékletben (Syllabus) külön összefoglalta a hónap eseményeit és földrajzi, természettudományos, történelmi ismertetőket (külön szómagyarázatokkal) adott.

Ára: 5 ft/év (10 mázsa búza ára)

Az iskolai lap

Célközönsége érdekes módon nem a polgárság, nemesség vagy jobbágyság, hanem az iskolások voltak. Ez magyarázza, hogy nyelve nem német vagy magyar, hanem latin volt: szerkesztője maga is tanár (1720-tól a pozsonyi evangelikus iskolában rektor), a latin nyelven történő iskolai oktatásban kívánta felhasználni. Az újságolvasással történő tanítás ekkor már Comenius módszereként ismert volt. Az iskolák egyik fő feladata a latin megtanítása volt, és az újságok az élő nyelvvel való megismerkedésen kívül a kortárs történelemről és földrajzról is ismereteket adtak. Bél Mátyás már a lap kiadása előtt szorgalmasan gyűjtött anyagokat az egyes országok népeiről, földrajzáról, és ezeket aaz ismereteit a lapban is kamatoztatta.

“[H]etenként tűzzünk ki egy órát (esetleg szerdán éppen a déli órát, mindjárt ebéd után), s akkor az iskola egész ifjúsága előtt olvassák fel a Kereskedők Újságját, ha meg lehet szerezni. Ha ezt nem lehet, akkor a Francia-Belga Merkúrból olvassák fel és magyarázzák meg azokat a nevezetes dolgokat; melyek az elmúlt félév folyamán bárhol a földkerekségen megtörténtek. Ennek a dolognak hármas haszna lesz: 1. a nyelv használatának erősítése; 2. a jelenkor történetének némi megismerése: megtudjuk például, hogy milyen királyok élnek jelenleg, kikkel élnek békében vagy viselnek háborút ezek vagy azok a népek, milyen ütközetek történtek és milyen kimenetellel; milyen városokat szálltak meg vagy foglaltak el stb.; 3. végül tanulják így a földrajzot és a vidékek fekvését is, bár más tárggyal foglalkoznak. A tanító pedig mindent bővebben világítson meg az efféle dolgokban járatlan itteni tanulóknak, mivelhogy az író csak röviden beszéli el az eseményeket (a helyeket és a személyeket ismerő olvasóknak).” Comenius Magyarországon. Összeáll. Bev. és jegyz. KOVÁCS Endre. Bp. 1962. 145.)

A jezsuiták szerkesztése alatt

A lap 1721. július 29-től a jezsuiták kezébe kerül, katolikus témájú cikkek születnek. A fejléc megváltozik: az angyal helyébe a kétfejű sas, gyomrában magyar címerrel kerül. 1722-ben megszűnik. A jezsuiták átvétele után elsorvad a lap: a jezsuita iskola ugyanis verbális alapú, nincs természettudomány, az újságolvasást színjátszás helyettesíti.

Az iskolai újságolvasás későbbi megjelenése

Az 1770-es években a göttingeni Schlözer nagy jelentőséget tulajdonított az újságoknak, de óva intette tanítványait attól, hogy mindent elhiggyenek, amit az újságban látnak. Minden félévben kiválasztja azokat a legjelentősebb eseményeket, amelyekkel egy ideig minden újság tele van. Ezeknek az eseményeknek azután a göttingai könyvtár segítségével alaposan utánanéz, hozzáolvas, hogy a híreket megfelelő földrajzi, történelmi és politikai magyarázatokkal tudja ellátni. Schlözer meg kívánta tanítani hallgatóit arra is, hogy az újságokban óvatosságból elrejtett rövid, de fontos híreket is észrevegyék, és jelentőségüknek megfelelően értékeljék. Számos magyar hallgató látogatta Göttingenben Schlözer újságkollégiumait, ezek hatása a hazai sajtó kezdeti szakaszára nagyon nagy. Valószínű, hogy Ráth Mátyás, a Magyar Hírmondó későbbi szerkesztője is találkozott vele diákkorában.

1776-ban Mária Terézia Ratio Educationisában középskolai tárggyá teszi az újságolvasást (Collegium novorum publicorum néven) (azaz újságíróképzés helyett újságolvasóképzés volt: több szükség volt eljövendő újságolvasókra, mint -írókra) A Ratio előírása szerint az újságolvasó órákat az iskolarendszer magasabb szintjein kell bevezetni: a gimnáziumokban és a királyi akadémiákon. (de a költségeket az iskola kell hogy állja). „A gimnázium igazgatója a tanév elején kezdje el ezeket az új eseményeket tárgyaló előadásokat, és maga tartsa azután hetenként két alkalommal”. A 155§-ban így jelenik meg: „Zárja ki ebből (az újságolvasó órákból) a lustákat és a figyelmetleneket, viszont a többi tanulót, a jó gondolkodásúakat és a szorgalmasakat bocsássa be.”

A főként külföldről beszerezhető lapok azonban nagyon drágák voltak. Feltehetően ezért, de a jobb ellenőrizhetőség kedvéért is előírja a Ratio egy külön iskolai célra készülő lap létrehozását: „A királyi egyetemen szerkesztik majd azt a közlönyt, amely a leginkább emlékezetre méltó esetekről hírt fog adni.” Többféle terv is született, egy “rendes” poltikai lap egyetemi kiadásától azonban elriadtak. A Ratio Educationis elveinek azonban megfelelt a bécsi (1776-) Ephemerides Vindobonenses, (szerk: Keresztúri József) – magyar (és más nemzetiségi) olvasóknak szólt, az iskolaügyre vonatkozó hírek részletes ismertetésével. A lapot valószínűleg szerkesztője kifejezetten a R.E. rendelkezése nyomán az iskolai tanulóifjúságnak szánta – írja Fehér Katalin.

1790: Ephemerides Budenses (felvilágosult) 1791. november 8-i számában azzal hívja fel az iskolákat közös előfizetésre, hogy az újságolvasást a Ratio Educationis is ajánlja, de a lapot alapvetően mégis a latinul jól beszélő nemesi-értelmiségi rétegnek szánja.

1804-1838 Pozsony Ephemerides Statistico-Politicae (Belnay György Alajos) egyértelműen iskolai célú lap „Magyarország és talán egész Európa utolsó latinyelvű hírlapja” (Dezsényi 1947). Bár a lapot az első magyar újságként tartjuk számon, latinul jelent meg egy kozmopolita városban, s így lehetséges, hogy a szlovákok is magukénak tartják „Matej Bel” lapját – hasonmás kiadása Szlovákiában jelent meg 1972-ben.

A pozsonyi evangélikus líceum jelentősége

Bél Mátyás a pozsonyi evangélikus liceumban volt rektor, de itt volt diák Karl Gottlieb von Windisch (Karol Bohumil Windisch/ Windisch Károly Gottlieb), a Pressburger Zeitung (1764-) szerkesztője, és Ráth Mátyás, a Magyar Hírmondó (1780-) szerkesztője; azaz a líceum több lapszerkesztő nemzedéket is felnevelt.

Források

Reklámok

Nova Posoniensia (1721-1722)” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s