Országgyűlési Tudósítások (1830-1836)

Az 1830-i diétán Andrássy György tornai követ vetette fel egy országgyűlési újság gondolatát, egyebek közt azzal az indokkal, hogy a megyék így jobban ellenőrizhetik követeik szereplését. Egy zempléni követ – Kossuth Lajos – épp ilyen a tervvel állt elő: magánlevélben – a cenzúra megkerülésével – megbízóinak tudósít az országgyűlésről.

1832. december 16-tól Kossuth már jegyzetel az üléseken. Első levelei még nem rendszerezettek, de 1833-tól összefogott Orosz József pozsonyi újságíróval, aki 1830-ban már németül könyv formában közzétette országgyűlési jegyzeteit. A következő módszerrel jegyzetelt: „A kimagasló szónoki szépségeken, a jellemző mondatokon és sarkalatos adatokon kívül jóformán csak a vezérszókat jegyeztem fel, melyek az okoskodás fonalát kiczövekelik, jegyzeteim amolyan csontváz voltak, melyre testet rakni az emlékező tehetség feladata volt… Mikor mások az ülések után szórakozást kerestek, nekem íróasztalomhoz kellett sietnem, nehogy emlékezetem cserben hagyjon s a csontváz váz maradjon”

Ekkortól rendszeres időközönként jelenik meg tudósítása. A kész szöveget levél formában 25-40 szegény jurátussal másoltatja, melyeket 1833 elején kb. 30 címre küldi ki, őszre már 100 előfizetője van. Rövid vezércikkféléket is írt, a beszédeket kommentálva, minősítve közli. 1832. december 17. és 1836. május 15. közt 344 szám jelent meg.

Kritikája

Nem mindenkinek tetszett a levelezés: Ponori Thewrewek József (1833) írta: nincs ilyen „nemhivatalos nyilvánosságra” szükségünk: a megye a követek leveleiből tudja meg “hivatalosan” az eseményeket, ne a “nemhivatalos” sajtóból, ami akármit is írhat. “Az itt előterjesztett authentica publicitashoz hasonló helyes nyilvánosság nincs a külföldön, hol a követeknek instructiókat adni nem szoktak; és ezek választóikat in corpore soha nem tudósítják. Ott egyedül az újságírók hirdetik az országgyűléseken történt dolgokat és tanácskozásokat; és így ők teszik hírlapjaik által a publictast: de minőt vallyon? Non authenticát! És ezt mindenki tudja, ki a külföldi diétákon folyt tanácskozások előadását egyik külföldi újságban egyképen, a másikban másképen stb. olvassa”.

Kossuth az Országgyűlés berekesztése után Törvényhatósági Tudósítások címmel a megyei „önkormányzatok” munkájáról tudósítva folytatta munkáját.

Utódai

1869-ben Országgyűlési Tudósító címen jelenik meg kőnyomatos, melyet Egyesy Géza és Maszák Hugó országgyűlési gyorsírók adnak ki – később ők alapítják az MTI-t. 1989-ben ismét megjelenik az Országgyűlési Tudósítások (Ruttner György felelős szerk), mely a korabeli kézírásos stílust is imitálja.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s