Pesti Tükör (1915-1921)

Előzmény: Pesti Közélet

Első szám

Beköszönő szöveg

Nincsen a lapnak beköszönő szövege, mert a Pesti Tükör már egy meglévő újságnak, a Pesti Közélet folytatása volt. A névváltozás okáról nincsenek információk. Az első Pesti Tükör néven futó számban sem írnak erről, csupán a cím alatt zárójelesen tüntették fel, hogy a Pesti Közélet folytatásáról van szó.

Története

Indulása

Az újság indulásának előzménye a Pesti Közélet, amely 1908-ban kezdte meg működését, Pesti Tükör néven 1915. december 10-étől jelentkezett Budapesten, kéthetenkénti rendszerességgel.

Egyedi jellemzők

A lap életének 6 éve alatt szerkezete nem sokat változott. A címoldalt rendszerint egy reklámoldal követte. Az első világháború ideje alatt a cikkek többsége a háború magasztalásáról, a katonák és hozzátartozóik lelkesítéséről szóltak. Ezek után a Hadseregszállók arcképcsarnoka című rovatban azokat a személyeket, vállalkozásokat és üzemeket tüntették fel, amelyek a katonák ellátásával kapcsolatos termékek gyártásával foglalkoztak. A második oldalon kivétel nélkül az „Akinek sérelme, baja van, közölje a szerkesztőséggel!” felirat állt. Ennek valószínűleg volt alapja, hiszen a cikkek egy része közéleti személyiségekről írt – sokszor nem túl jó fényben. Szintén a lap első oldalain volt olvasható a Szerkesztői üzenetek című rovat, ahol például egy kortárs színészről vagy íróról írt pár soros kritika jelent meg. Az újságot reklámoldal zárta.

Olvasói

A Pesti Tükör olvasása műveltséget, a napi politikában való jártasságot igényelt. Cikkei azonban nemcsak politikai, hanem szociális kérdéseket is boncolgatott. Sokat foglalkozott például a női nem és a háború kérdésével, a prostitúcióról és az erkölcsi züllésről. A kifejezetten nőknek szóló reklámok – például hölgyfodrász-szalon hirdetések – kifejezetten vonzhatták a női olvasókat. Kulturális hirdetések is színesítették az újságot: számos színházi előadást, vagy például festőművész-tanfolyamot is hirdettek az újságban. A háború ideje alatt a reklámok zöme azonban a katonáskodással kapcsolatos volt: fegyverek, katonai öltözékek vásárlására buzdították a férfiakat.

Munkatársak

Az újság felelős szerkesztője Péterfy Gyula volt, ám a többi munkatársról nem írnak magában az újságban: a cikkek írója sehol nincsen feltüntetve.

Politikai hovatartozás

Magyarországnak politikailag az egyik legváltozatosabb korszakát élte át az újság. Indulásakor az első világháború sikeres végkifejletébe vetett hit tükröződik a cikkekben. Ez nem volt meglepő, hiszen akkoriban még reálisnak látszott a győzelem. Ekkor még Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, az ország kormányzásában nem volt szabad keze a magyar parlamentnek. Az újság politikai cikkeiben csupán egy-egy politikusról írt kritikát, hangsúlyozva a személyét, és nem a politikai beállítottságát. A háború végével az őszi rózsás forradalom és a Szabad Demokrata Párt mellé állt. A lap szerkezete ekkor csupán annyiban változott meg, hogy a Hadseregszállítók arcképcsarnoka rovatának címe Vezető szocialisták portréi-ra változott, és az abban leírt személyek és vállalkozók helyére a szocialista értelmiség és politika egy-egy szereplője került. A rovat megőrizte magasztaló hangnemét is. Az újság hitt Károlyi Mihályban, ahogy az ország nagy része. A hatalom átadása a kommunista pártnak megrázta a lapot. A tanácsköztársaság ideje alatt nem jelent meg. Kun Béla elmenekülése után az újság több számának egésze a proletár diktatúra borzalmairól és politikusainak vérengzéseiről szólt. A Vezető szocialisták portréi rovat helyére gyilkos kommunisták arcképei kerültek. A Pesti Tükör cikkeiből az derül ki, hogy politikailag bal-közép beállítottságú volt. Az újság saját maga a következőképpen fogalmazta meg ars poeticáját: „A Pesti Tükör a közéleti megtisztulásnak, a haladásnak, minden igazságos törekvésnek, a progresszív gondolatnak nyíltszavú, bátor, el nem némítható, erős akaratú harcosa. A Pesti Tükör a közéleti erkölcsök hamis prófétáit irgalmatlanul leálcázza. Védi az elnyomottakat. A retrograd elemekkel szemszáll. Minden betűjével a közéleti megujhodást szolgálja. A Pesti Tükör minden igaz dolgot megír. Az üldözöttet a maga nyilvánosságával pártfogolja. Ezzel a vallás-programmal a becsületes közvélemény megértésére apellál.”

Utolsó évei

Utolsó éveiben, a jobboldali Horthy-kormányzás ideje alatt a lap nem örvendett nagy népszerűségnek. Hiába, hogy politikailag kevésbé radikális cikkei jelentek meg, nagyobb része inkább már szociális témákat boncolgatott, a zsidóellenesség kereszttűzébe a Pesti Tükör is belekerült.

Utolsó szám

Leköszönő szöveg

Az utolsó szám 1921. szeptember 5-én jelent meg. Megszűnése váratlan volt, ezért ebben a számban nem köszön el az olvasóktól a szerkesztőség. A megszűnés oka az volt, hogy Péterfy Gyulát, a lap felelős szerkesztőjét zsarolás vádjával 6 hónap börtönbüntetésre ítélték.

Érdekességek

Az újság ára

1915-ben az újság egy éves előfizetési díja 12 korona volt, egy szám pedig 20 fillérbe került. 1921-ben az éves előfizetési díj 150 korona volt, egy számért pedig 4 koronát kellett fizetni.

Az újság külsejének változása a 6 év alatt

pestitukor1 pestitukor_utolso

A Szózat című napilap véleménye az újság megszűnéséről

„Egy szennylappal kevesebb. Az öntudatos magyar keresztény kultúra erősödésével a régi, romlott zsidó erkölcsü nyomdatermékek lassanként eltünnek a nyilvánosság elöl. Ezek az időszaki szennyiratkok, melyek visszatérő pontossággal öltötték tele méreggel a magyar közéletet, állandóan fertőzői és bacilushordozói voltak minden, a magyar nemzeti gondolkodás ellen törő idegen lelkiségnek. Szemérmetlenül támadták ezek a szennylapok a magyar közintézményeket, a közélet keresztény vezetőit, minden tartózkodás nélkül nyúltak bele az egyesek családi és magánéletébe, tőkét kovácsolva maguknak az örökös szeznációhajhászásból. A belügyminiszter egymás után szüntette meg ezeket az időszaki sajtótermékeket, és most legutóbb a Bárd-nyomda előállításában és Péterfi Gyula szerkesztésében és kiadásában a megjelenő Pesti Tükör címü időszaki sajtótermék megjelenését és terjesztését tiltotta meg, mert a lap cikkeiben egyesek magán- és családi életét, belső ügyeit tárgyalta, anélkül, hogy hogy ezt a közérdek kívánná. Ezzel megszünt egy mindenre kész újság, mely a közügyet és a közerkölcsiséget sulyosan sértette és veszélyeztette.”

Az Új Nemzedék információi Péterfy Gyula peréről

“A „Pesti Tükör” hírszerzési munkája és szer¬kesztője a bíróság előtt — Az Uj Nemzedék tudósítójától. —

Hosszu évekig megjelent Budapesten <6gy „Festi Tükör” cimü heti újság ame¬lyik a rendszerint leleplező szövegen kí¬vül rengeteg hirdetést közölt. A kis lap szerkesztője Péterfi Gyula volt, aki maga végezte a szerkesztés és hirdetésszerzés nehéz munkáját. Péterfi 1922-ben felke¬reste Kalmár Aladárt, aki „Árvizsgáló Bizottságik és Uzsorabirósági Tájékoz¬tató Könyve” cimen egy kompaszt adott ki, amelyre Kalmár emberei hirdetéseket gyűjtöttek. Ennek a könyvnek a szer¬kesztését Biber Gyula, az Árvizsgáló Bi¬zottság elnöke vállalta, aki természetesen nem tudott arról, hogy a könyvre meg nem engedett módon hirdetést gyűjtenek Péterfi — a vád szerint — megfenyegette Kalmárt, hogyha nem ad neki százezei koronát, ugy leleplezi lapjában a könyv- üzleteit és aíit, hogy az Árvizsgáló Bizottság elnöke a könyv jövedelméből miidösze 10 százalékot kap. Péterfi ugyanilyen módszerrel, de más cimen felkereste Tomola Frigyes újpesti építészt és Wiener Ignác kereskedőt is, akiket ugyancsak azzal fenyegetett meg, hogy leleplező cikket ir róluk, ha azt bizonyos anyagi eszközökkel nem előzik meg. Tomola és Wiener is feljelentést tettek Péterfi ellen, azonban a rendőr¬ségnek csak Kalmár feljelentése alapján sikerült Péterfit és a Pesti Tükör matiő verjeit leleplezni. Kalmár ugyanis látszólag belement az üzletbe és 1922. december 19-én felke¬reste Péterfit, hogy átadja a százezer koronát. Mikor a „szerkesztő” átvette s pénzt, a lakásba lépett a folyosón várakozó Tuna József és Gebé Gyula detek¬tív is. Péterfi ebben a pillanatban az égő kályhába, dobta a százezer koronát és bezárta a szoba ajtaját. A detektívek azonban betörtek a szobába, a tűzből ki ragadták a félig égett pénzt és Péterfit hosszú dulakodás után bevitték a főka¬pitányságra, ahol előzetes letartóztatás¬ba helyezték. Péterfi Gyula ellen háromrendbeli <tij- tóvétség cimén indult meg az eljárás s Deutsch nevű társával együtt ma vonta felelősségre a bíróság. Seszták Lajos el¬nök tanácsa kezdte meg a Pesti Tükör és embereinek bünperében a tárgyalást, amelyben több tanút is kihallgattak. Péterfi tagadja, mintha zsaroló szándék¬kal kereste volna fel a panaszosok bár¬melyikét és ártatlanságát igyekszik bi¬zonyítani a. bíróság előtt. Kalmár Aladár azonban súlyos terhelő adatokat mond vallomásában Péterfi és társai ellen. A tárgyalás tart.”

Hivatkozások

Kemény György, Magyarország időszaki sajtója 1911-től 1920-ig. Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtára, Budapest, 1942. Lakatos Éva, Magyar irodalmi folyóiratok Pápa-regényvilág, A Petőfi irodalmi múzeum bibliográfiai füzetei sorozat 20-22. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1997. Pesti Tükör mikrofilm anyag VIII. évfolyam 45-46. számától XIV. évfolyam 15. számáig Új Nemzedék 1923. október 21-ei szám Szózat 1923. március 2-ei szám

 

pestitukor

 

A képen 1913-as Pesti Tükör I/1. Tisztázandó, azonos-e ezzel a lappal. 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s