Uj Lap (1902-1944)

ujlap ujlap3 ujlap2

Beköszöntő

Olvasóinkhoz.

Az első szó, melyet olvasóinkhoz intézünk a hála és köszönet szava azért a kitüntető bizalomért, melyet a magyar keresztény társadalom minden rétege két kézzel előlegezett az Új Lap-nak. Valóban megható az a lelkesedés melylyel az Új Lap-ot már megjelenése előtt felkarolták kicsinyek és nagyok. Minden erőnket, minden tehetségünket arra fogjuk szentelni, hogy méltók legyünk erre a bizalomra.

De kérjük mindjárt az első bemutatkozáskor a m. t. közönséget, hogy ne várjanak többet az Új Lap-tól, mint amennyit megígért. Ígérni pedig csak annyit igér, hogy keresztény szellemű két filléres újság lesz, hogy kielégítse azokat is, akiknek csak két fillér telik az újságra.

A politikában nem húz sem jobbra sem balra, nem kormánypárti, nem néppárti; nem is negyvennyolcas; nem azairius, nem merkantilista – hanem azt tartja: az a jó politika, ami a magyar hazát nagygyá, erőssé, a magyar népet boldoggá teheti. Ezt a politikát fogja pártolni, akár jobbról, akár balról hozzák tapétára.

A kis emberek lapja lesz az Új Lap első sorban, nekik szolgál tanácscsal, az ő érdekeiket viseli szívén, anélkül azonban, hogy elérhetetlen vágyakat támasztana bennük. Ellene lesz az Új Lap minden, a haza jólétét, a nemzet egységét, a társadalom békéjét veszélyeztető törekvéseknek

Leginkább pedig azon lesz az Új Lap, hogy hírszolgálatain jó legyen s benne röviden összefoglalva a nap minden nevezetes eseményét följegyezve találja az olvasó.

De az Új Lap-ban nem lesz semmi olyas, ami a jó ízlést s a keresztény erkölcsöt sértené. Az Új Lap-ot bátran olvashatja az asszony, a kisleány, a gyermek – a híreket is, meg a hirdetéseket is.

Ennyit ígérünk. Ezt meg is tartjuk.

Az Új Lap szerkesztősége.

Az Új Lap története

1902-ben a Katolikus Egyesületek Országos Szövetsége a bulvárlapok technikáját kísérelte meg felhasználni a katolikus népnevelés céljára, és Gyürky Ödön szerkesztésében megindította az Új Lap c. krajcáros napilapját. 1944-ig fennállt, bár példányszáma mindvégig mélyen a valódi bulvársajtóé alatt maradt.

A katolikus radikális álláspontot elsőként Bangha Béla jezsuita hitszónok és politikus szólaltatta meg, aki a “destruktív zsidó sajtó” háttérbe szorítására számos lapot alapított 1919 szeptemberétől; az Új Nemzedék (1919-44, korábban hetilap), az Alkotmány örökébe lépő Nemzeti Újság (1919-44) és az Új Lap című napilapokat, a Gondolat c. irodalmi és politikai folyóiratot és a Képes Krónika c. képeslapot. Ekkor kezdett el működni az általa alapított Központi Sajtóvállalat is. Ez a harmincas években rendszeres támogatásra szorult – évi mértéke meghaladta a kétszázezer pengőt -, bár például a 77.000 példányban megjelenő Új Nemzedék a korszak kiemelkedően nagy lapjai közé tartozott.

Példányszámok

1906: 15-20 ezer példány

1910: 30-35 ezer példány

Új Lap: Kolozsvári melléklete

1. évfolyam 1. szám 2 fillér

Felelős szerkesztő: Benkő Sándor

Kolzsvár, 1902. kedd december 16.

Beköszöntő.

Mikor a bilincset levették a sajtóról, erről a rabmadárról az ő méltóságával, hatalmával, erkölcsi súlyával kezdett emelkedni a tisztesség és a kegyeletes szeretet légkörébe. Mindnyájan hozsannát kiáltottunk feléje, mert éreztük, láttuk, hogy elnyomott jogainknak, elrablott szabadságunknak első igaz fecskéje. Mindnyájan úgy éreztük, úgy gondoltuk, hogy a felszabadult sajtó abban a temetőben, mely oly riválisá tette az alföldet, hegyet, bérczet, mindent mi a magyaré volt, abban a gyászos temetőben az első hóvirág. Igy is volt régen… De azóta sok minden megváltozott… Az igaz fecskék mellé áldozatot kereső vércsék, héják, szürkületben a homály leple alatt repdeső denevérek, halálról, rossz sejtelmekről huhogó baglyok, kezdettek társul szegődni; a régi hóvirágok körül az erkölcsi alap helyett a az erkölcstelenség hitvány földjéből burjánok, kúszó növények, folyondárok kezdettek csoportosulni, melyek annak a virágnak hófehérségét lassankint elfödik egészen, hogy csak a zürzagyvalékot, a piszokságot és az undokságot lássuk. A tisztességes sajtónak kinövései ezek, melyek már annyira felszaporodtak, hogy ha a törzs megmentéséért nyesni, vágni akarjuk őket: darászfészekbe nyulunk…. Mindenféle vallási, erkölcsi alap nélkül, mint a tenger élősdii csak hulla, a dög után szimatolnak, 1 fillér haszonért belenyőlnak a családok szentélyébe, meghurcolják az ártatlanokat, a rablókról, a gyilkosokról regényt irnak, hogy a sáp mellett a mai kor erkölcsi halottainak idegeit csiklandozzák. És ez ellen nem cselekedhetünk, nem tehetünk egyebet, minthogy vallásos sajtóban álljunk azoknak rendelkezésére, kik undorral fordulnak el előbbiektől, nem tehetünk egyebet, mint alkalmat adjun, teret nyújtsunk nemes érzésü, gondolkozásu közönségnek, hogy egy vallásos erkölcsi alapon álló sajtóból vehesse értesüléseit, melyeket gyermekei előtt nem kell hogy eltitkoljon, nehogy megmételyezze testileg, lelkileg őket. E végből indult meg a Budapesten > Uj Lap < – nak kolozsvári melléklete is, hogy a fővárosi hirek, tudósitások mellett helyi dolgokkal is foglalkozva oly adatokat hozzunk a nyilvánosság elé, melyek sem a tisztességgel, sem a tiszta valláson nyugvó erkölcsös élettel ellenkezésbe nem jönnek… Ez a mi célunk, ez a mi tervünk, melynek kivitelére az olvasóközönség szellemi és anyagi pártfogását kérjük, hogy ez a szerény lapocska – hóvirág a régi időből – kitüzött tervét keresztülvihesse.

Benkő Sándor

Források

Repülő Hirlap (1893)

repulohirlap

Ingyenes napilap

Első szám: Budapest, 1893. március 18., szombat

Felelős szerkesztő: Gosztola Márton, kiadó: Székely Gábor

Beköszöntő:

A „Repülő Hirlap” E czim alatt a mai napon egy teljesen új irányt követő és legfőképpen a közönség szolgálatára rendelt napilap indul meg hazánk fővárosában. E sorok már bevezető sorait képezik e lap jövendő életének s pár szóban itt adjuk tudtára a közönségnek azon czélokat, melyek felé igyekezünk, midőn szolgálatába állunk. Lapunkat a vásárló publikum számára megbízható és lelkiismeretes irányban szertűkrévé ohajtjuk tenni mindazon bevásárlási forrásoknak, a hol lehetőleg jutányos árban jó árut lehet beszerezni. Hogy e czélunkat elérhessük nem bocsátjuk lapunkat feltétlenül rendelkezésre minden hirdetőnek, hanem csupán olyan hirdetést veszünk fel ez irányban szerkesztett rovatainkba, a mely czégeket jó lélekkel ajánlhatunk a közönség figyelmébe. Hirdetéseket közlünk lehetőleg minden irányban, ugy, hogy a közönség kivánalmainak minden tekintetben eleget tehessünk s egy összekötö kapcsot igyekszünk képezni a közönség és a kereskedelmi világ között. Hogy anyagi áldozatok árán tesszük meg erre nézve a kezdeményező lépéseket, midőn több mint 100, 000 példányban szétosztjuk a közönség között a Repülő Hirlap mutatványszámait, de hisszük, hogy áldozataink megtermik a maguk gyümölcseit s a közönség, mely tájékozatlanságában sokszor van kitéve a zsarolásnak és rászedésnek, lapunk utján megtalálja majd a szökséges czégek lajstromát. A Repülő Hirlap azonban nem csupán hirdető ujság, hanem minden olyan eszközzel rendelkezik, a mi a hirlapolvasó közönség igényeinek kielégitésére szükséges és épen ez a készültségünk az, a mi a Repülő Hirlapnak még a külföldi hasonló vállalatai felett is előnyt ad. Hirdetési rovataink mellett tért adunk hasábjainkon – rövid, velős kivonatban – minden olyan eseménynek, mely a hirlapi feljegyzésre érdemes. Ujdonsági rovatunk vezetésével nagy gondot fordít szerkesztőségünk arra, hogy a napilapok reggeli és esti kiadása közti időnek minden nevezetesebb eseménye közölhető legyen és igy anélkül, hogy a többi napon a napilapokkal konkorrálni akarnánk, olvasóink másoknál hamarabb értesülhetnek a legujabb hírekről.

Ingyenes napilapunk kitunó előnyeit a következőkben világitjuk meg: Gondoskodtunk oly összeköttetésről, hogy a külföld délig történő minden nevezetesebb hire lapunkban benne legyen. De nemcsak a külföld, hanem a belföldi és különösen fővárosi legujabb hireknek beküldését biztositottuk, beleértve a rendőri sajtóiroda, a törvénykezés különböző helyein és az országgyűlésen déli 12 óráig történtek közleményeit.

Az érdekelt közönség megtalálja lapunkban a szokásos utmutató részeken kivül a déli tőzsdei zárlatot. Lapunk szerencsésen megválasztott megjelenési ideje folytán méltán mondhatjuk a jelentékeny tényezőket a Repülő Hirlap eddig még egyedüli kiváltságának. Irodalmi rovatunkban a publiczisztikus részen kivül érdekes és vonzó népirodalmi közleményeket, tárczákat, költeményeket, stb. közlünk s igyekezni fogunk, hogy lapunkat e téren is mindig azon a szinvonalon tartsuk, a melyet a müvelt közönség jóizléssel megkövetel.

Szóval programmunkat négy pontban foglaljuk össze:

A Repülő Hirlap hirdetési rovata azon áruczikkek annoncáit foglalja magában, a melyekre a közönségre legnagyobb szüksége van s melyek minden verseny mellett a legjobbak és legolcsóbbak.

A Repülő Hirlap ujdonságai és irodalmi rovata felöleli mindazt, a mi a népért szolgál.

A Repülő Hirlap minden nap délben, hétfőn pedig korán, a reggeli órákban jelenik meg és –

a Repülő Hirlap-ot mindenki ingyen kapja meg. A mai nappal közönségünk elé bocsátjuk a lap első számát.

A „Repülő Hirlap” szerkesztősége és kiadó hivatala
Utolsó szám: I. évf. 4. száma az utolsó, mert 5. szám hiányzik: 1893. márc. 22.

Szerkesztő: Gosztola Márton

Elköszönő írás: nincs

Megszűnés oka: nem ismert
Studniczky Katalin

Reggeli Ujság (1897-1900)

reggeliujsagó

Folytatás: Magyarság

Első szám: 1897. október 5.

Szerkesztő: Aldor Ármin

aldorarmin
Magyar Szalon 1897. (28) A Sajtó. 709-712, A napisajtó vezérei képmelléklet

 

Beköszönő

Örömtüzeknek éles melege sugárzik felénk a letűnt napok ünnepi hangulatából. A magyar nemzet híre, becse, önérzete gyarapodásnak indult a fejedelmi beszédek, és tények termékenyítő hatása alatt. Légkörünk mintha tisztult volna, s aggasztó sejtelmeink mintha eloszlottak volna. Ám vigyázni kell, hogy tespedő álom ránk ne nehezüljön, és csalódásoknak zsákmányává ne legyünk. Kihámozva az értelmet abból a halhatatlan szózatból, mely a német császárt eszményi magasságba helyezte szíveinkben, és józan mértéket alkalmazva arra a magasztos elhatározásra, mellyel királyunk az eljövendő nemzedékek mintájául megidézi történelmünknek nagy alakjait, hogy mindig szemünk előtt legyen a szenvedésben, viszontagságban, dicsőségben megnyilatkozó nemzeti kötelesség: nem szabad elzárkóznunk attól a tudattól, hogy az elismerésnek, ragaszkodásnak és bizalomnak ama fennkölt szavai és tárgyai annak a Magyarországnak szólanak, amely egységes nemzeti léte, közös történelmi hagyományai, és magyar szabású műveltsége által erős, öntudatos és viharedzett állami individualitását fenntartani, folytatni és megszilárdítani törekszik. Jó társa a szövetségnek, biztos támasza a trónusnak, erőteljes szerve a közakaratnak csak egy ilyen Magyarország lehet. De hogy ilyen legyen: még sok a tennivaló. Sok polgára van a hazának, aki nem tud magyarul. Még több, aki nem érez magyarul. Pedig ennek az országnak magyarrá kell lenni, különben nem lesz ország. Az időszaki sajtó előljár a törekvésben. Az iskola is mozdít valamit. Sajnos, csak valamit. A közkorményzat lomhán cammog az iskola után. Nehézkes fegyverzetét némely tudományág is kezdi magára ölteni. Annál jobban csattogtatja szárnyait a lendületnek indult magyar művészet. Lökést, példát, irányt ezen a téren is a fővárosnak kell adni. Budapest a magyar ember szeme fénye. A nemzeti vérkeringés ereje itt lüktessen ellenállhatatlan hévvel, mert itt koncentrálódnak a nemzeti élet legnemesebb szervei. Bármennyire is összeforrott királyunk fejedelmi ténye a magyarság sarkallatos érzületével: azért arra hárítja azt a feladatot, hogy hazánk népei erkölcsi és szellemi mivoltukban teljes magyar jelleget öltsenek magukra. Azért kell ennek megtörténni, mert ilyen átalakulás nélkül a törvényben megállapított nemzeti egység csak írott malaszt és azért kell az átalakulásnak magyar szívet és magyar lelket ölteni, mert a Kárpátok belső medencéjében saját természetes súlyánál fogva csak a magyar fejnek van államalkotó hivatása. Hálás szívvel gondol minden jó polgár arra, hogy a korona nagy elhatározása rámutatott a haladás irányára. Mikor a király szobrokat emeltet azok emlékének, kik a nemzeti élet művelésében kiváltak, akkor kötelességünkké teszi a nemzeti eszme gondos ápolását, mert a királyi méltóság egy kristálylencse, mely vakító fényt nyer a hűségnek benne összegyűlő nemes tüzétől. De a melegségnek, fénynek és hatalomnak kútforrása a nemzet a maga közmunkájával, akarásával, haladásával, ragaszkodásával és önfeláldozásával. A fénynek, hatalomnak és erőnek ez a kútforrása még mindig nem egységes, mert még mindig nem teljesen magyar. És miként a színképelemzés megmutatja a világtestek különböző anyagát, aként a korona kristálylencséjében is feltűnik olykor a még be nem olvadt színek visszaverődő hatása. Ezen idegen színek beolvasztásánál Budapestre nagy feladat háramlik. Egy ilyen nagy test idegszálai nem végződnek a város sorompóinál, hanem elvezetnek az ország minden szögletébe. Az itt megpendített húr végigrezdül az egész országon. Amelyik eszme itt kipattan, annak igazságát ölébe veszi a léghullám, és elsodorja minden városba és minden faluba. Nincs tehát sürgősebb kötelessége a fővárosnak, mint az hogy teljes magyar legyen. Mert most még nem magyar. A közforgalomban sok az idegen elem. A család sem beszél minden tűzhelynél magyarul. Az unalomig sok német újságot fogyaszt a közönség. Némely üzletben németül fogadják a vevőt. Bizonyos körökben német a távolsági nyelv. Ilyen közszellem nem képes azt az ellenállhatatlan hatást kifejteni, mely a vidék lelki életének magyaros átalakítására szükséges. Ha azok a hírlapok, melyek a nemzeti ügynek naponként értékes szolgálatokat tesznek, minden tűzhelyhez behatolhattak volna és kiterjesztik hatásukat, akkor a Reggel Újság számára csak a tarlózás feladata várna, s a főváros magyar szelleme olyan intenzív súllyal nehezednék máris az országra, hogy az egy akol eszméje gyorsan közelednék a megvalósulás felé. De mit el nem érhetének küzdő társaink, azt hívő reménnyel igyekszik foganatba venni a reggeli újság. Mi eljutunk mindenüvé, behatolunk a legszerényebb háztartásba, olvasmányt nyújtunk mindenkinek, és szent buzgósággal teszünk kísérletet arra, hogy haszonnal olvassák rovatainkat, jó szolgái legyünk a közérdeknek, ébresztői a magyar nemzeti érzelmeknek. Ellenőrei a közromlásnak, védői az igazságnak, és virrasztói a hazafiságnak. E törekvéssel szemben teljes jutalmat nyújt nekünk az erkölcsi elismerés.
Utolsó szám: 1900. jún. 30.

Szerkesztő: Fényes László

Leköszönő:

Itt, e helyen hol mindig csak közügyekről szóltunk eddig, ez egyszer magunkról, a Reggeli Újságról kell szólanunk. A Reggeli Újság külső formájában holnaptól megváltozik, hogy azokat az eszméket, a melyeket negyedfél éven át hiven s –bátran elmondhatjuk: – jelentékeny eredménynyel szolgált, ezentúl még hathatósabban eredményesítse. A Reggeli Újság beolvad a holnap: 1900. július 1-én meginduló Magyarság czimü napilapba. A Reggeli Ujsag szerkesztősége ezentúl a Magyarság-ot fogja szerkeszteni s annál hathatósabban munkálkodhatik, mert a szerkesztőség több kiváló publicistával és hirlapíróval gyarapszik. A Magyarság felelős szerkesztője ezentúl is Fényes László lesz, a ki eddig a Reggeli Ujság szerkesztését vezette. Főszerkesztőnek pedig a Magyarság-hoz Bartók Lajost, a kiváló írót sikerült megnyerni, a kivel együtt mindannyian mindig azokért az eszmékért fogunk küzdeni, a melyek az újság olvasói előtt jól ismeretesek. Most, mikor mint Reggeli Ujság utoljára jelenünk meg a közönség előtt, legyen szabad nekünk őszinte köszönetünket kifejezni azért a hathatós támogatásért, a melyet a mi közönségünk irányunkba tanúsított. Büszkén mondhatjuk, hogy a ki egyszer megismerte lapunk irányát, az nem vált meg tőlünk. Kevés lapnak van olyan állandó előfizető közönségnek, mint a Reggeli Ujság-nak. És ez mert így van, arra kérjük közönségünket, hogy azt a bizalmat a melyet a Reggeli Ujság iránt tanúsítottak, ruházzák át a Magyarság-ra is. Mi ugyanazok maradunk elveinkbe, meggyőződésünkben, mint a kik eddig voltunk. Kiváló tisztelettel A Reggeli Ujság szerkesztősége

Megszűnés oka: beolvadt a Magyarság című ujságba

Története

Az első ingyenes budapesti napilap.

1897. október 5-én jelenik meg, Cséry Lajos szerkesztésében. Alcíme Hasznos Újság – ingyenes újság; hasznossága arra utal, hogy hirdetésekből kívánja fenntartani magát. Induláskor 60 ezer példányban, 1898-ban 80 ezerben nyomják. Mintája a La Presse (Émile de Girandin).

Tulajdonosa egyben a fővárosi köztisztasági vállalat tulajdonosa is volt: a lapot a kukásautók hordát szét a városban.

1898-ban ingyenessége megszűnik, 1 krajcárba kerül, 1900. jún 30-tól címe Magyarság.

 

Készítette: Fazekas Máté

Pesti Riport (1991-1997)

peestiriport2kep_18

1. évfolyam 1. szám: 1991. szeptember 2.

Főszerkesztő: Hámori Tibor

Kiadó: Szikra Lapnyomda

Folytatás: Pesti Bulvár

 

 

 

Év KIADÓK FŐSZERKESZTŐK 
1991 Hámori Tibor
1992 „Kiadja és előállítja: Szikra Lapnyomda” Hámori Tibor
1993 Hámori Tibor
1994  
1995  
1996  
1997 P&B Média Portfoliókezelői RtPESTI BULVÁR: P&B Média Rt Szücs Gábor

 

Beköszöntő szöveg

Ez úton is köszönjük a Kurír (Szűcs Gábor elnök, főszerkesztő) a Heti Magyarország (Gyapay Dénes főszerkesztő), és a Vasárnapi Hírek (Lőkkös Zoltán főszerkesztő) jókívánságait lapunk indulásával kapcsolatban.

Jellemzői

Szórakoztató bulvár napilap. Megjelent hétfőtől péntekig. Hangvétele egyszerű és közérthető. Erőssége a témagazdagság. Fő profilja a hazai és külföldi színes és érdekes bulvár hírek közlése. Sárga papíron piros kísérő színt használtak.

Fontosabb rovatok

  • Sport
  • Kultúra
  • Belföld
  • Bűnügy
  • Programok
  • Tarka világ
  • Külföld
  • Lapzárta

Újságírók

  • Dunay Csilla
  • Móza Katalin
  • Csík Rita
  • Galambos Szilveszter
  • Márkus Csaba

Története

Szűcs Gábor 1996. november 5-én, a 6. évfolyam 220. számánál veszi át a lap szerkesztését. A Pesti Riport nem kelt el olyan magas példányszámban, a kiadónak nem érte meg tovább fenntartani (Gulyás 2000). E mellett belső gondokkal is küszködött. Az 1997. január 22-i számban azt hirdetik, hogy másnaptól Pesti Bulvár (1997) címen jelenik meg (bár két 2002-es próbálkozás, a Holnap (2002) és a Tőzsdei Kurir (2002) ezek közül is kudarcba fulladt). A korábbi főszerkesztő, Hámori Tibor 1997. december 1-től egy jellegét és megjelenését tekintve a Pesti Riporthoz hasonló napilapot indít Riport (1997) néven.

A kezdetek

„Az Esti Hírlaptól távozó Hámori Tibor főszerkesztette a Pesti Riportot, amit a Szikra Lapnyomda talált és adott ki: a Sárga lapcsaládot olyan sárga papírra nyomták, amely „szennyezett” volt, ezért olcsóbb. Később azonban [a papírgyárosok] kitalálták, hogy a sárga dehogyis olcsóbb, szennyezett, hanem sokkal inkább színezett, ergo drágább papír. Ez már nem volt kifizetődő, így a Szikra is tönkrement ebben a lapkiadásban.” [i]

A „kiegészítő bulvárlap”. A Pesti Bulvár története szinte másolata a Képes Bulvárénak: itt is, ott is egy tulajdonos (itt Szücs Gábor, ott a Híd Rádió Rt) egyszerre két bulvárlapot jelentet meg: egy komolyat (Mai Nap / Kurir) és egy lazábbat (Képes Bulvár / Pesti Bulvár). A „lazább” egyik helyen sem lett életképes: az egyik 66, a másik 69 számot ért meg.

1997-ben már tervezhetik a lap teljes átalakítását, „Pesti Bulvárrá” átalakítását, aminek a lapterve kiszivárog „hála némely szerkesztőségi pecsovicsoknak[ii]” A lap alcíme – szórakoztató napilap – immár nem tartható, mint induláskor, amikor a lapok túlságosan átpolitizáltak voltak, írja Szücs Gábor. „Nem elég .. csupán csak szórakoztatni, mindenekelőtt híreket, információkat, tudósításokat, véleményt, publicisztikát is joggal várnak az olvasók”. (A Képes Bulvár 2004-ben viszont ismét a csak-szórakoztatás céljával indul – és fuccsol be). A főszerkesztő felhívja az olvasót: találják ki együtt az új lapot.

A következő három hét minden számában címlapon a vezércikk helyén csak erről van szó, az új lap születéséről. Ha nem szivárog ki a lapterv, talán nem születik meg ez a sorozat. Már ez is „szenzációs” lenne, de Szücs Gábor nemcsak a lapindítás műhelytitkait osztja meg az olvasókkal, hanem komoly sajtóműfaji-sajtótörténeti értekezésekket is készít, bár a bulvár alapvetően üzleti célját nem hozza fel. Ehhez hasonló folytatásos szerkesztői üzenetek talán csak az Élet és Irodalom 1970-es arculat- és szerkezetváltásakor jelent meg, ott minden számban más szerkesztő tollából.

Az új lap mérete fele akkora, mint a főlapé, és hasonló típusú bevezető kampánnyal kerül bevezetésre, mint a (szintén kudarcba fulladt) Esti Kurír (1992-93).

„A bulvár szó azokra a széles, nagy sugárutakra utal, ahol a lapokat árusították. Illetve, árusítják ma is… Vagyis a bulvárújságért mindenekelőtt le kell menni az utcára: ezt nem szokták előfizetni. Ami a szerkesztőknek is egy másfajta gondolkodásmódot jelent. A hagyományos napilapok ugyanis zömükben előfizetésben fogynak. Ami azt jelenti, hogy a vásárló, amikor előfizet egy lapra, köt egy kvázi szerződést is, amelyben a lap elvállalja, hogy téged, kedves előfizetőm, ettől kezdve ellátlak az ország és a világ híreivel.

A bulvár – az más. Itt nincs – illetve alig van – előfizetés, vagyis nincs “szerződés” sem. A bulvár azt mondja: én készítek egy pillanatfelvételt az országról és a világról, de ez az én felvételem lesz. Nincs benne más, csak az, amit én akarok megmutatni neked. És ha ez tetszik, kedves olvasó, akkor vedd meg alapot. Vagyis a hangsúly a szelektáláson van: a bulvár nem mindent, csak a fontosat, a híreket, az érdekeset, a szenzációt mutatja meg.

És eközben igyekszik úgy beszélni, ahogy az emberek beszélnek az utcán, igyekszik olyan történeteket elmondani, amilyeneket az emberek mondanak, és ezért lehet nagyon szeretni. Hiszen olyan, mint – mi vagyunk.

A sárga újság – tudjuk, sokan így hívták – megszűnik. Fehér lesz. Valamikor, az induláskor ugyanis egy sárga lapcsalád létrehozásáról álmodtak a tulajdonosok [talán a sárga RTV újság volt az egyik – HH]. Mára viszont csak ez az egy maradt sárgának, család nélkül árván. Ám a sárga papír nem csak figyelemfelhívó volt, de sajnos, rosszul olvasható is. A rányomott piros színt is sápadttá tette, s a fekete betűk sem voltak igazán láthatóak. Ezért megszabadulunk ettől az egykori reklámfogástól, viszont egy jobban olvasható lapot kínálunk majd Önöknek.”

(1997 jan. 3. Dübörög a Pesti Bulvár)

Január 6-án bemutatja a „még készülő” lapfejet is. „Szeretném felhívni figyelmüket arra az izgalmas kettősségre, amit a modern címbetűk és az újságot olvasó, kicsit archaikus figura ellentmondása okoz. Ezzel is szerettük volna jelezni legfőbb törekvésünket, azt, hogy egy lényegesen korszerűbb lapot csinálunk, miközben meg kívánjuk őrizni a régiből mindazt, ami jó volt. Az a kedves kis figura éppoly öreg, mint a bulvár szó …”  (Ilyen volt – ilyen lesz. 1997. jan. 6.)

Január 7-én kiderül, hogy a lap 12.20 és 12.30 között fog megjelenni. A megjelenés idejét bulvár esetében adekvát módon a Kurírnál horoszkópot író Laár András horoszkópjának szerencsés állásával indokolja (Start: 1997.01.23.12.20. Pesti Riport, 1997. jan. 7.).

Január 8-án közli a rovatszerkezetet: „szeretnénk egy fiatalos, lendületes, vidám laopt adni az Önök kezébe”. Ezért gondoltuk úgy, hogy a magyar sajtóban egyedülálló módon a Pesti Bulvár kezdődjön a sportrovattal! (Január 23: egy szerencsés dátum!)

Január 9-én kiderül, hogy „a sportrovat után a magyra napilapok történetében egyedülálló vállakozás kezdődik: rovatot indítunk a húszon „inneni” ifjúságnak, zömökben középiskolásoknak. Szeretnénk őket is megbnyerni napilapolvasónak, hiszen tudjuk, valljuk, belőlök lesz a jövő újságvásárlója[1]”. Középiskolások által szerkesztett oldalakat is tervez, külön hangsúllyal a lap internetes felületén. A rovat “5 pillére”: szex, életmód, zene, számítógép, iskola és tanulás. (Buli van)

Január 11–én megírja, hogy az előző esti kulturális programokról már másnap megjelenik kritika (ami reggeli napilapnál nehezen megy).

13-án klasszikus szlogennek jelentkezik Szücs Gábor: „Visszhangzik a belváros, Riportból lesz Bulvár, most!”.

14-én kiderül, hogy itt is a klasszikus beetető recepttel főznek: „első száz nap, száz ajándék”, majd „három hónapig ingyenes az apróhirdetés”

[1] Ez bejött, amennyiben a lapot nem vették…

[i] Szűcs Gábor, szóbeli közlés, 2008

[ii] 1997 jan. 2. A második születésnap elé. Pesti Riport.

Befejezés

Utolsó szám: 7. évfolyam 15. szám 1997. január 22. Főszerkesztő: Szűcs Gábor Kiadó: P&B Média Portfóliókezelő Rt.

Elköszönő szöveg

Tisztelt Olvasóink!

1992. szeptember 2-án jelent meg a Pesti Riport első száma. Ma jelenik meg az utolsó.

Van egy színházi szakkifejezés: darabtemetés. Azt jelenti, hogy egy-egy darab legutolsó előadásán, kivált a hosszú sikerszériák végén a színészek jókedvű rögtönzésekkel mulattatják a közönséget, de inkább önmagukat. Az utóbbi időben ritka nálunk a darabtemetés, annál sűrűbb a laptemetés. Nagy múltú lapok is elbúcsúztak az olvasóktól, mert összeroppantak a gazdasági nehézségek szorításában. Nekünk most se vidám darabtemetést, se komor laptemetést nem kell tartanunk.

Önök több mint öt éve megszerették a ”sárga újságot”, amely egy agyonpolitizált légkörben politikamentes, szórakoztató olvasnivalót kínált, s szeretetük mind a mai napig kitartott. Pedig bizonyára Önök közül is sokan észrevették azt, amit mi, a lap szerkesztői, munkatársai, hogy mostanra a Pesti Riport kissé elfáradt, divatjamúlttá vált, fiatalító műtétre szorul.

A műtétet elvégeztük: holnaptól kezükbe vehetik a Pesti Bulvár első számát. Az új lap, amelyet figyelmükbe és szeretetükbe ajánlunk, szándékunk szerint megőrzi jogelődje minden előnyét, de tartalmában frissebb, megjelenésében elegánsabb lesz. Így hát ez a búcsú nem igazi búcsú. Holnap ismét találkozunk!

Hivatkozások

Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon, Médiakutató, 2000. http://www.mediakutato.hu/cikk/2000_01_osz/02_bulvarlapok_a_rendszervaltas_utani_magyarorszagon/04.html

Pesti Bulvár (1997)

peestiriport1kep_8

1997. jan. 23.-1997. ápr. 30.

Pesti Bulvár 1997. jan. 23. I. évfolyam 1.szám

Született: 01.23-án

Tulajdonképpen most a legegyszerűbb lenne ide azt irni: kedves olvasó, ha Ön olvassa e sorokat, akkor nincs is mit irni. Mert ezek szerint ma megvette a Pesti Bulvár első számát. A kicsi bizony ma délben elhagyta a szülői ház óvó melegét, s kirepülve a családi fészekből, egyből a fagyos januárban találta magát. (S mert hogy bulvárlap a Bulvár, ráadásul még a szó szoros értelmében: az utcára is került…) Most majd’ mindennap új és új rovatokkal, induló szekciókkal , eleddig soha nem volt laprészekkel, különleges reklámfogásokkal találkoznak majd. Kérjük, ismerjék, s ha lehet, szeressék meg valamennyit. És ha valahol melléfogtunk és azt ugyancsak Önöktől szeretnénk megtudni. Egy sor kérdésről pedig még mindig nincs döntés. Vannak, amivel úgy gondoltuk, megvárjuk majd a leendő olvasót. Az egyik például: legyen-e levelezési rovat? S ha igen milyen? És autós? Avagy motoros? Adjunk heti filmprogramot vagy nem, jó-e így a tévéajánló? Vállalnák-e, hogy heti mondjuk a pénteki lapszámba 55 forintért beletegyünk egy utcán 39 forintba kerülő komplett rádió- és tévéújságot? Nem sorolom: a kérdések szinte végtelenek. Engedjék meg, hogy a jövőben rendszeresen a véleményüket kérjük közös gyermekünkről, fejlődésének egy-egy szakaszáról. Hiszem, hogy ezek a „szülői értekezletek” csak hasznosak lehetnek. De most csak annyit: köszönöm, hogy minket választott. És ha lehet, maradjon velünk!

Rovatok: Sport Buli Vár! Bűnügy Kultúra Interjú Belföld Horoszkóp Apróhirdetés Szolgáltatás Külföld Hirdetés Lapzárta

Elköszönés

„Néhány sor talán, ha fennmarad rólunk az annalesekben, ha ugyan egyáltalán van még, aki írja”. … néhány rovat, s vélük kicsit a Pesti Bulvár szelleme is most átköltözik a Kurírba”

Még egy vicces időjárásjelentésre is futja: „Szép volt az eleje, derűs, ám most felhős az ég. Melegünk van, kedélygyengítő fronthatással 20 fokig emelkedik a hőmérséklet. Laza pihenőnapok jőnek, fújjuk ki magunkat!”[i]

[i] Pesti Bulvár, 1997. ápr. 30.

Napi Ász (2004-2011)

napiasz2 napiasz1OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Napi Ász c. lap egy olyan politikailag független napilap, melynek célja a szórakoztatás, célközönsége mindenki, akinek kíváncsiságát a szenzáció orientált, bulvár jellegű sajtó kielégíti. Olvasótáborát nem egy meghatározott ideológiával rendelkező csoport képezi, időről időre változik. A magát „a függetlenként” hírdető lap 2004. május 27-e (csütörtök) óta kapható.

I/1: 2004. május 27.

 

Év KIADÓK FŐSZERKESZTŐK 
2004 Felelős kiadó: Constantine Gerou Kiadó: G-Publishing Kft Riskó Géza
2005 Felelős kiadó: Constantine Gerou Riskó Géza
2006  
2007 Felelős kiadó: Constantine Gerou. Kiadó: G-Publishing Kft Gál Gyula
2008  
2009  

 

„Tulajdonosa egy görög kalandor. Constantine Gerounak Közép-Kelet Európa számos országában (Romániában, Bulgáriában, Görögországban) van kiadója, mely mindenhol azonos típusú lapokat ad ki. Magyarországon övé két havilap (Cinema, Hustler), két 2 hetilap (Star, Sorry) és a Napi Ász. Gerou stratégiája, hogy a piacon lévő legsikeresebb lapokat másolja le és hasonló címmel (Story/Sorry) adja ki őket. Ha tíz vásárlóból csak egy is az övét veszi, már megérte[1]. A stratégia további része, hogy reklámra nem költenek és a lehető legkisebb szerkesztőségekkel dolgoznak. [i]

A 2004-es induláskor a lap egy az egyben a Blikk tipóját vette át, még a vasárnap kisebb mellékletet is utánozta.[ii]

„Az egyik nyitó plakáton egy meztelen női hátsó volt, mely a görög tulaj szerint az Ász – ass[2] szóra asszociált volna. A címet ki tudja, ki találta ki, de lehet hogy ez is szerepet játszott benne. [iii] (A magyar olvasók természetesen nem gondoltak az utalásnak erre a rétegére.)

2008-ban az arculat „a közös lótúrójú hát esete[iv]”. Minden szerkesztő hozzátett és elvett valamit belőle. A rovatszerkezet „teljes káosz”, a lapnál az idők során sokan alakították. Érdemes ezt áttekinteni, hiszen jól mutatja egy bulvár lap beosztását: belpolitika; társadalom, szociális témák, vagyis krimi, bűnügy; sztárok; külföld (azaz minden, ami külföld, beleértve politikát és a magyar olvasónak érdekes bulvárt is); szolgáltatás; horoszkóp; sport.

A többi laptól a következőkben különbözik:

– a címlapon több anyag van, több információ

– „független”, azaz a nincs szerződése tévécsatornákkal: mindegyikkel jóban van. „A Bors és a Blikk leszerződött a nagy tévécsatornákkal, akiktől exkluzív információkat tudhatnak meg, de függetlenként ők megtehetik, hogy „PR anyagokat” a sztárokról ne adjanak le, mint más lapok teszik. „A tévésztároktól nem lehetünk függetlenek, hiszen bulvárként belőlük is élünk”. Ezért „jóban kell lennünk a tévécsatornákkal, különben nem tudnánk beszélni a sztárjaikkal.”[v]

Miért a Napi Ászt választja az olvasó? „Megszokásból. Marketingre kevés pénzük van, a polcelhelyezés nem olyan jó, mint pl. a Blikknél .” [vi]

[1] Nem áll messze ettől a filozófiától az elgépelés-marketing (typosquatting; még nincs rá magyar név), pl. http://www.no.hu.

[2] Fenék, angolul

[i] Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008

[ii] Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008

[iii] Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008

[iv] Verő Márton, szóbeli közlés, 2008. júl.

[v] Verő Márton, szóbeli közlés, 2008. júl.

[vi] Verő Márton, szóbeli közlés, 2008. júl.

Impresszum

  • Tulajdonos: Constantine Gerou
  • Főszerkesztő: Riskó Géza
  • Felelős kiadó: Constantin Gerou
  • Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt.
  • Felelős vezető: Matolcsi Miklós vezérigazgató
  • Árusításban terjesztik: Lapker Rt. és alternatív terjesztők
  • Előfizetésben terjeszti: Magyar Posta Rt., Hírlap Üzletág
  • Kiadó: G- Pubishing Kft.
  • ISSN 1785- 816X

Beköszönő szöveg

Ász-induló: Mit keresünk egyáltalán a napilappiacon? Önöket, kedves olvasók! Őrültség gondolják sokan, hiszen a napilapok eladott példányszámai rohamosan csökkenek, semmi értelme az újnak. Talán igaz is lehetne… Ám ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. Az élet nem ilyen egyszerű. Úgy gondolom, a rendszerváltozás után, másfél évtizeddel elérkezett az idő. Egészen biztos: Önöket is érdekli az igazság. Nem kötünk semmiféle paktumot, nem vagyunk balosok, nem leszünk jobbosok. Milliónyian élünk ebben az országban, akiknek kiásták az árkot. Ott vagyunk alul, szorgalmasan pislogunk felfelé, a por most már nincs a szemünkben. Végre tisztán látunk, élesen kirajzolódik minden. Onnan alulról szólalunk meg, kritizálunk, véleményt mondunk, nem kötünk piszkos alkut. S ez mindenre igaz. Fura a két szó egymás mellet: bulvár és független. Ám nem mond egymásnak ellent. Sőt! Akik hisznek bennünk, nem tévednek. Nem leszünk tekintettel senkire és semmire. A gyalázkodás nem a mi stílusunk, mint ahogy a szolgaiság sem. Szex és média, politika és megalkuvás, gyilkolás és születés – mind, mind érdekes bulvár elem. Ha összerakjuk őket, még érdekes is lehet. Szabadság? Szeretem. Nem okvetlenül övékét. Mindannyiunkét. Ígérem, a Napi Ász minden meglévő újságtól különbözik majd. Alku nélkül élni, s a hazát szolgálni különleges érzés, küldetés, kötelesség. (Riskó 2007)

Tipográfia

A lap címének nyomtatásához a piros, fehér illetve fekete színek kombinációja kerül felhasználásra. A fekete színű „Napi” és a fehér „ász” felirat alatt közvetlenül a fekete színnel írt „a független” alcím található. A cím alatt bal oldalon olvasható az évfolyam- és a lapszám, míg jobb oldalon a kiadás dátuma.

Rovatok

A Napi Ász rovatai

  • Cink
  • Innen
  • Onnan
  • Bizarr
  • Adu Ász
  • Szem
  • Bazár (Horoszkóp, Időjárás, Impresszum)
  • Súgó
  • Rejtvény
  • Ász Sport

Vasárnapi Ász rovatai

  • Cink
  • Odafent
  • Heti Duma
  • Onnan
  • Innen
  • Bizarr
  • Balaton
  • Gépsport
  • Ászok és Dámák
  • Mementó
  • Rejtvény
  • Riport
  • Program
  • Bazár
  • Szem
  • Asz Sport

Célcsoport

Azok a 18-50 éves korig terjedő női és férfi olvasók, akik rendszeres, leginkább napi szintű internet felhasználók és érdeklődnek az aktuális hírek, témák iránt.

Látogatottsági adatok

Átlagos napi látogató: 90.000 Átlagos napi oldalletöltés: 1.500.000 (PI) Forrás: webaudit.com

Napi Ász és a politika

A görög tulajdonban lévő lap egyetlen párthoz vagy politikai ideológiához sincs elkötelezve. Politikával kapcsolatos témákban objektív véleményt közöl, sem jobb, sem pedig baloldali véleményeket nem támogat.

Bírságok a lap ellen

A fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított a Napi Ász a Gazdasági Versenyhivatal megállapítása szerint 2005-ben. A +99 Ft-os 4 héten át péntekenként kiadott DVD melléklet ugyanis egy VCD formátum volt. Ennek következtében a lejátszása nem minden forgalomban lévő DVD készülékkel volt lehetséges. Szabálysértésnek számított továbbá az is, hogy a lapot „verhetetlen áron” szövegezéssel árusították, amely azt jelenti, hogy az adott típusú lapok piacán a legolcsóbb. A lapot 5 millió Ft bírság fizetésére kötelezték. (Origo 2005)

Források

  • Buzinkay Géza: Bulvárlapok a Pesti utcán. Budapesti Negyed, nyár- ősz 1997
  • Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon. Médiakutató I. szám, 2000 ősz
  • Riskó Géza: Ász induló, 2004. Május 27. Csütörtök Napi Ász I. évfolyam, 1. szám, 3. oldal
  • Wienfried Shulz: Mi kell a minőségi újságíráshoz? Budapest. Új Mandátum, 2001.

Mai Nap (1989-2001, 2002-2005)

kep_9 kep_1

1989. február 8. – 2001. február 18.

Folytatásai:

  • Ringier:
    • 2001. február 19-től a Blikk Mai Nap -> Mai Blikk, majd ismét Mai Nap (2002-2005)
  • Mai Nap eredeti szerk.:

Kiadások: Fővárosi kiadás, Országos kiadás

Mutatványszám („Ajánljuk lapunkat – előzetes”): 1989. február 8.

 

 

Év KIADÓK FŐSZERKESZTŐK 
1989 Mai Nap 1989. február 8.1989 Reform Lap- és Könyvkiadó Rt. Horváth István, szerk. Pallagi Ferenc, Szőllősi Ferenc
1990 News International 1990. január (Rupert Murdoch)  
1991   Horváth István
1992 Mai Nap Kiadó Rt Gazsó L Ferenc
1993    
1994    
1995    
1996    
1997    
1998    
1999 Jürg Marquard. Magyar Hirlap Könyv- -és Lapkiadó Rt. Marquard Media. „internetes elérhetőség: http://www.mainap.hu/” Kőszegi Ferenc. Helyettes fsz: Riskó Géza. Ügyeletes lapszerkesztő: Murányi Marcell.
2000 Év végétől: Ringier  
2001   Kőszegi Ferenc, helyettes főszerkesztő: Riskó Géza

Mai Nap I (1989-2001)

Dátum: 1989. február 8.

Kiadó: Marquard Kiadó

A rendszerváltás lehetővé tette a sajtó politikai konszolidációját és piaci viszonyok kialakulását, az 1990. évi XI. törvény pedig eltörölte a cenzúra és a lapkiadás engedély kötését.

A Mai Nap volt a rendszerváltás utáni első politikai bulvárlap (és az első bulvár is), mely esténként jelent meg egy fővárosi és egy országos kiadásban. Hamar népszerűvé vált, de olvasottsága nem haladta meg a minőségi lapokét (ez a magyarországi sajtó általános jellemzője). 1998-ban már a legolvasottabb bulvárlap, és egyértelműen nyereséges (ami a magyar bulvárlapoknál ritkaság volt).

A Mai Napnak volt az első számítógépes szerkesztősége, ahol két év alatt 140 újságíró fordult meg.

Miután a svájci Ringier-csoport 2000 októberében megvette a lapot a Marquard Kiadótól, döntenie kellett, hogy a már tulajdonában lévő Blikk-et, vagy a Mai Nap-ot adja-e ki továbbra is, mint első számú bulvárlapját. A cég az előbbi mellett döntött, és 2001 februárjában a Mai Nap-ot beolvasztotta a Blikk-be (először Mai Blikk néven új lap indult, de ezt néhány szám után megszüntették).

A Mai Nap korábbi újságírói azonban új lapot indítottak Színes Mai Lap néven. Az újságot kiadó Híd Rádió Rt. és a Ringier között lezajlott védjegyper miatt ezt a címet Színes Bulvár Lap-ra kellett változtatniuk (a Ringier szerint az első cím túlságosan hasonlított a Mai Nap-ra); ez lett később a Bors.
Utolsó szám

Dátum: 2001. február 18.

Kiadó: Ringier Verlag AG

 

Történet

A lap születése

„Az Elbától keletre ez az első napilap, amelyiket nem egy politikai-társadalmi szervezet adott ki, hanem függetlenként jelent meg. 1988 áprilisában kezdték az előkészületeket.[i]

„Mi olyan újságot akartunk csinálni, amibe a főszerkesztő és a párttitkár nem szól bele. Az Esti Hírlapnál ekkor egy eléggé sztálinista szerkesztőgárda jött létre.  Horvát István egy baráti beszélgetésen erről panaszkodott Demjánnak. Demján, aki akkor már a Reform c. hetilapnak is hitelezett, megkérdezte: „Miért nem hagyod ott és csinálsz egy újságot?”.  Ezt teljes megdöbbenés követte. De három nap múlva visszahívta a Demján, hogy akkor csináljuk meg. Szőlősi Ferenc és Pallagi Ferenc negyed óra alatt megtervezte a lapot: „De ugye napilap lesz?” kérdeztük egymástól. „Az.” „De ugye bulvár?” „Az.”[ii]

1988. októberére megvolt az anyagi fedezet: Demján Sándor 42 millió Ft beruházási összeget adott Pallagi Ferencnek.[iii]. Demján Sándor, aki a Magyar Hitelbank vezetője volt, lett a laptulajdonos (Megj: Demján Sándor 2008–2010-ben a leggazdagabb magyar[iv]). MSZMP KB tag is volt, így menedzselni tudta a lapalapítási engedély megszerzését.

Egyedülálló volt, hogy bank által kiadott lap, és hogy gazdasági vállalkozásként jelent meg.[v]

Megjelenéskor a Reform Rt 10%-os, a Hitelbank 90%-os részesedéssel szerepelt az alaptőkében. [vi] Az üzleti modellben hiba volt, hogy tulajdonostársként be volt vonva a nyomda is (Szikra), a Magyar Posta (terjesztés), az MTI (hírek) és a SZÁMALK (számítógépes rendszer) is: túl sokfelé oszlott a tulajdonosok sora. [vii]

Demján azt mondta: ennek a lapnak meg kell élnie a piacon; ha sikeres lesz a lap, sok pénzt kaptok” – ez az elv, hogy a munka minőségétől függ a fizetésünk, ezelőtt ismeretlen volt. [viii]

„A legnagyobb prémiumot egy telefonon leadott tízsoros nyilatkozatért adtuk. Ezért egy munkatársunk éjjel fél egykor rohant kia helyszínre és reggel hétig ült a riportalany küszöbén. De kivárta és megszerezte, elsőnek szerezte meg az illető politikai szenzációnak számító nyilatkozatát.” [ix]

A lap megszervezése. Szőlősi Ferenc azt a feladatot kapta, hogy szerezzen szerkesztőséget[x]. 1988. novemberében verbuválták a személyzetet[xi].  A 140 fős szerkesztőség „megismételhetetlen csoda” volt. 4 alapító (Szőlősi Ferenccel és Kőhídi Imre volt a szerkesztő). Az újságíróink mindenhol ott voltak.[xii]

Pallagi Ferenc feladata volt a nyomda és a papír beszerzése. Így emlékszik vissza: „ekkoriban flekkpapírra írtuk a cikkeket Optima írógéppel, de hogy hogy jön létre a flekkpapír és hogy kerül a fiókomba, fogalmam sem volt. Annyit tudtam, hogy ordítani kell a titkárnőnek, ha kifogyott a flekkpapír. Előtte én a dizájn és a kortárs képzőművészet nagy kérdéseivel foglalkoztam, de hogy hogyan kerül a papír a nyomdába, arról fogalmam sem volt. Amikor elkezdtem szervezni, akkor tudtam meg, hogy külföldön már számítógéppel csinálnak újságot. Elmentem Egerbe megnézni, hogy milyen egy kompjuter. [xiii]

Horváth István és Pallagi Ferenc 1988 júliusában [?] elmentek Egerbe és megkérték Kőhídi Imrét, hogy vállalja el a lap technikai megszervezését „van pénz, csináljon amit akar” felkiáltással. [xiv]

A tartalmi koncepció. „Tudatosan próbáltunk bulvárt csinálni, de az 1–3. évfolyam nem klasszikus bulvár volt, hanem értelmiségi paradigma alapján szerkesztett politikai lap, bulvár elemekkel (politizáló értelmiségi lap bulvárelemekkel)[xv] ”. Pallagi előzőleg egy európai körúton ismerkedett meg a  lapszerkesztéssel, és az hagyományos német helyett az angolszász lapkészítés felé fordult. Ennek egyik eleme a tabloid formátum volt. De mivel ehhez nem volt nyomdagép, a Szikra csak Berlinit tudott nyomni, ezt hajtották ketté.[xvi] Így született a Mai Nap jellegzetes, kicsi mérete.

Szinte minden visszaemlékező napra pontosan emlékszik a Mai Nap indulásának napjára: 1989. február 8-án utcán volt a lap. „Halálugrás volt, ami sikerült: az egész rendszer teljesen új volt. A lap sikerének része volt gyorsasága és hitelessége.

„Az alaprendszer a Mai Napnál indult, 1989. február 10. körül. Emlékszem, elég nagy show volt. Igazi, kész próbaszám sose készült, az első szám oltári nagy ováció volt”. [xvii]

„Manapság sokaknak van nosztalgiája 1988–89-re, mert akkoriban mindenki a nyomás alól felszabadulva azt csinált, amit akart: eufórikus hangulat volt. Csattogó fülű kutyaként mindent kipróbáltunk, amit addig sohasem – nem csörgött a telefon a pártközpontból, nem rúgták ki a szerkesztőt – de ha a hirdető cégnek nem tetszőt írt a lap és emiatt nem hirdetett és 20 milliótól elesett a lap, akkor már seggbe rúgták a szerkesztőt – már a hirdetés irányította a lapcsinálást”. [xviii]

„Az előkép a Sun és a Mirror voltak. Megpróbáltuk ezt utánozni, de szakértelem nélkül. Rosszul bántunk a képekkel, próbáltunk harsányak lenni, de szerencsétlen kísérletezgetés volt: mindenki akkor tanulta a szakmát.”

„A Mai Nap elementáris siker volt, rengeteg pénzt kerestünk vele. Az Rt 50%-át aztán [1990. januárjában] eladtuk  Murdochnak  [News Corporation]. Ez volt az első ilyen kelet-európai befektetés, de nem a profit miatt, hanem inkább a marketing értéke kellett neki[xix] Murdoch nem szólt bele a lap készítésébe, csak annyit követelt meg, hogy nyereséges legyen. [xx] Végül amikor már nem ment olyan jól, akkor el is ment.”[xxi]

„1991–92-ben már felmerült, hogy merre tovább: ekkor két bulvárlap volt: a Mai Nap és a Kurír, de igazából egyik sem volt bulvár, csak bulvárelemeket használó lap. Én viszont igazi bulvárújságot akartam csinálni. De mielőtt ezt eldönthettük volna, a komplett (ellenzéki) szerkesztőséget kirúgták a Mai Naptól, mert a lap kormánypárti tulajdonba került”.[xxii]

Cím. A címe eredetileg A Nap lett volna, de állítólag maga Kádár János pártfőtitkár ellenezte, szerinte sokan a nyilasvezér Szálasi Ferenc első pártjának (Nemzeti Akarat Pártja) rövidítését olvasnák bele[xxiii].

A munkamenet. A Mai Napnál reggel 7-kor kezdtük a munkát, 10.30-ra már ki kellett mennie az utolsó oldalnak. [xxiv] A munka fele két óra alatt, ½ 8 és ½ 10 között készült: írás, korrigálás, képek, nyomtatás. Ez a sebesség ma is gyorsnak számítana.[xxv]

A Mai Nap egy épületben készült a szintén bulvár stílusú, de heti és színes Reformmal, de a Reform még  nem volt úgy „elektronizálva”, mint a Mai Nap: a Reformnál az oldaltükröt átküldték egy grafikai stúdiónak, aki megcsinálta, és onnan ment a nyomdába[xxvi].

A művészeti vezető Porkoláb Csaba, tördelő Egressy Gabriella volt, aki akkor már 20 éve volt a szakmában volt nemzetközi átttekintése, ráadásul ismerte a Venturát is. A lap arculatát ők ketten hozták össze 3–4 nap alatt és leírást is adtak hozzá. Nem volt benne zászlós tördelés, ami azért fontos, mert szakított az akkoriban a bulvár stílust definiáló Esti Hírlap gyakorlatával. A zászlós tördeléssel azonban nem lehetett volna 2 óra alatt megcsinálni a lap felét számítógépen[xxvii].

[i] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[ii] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[iii]  Kőhídi Imre,  személyes közlés, 2005

[iv] Napi Online: A 100leggazdagabb. 2010. május 6. http://www.a100leggazdagabb.hu/index.php?m=article&nID=444444

[v] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[vi] Földes Anna: A Mai Nap-sztori. (Beszélgetés Pallagi Ferenccel) Magyar Sajtó, 1991/11.

[vii] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[viii] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[ix] Földes Anna: A Mai Nap-sztori. (Beszélgetés Pallagi Ferenccel) Magyar Sajtó, 1991/11.

[x] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[xi]  Kőhídi Imre,  személyes közlés, 2005

[xii]  Kőhídi Imre,  személyes közlés, 2005

[xiii] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[xiv]  Kőhídi Imre,  személyes közlés, 2005

[xv] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[xvi] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[xvii] Ratkovics Péter, szóbeli közlés, 2008.

[xviii] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[xix] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[xx] Földes Anna: A Mai Nap-sztori. (Beszélgetés Pallagi Ferenccel) Magyar Sajtó, 1991/11.

[xxi] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[xxii] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[xxiii] http://www.nol.hu/archivum/archiv-468635

[xxiv] Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[xxv]  Kőhídi Imre,  személyes közlés, 2005

[xxvi] Tihanyi Csaba, szóbeli közlés, 2008.

[xxvii]  Kőhídi Imre,  személyes közlés, 2005

 

Mai Nap II (2002-2005)

A Ringier 2002. február 7-től eredeti nevén újra elkezdte megjelentetni a Mai Nap-ot, egészen 2005. május 31-ig.

mainap1

Első szám

Dátum: 2002. február 7.

Főszerkesztő: Murányi Marcell

Kiadó: Ringier Verlag AG

„Független képes hírlap” „Alapítva 1989-ben”

XIV/1: 2002. február 7: „A Mai Nap előző száma 2001. február 18-án jelent meg. Akkor azt írtuk: holnap nincs Mai Nap. Nos, a kis késésért elnézést kérünk. Cserébe megígérjük: Holnap is Mai Nap

2002 „A Mai Nap alapítói joga a RIngier Kiadó Kft. tulajdonát képezi” Murányi Marcell
2003    
2004    
2005 Kiadja a RIngier Kiadó Kft. 2005. május 31: Fősz: Takács T László 

 

Beköszönő szöveg, 2002

Újra itt van a Mai Nap!

A Mai Nap mindig egyet jelentett a sikerrel és a győzelemmel. A lap újraindulásának pillanatában már meg is van az első győztes: az Olvasó. S ha egyre több vásárló dönt a régi-új Mai Nap mellett, akkor az újság is olyan sikeres lesz, mint fénykorában volt, amikor éveken keresztül vezető szerepet töltött be a napilapos piacon. A szerkesztőség éppen ezért ismét győzni szeretne, és egy emberként ezzel a tudattal kezdte el munkáját.
Ritka szerencsés pillanat, hogy egy álom, egy legenda életre kelhet. Ugyanakkor óriási felelősség is, hiszen egy év nem olyan nagy idő, az Olvasó nem felejt, óhatatlanul a régi mércével ítél. 2001. februárja előtt magasra tettük a lécet, s most, az újrakezdés kezdőmagassága az akkor elért csúcs. Ezért is döntött úgy a szerkesztőség, hogy a sikeres, népszerű Mai Napot is meg kell újítani. Ezt egyébként korábban is megtettük volna, de már nem volt rá lehetőség.
A formájában és tartalmában megújult Mai Nap egy valamiben azért csökönyösen ragaszkodik a hagyományához: az Olvasó kiszolgálása a legfontosabb. Szeretnénk együtt örülni és mosolyogni: nem csak a lap, hanem Magyarország sikerein is.
Szerencsére, a kishitűség és beletörődés régi beidegződéseivel szemben, mostanság egyre határozottabban bízik a lakosság a jövőben: EU-tagság, olimpia rendezése, Széchenyi terv, vagy éppen diákhitel. Minden fiatalodik körülöttünk, a Mai Nap főszerkesztője is a 35 éves Murányi Marcell – az újság korábbi lapszerkesztője – lett. Nagyon sok szerencsét kívánok neki és korosztályának, s a még fiatalabbaknak a sikerhez, a jövőhöz!”

2000-ben a Mai Napot megvásárolja a Ringier és 2001-ben a Ringier beolvasztja a Blikkbe, mely egy ideig Mai Blikk néven  jelenik meg (a konkurencia felvásárlása majd megszűntetése a Ringier stratégiája, lásd a Magyar Hírlap esetét). A régi szerkesztőség a Híd Rádió Kft.-nél  Színes Mai Lap néven adta ki a Mai Nap utódát pár héttel a megszűntetése után. A Ringier 2002-ben megveszi a Mai Nap nevet és ezen a néven lapot indít részben a régi szerkesztőkkel, mely azonban csak 4 évig élt.

A 2005. május 31-i számban nincs utalás arra, hogy ez lenne az utolsó szám vagy megváltozna a címe.

Hivatkozások

Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon ide kattints

Magyar Nap (1947-1949)

magyarnap

Budapest

Megjelenés: naponként.

Politikai napilap.

Bp. Rákóczi út 54.

Felelős szerkesztő: Bodó Béla

Képszerkesztő: Pelbárt Oszkár

Felelős kiadó: Palkó Sándor

Kiadja: Az Újságkiadó Kft.

Melléklet: Rádióműsor 1948. ápr. 30 – 1949. nov. 25. (Az Országos Széchenyi Könyvtár H 33.306. számú anyagáról készített.) (OSZK: HC 7964 FM 3/7964)

Első szám

I. évfolyam 1. számú 1947. július 19. Szombat

Magyar Nap – Politikai Napilap

Megjelenik július 19-től, holnaptól minden délben Cikkek a mintapéldányban:

  • Bombay közelében 700 utasával elsüllyedt egy hajó
  • Nehru lemondott
  • 39 ezer forintot engedélyezett a belügyminiszter a belvárosi főplébániatemplom kijavítására
  • Robbantás
  • Az Országos Törvénytárba kerül a köztársasági elnök által aláírt, magyar békeszerződés első, pergamen példánya
  • Tömegverekedés egy vendéglőben
  • Berlinben börtönnel büntetik a villanyfőzősöket
  • A német iparmágnások visszaszivárognak vállalataikhoz
  • Wallace: Politikamentes segítséget Európának.
  • Angol jegyzék – amerikai elutasítás a Ruhrvidék ügyében
  • Letartóztatják Hitler volt adjutánsát
  • Mindent bele Feljelentés a Gerbeaud igazgatói ellen Chaplin – vizsgálóbizottság előtt

Akár vezércikknek is tekinthető:

“Holnaptól – július 19-től kezdve minden délben, minden nap Magyar Nap, politikai hírlap. 24 óra minden eseménye írásban és képben teljes értékű napilap. Négy illetve nyolc oldalon tudósítások, riportok a világ és az ország minden tájáról. A teljes beszámolók mellett mélynyomású képek a nap minden eseményéről. Ára, mint a többi napilapé: 40 fillér”

Utolsó szám:

III. évfolyam 279. szám 1949. december 1. Csütörtök Magyar Nap – Politikai napilap == 60 filér Cikkek:

  • Újabb sztrájkhullám Franciaországban
  • Halló, halló!A versenytitkárt kérem
  • A Tájékozató Iroda közleményének világvisszhangja
  • A szovjet film ünnepe
  • 2298 egyéni versenyző a kelenföldi Goldbergerben
  • Apró emberkék virágai
  • 1919. december 1 – Ma huszonöt éve Szabad a pálya
  • Szabad színészakadémiát szerveznek az Úttörő Színház fiataljai
  • Most meg az 1-es lesz sok a totóban?
  • Sakk- gyenge pontok
  • Hogyan kell jelentkezni a Testnevelés Szakérettségi Tanfolyamra?
  • Élete példakép volt Szovjet katona kézfogása a magyar munkással
  • A Pravda cikke a Tájékoztató Iroda határozatairól
  • Csungking felszabadítása után Csengtu felé tör a néphadsereg
  • A segédmunkás újítása megkönnyíti a képrestaurálást
  • Tíz nappal a megnyitás után
  • Erről beszélgetnek a hatodikosok a Mester-utcában: Miért akar békét a Szovjetúnió?, Rákosi pajtás a nép vezére, A demokrációról és a diktatúráról
  • Az emberformálás tudománya
  • Európa nyomortanyája Négyszázezer gyermek hal éhen évente
  • Sztrájkhullám Görögországban
  • Ötszáz falut villamosított a hároméves terv
  • Határidő előtt készülnel el a mohácsi kombinált lakóházai
  • Tornaló, ugróléc, diszkosz
  • Az éhező spanyol nép túlnyomó többsége szembeszáll Francóval
  • A budapesti közlekedés újítói 120.000 forintit takarított meg az Illés-brigád
  • A Szovjetúnió élenjáró tudományát tekintjük példaképünknek
  • Országszerte fagyott az éjjel
  • A falu dolgozói is versenyeznek „a szakma legjobb munkása” címért

Megszűnésével leginkább kapcsolatos cikk:

A Tájékoztató Iroda közleményének világvisszhangja (részletek) A világ érdeklődésének középpontjában a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának üléséről kiadott nagyjelentőségű közlemény áll. …”Két irányzat a világpolitikában – Az angol-amerikai tömb új háborús készületei – A dolgozó tömegek elszegényedésének növekedése Nyugaton – A nemzetek nem akarnak háborút – A Kommunista és Munkáspártok feladatai a békéért vívott harcban – A munkásosztály egységének megszilárdítása – A nemzetek közötti együttműködés propagandája – A béke és szocializmus táborainak további megerősítése – A jobboldali szociáldemokrácia az imperializmus szolgálatában – A Tito-klikk átállt a fasizmus oldalára…”. Illetve néhány oldallal arrébb egy nagyon érdekes cikk: Erről beszélgetnek a hatodikosok a Mester-utcában. A filmvásznon Lenin életének története pereg. Forradalom. Az Auróra ágyúi eldördülnek. A tömeg megrohanja a Téli Palotát… Ugye győzni fognak… Tanár néni, kérem… ugye nem lehet, hogy legyőzzék őket. Kipirult arcú kisleányok ülnek köröskörül, izgatottan figyelnek. Mint akik érzik a történelmi pillanat jelentőségét. Mai fiatalok a mesterutcai általános leányiskola hatodik osztályának növendékei. Hogyan kovácsolódik, nevelődik az ifjúság, amely így tud lelkesedni, az emberiség, a forradalom ügyéért? Ez az a kérdés, amely elvitt a mesterutcai általános leányiskola hatodik osztályának szabadbeszélgetés órájára.

Miért akar békét a Szovjetúnió? Szabad beszélgetés óra?… Az iskolapadból kinőtt generációk számára ismeretlen fogalom. Nem lehet a múlt idők osztályfőnöki órájával, a spietlik és strébere, az árulkodások és büntetések órájával összehasonlítani sem. Itt nem adja fel senki a társát,mert bevajazta a történelemkönyvét, nem kapja senki büntetésfeladatul százszor leírni, hogy rendetlen voltam, mert leejtettem a számtanórána a vonalzómat. És nem arról beszél a tanárnő, hogy „Isten rendelése” és „örök törvény”, hogy szegények és gazdagok legyenek a földön. Ma arról folyik a szó, hogy miért akar a Szovjetúnió békét és miért akarnak az imperialisták háborút. Ez volt a házifeladatuk és most egymásután olvassák fel az érdekesnél érdekesebb dolgozatokat. Ők maguk osztályozzák is. – Balog Klárinak csak 6-ost adnék – mondja Vlaske Magda. – Igaz, a tárgyról írt. Megírta, hogy a Szovjetúnió miért akar békét, azt is, hogy az imperialisták hasznot húznak a háborúból, de azt nem fejtette ki, hogy honnan származik ez a haszon… A tizenkétéves lányok politikai felkészültsége meglepő. Látszik, hogy proletárszülők gyermekei, akiket a demokratikus iskola és az úttörőmozgalom nevelt.

Rákosi pajtás a nép vezére A beszélgetés szálai messzire nyúlnak. A kis Radnóti Zsuzsa Visinszkij beszédét ismerteti, a szőke Weszely Ildikók az amerikaiak és a Szovjetúnió atompolitikájának a különbségéről beszélt… „Népi demokrácia, polgári demokrácia”… Két demokrácia közötti különbség… a népi demokráciában nincs különbség az emberek között, hogy egyenlőek vagyunk. De hát Rákosi elvtárs mégis csak többnek számít? -No, ki tud erre felelni gyerekek? Ez nem osztálykülönbség. Rákosi pajtás a magyar munkásosztály vezére és tanítója, mint a Szovjetúnióban Sztálin. Ő nélküle rendetlenség és összevisszaság lenne. Olyan lenne az ország, mint az osztály lyukas órán, amikor nincs bent a tanárnő…

A demokráciáról és a diktatúráról Tehát megállapítottuk, hogy a demokrácia egyszersmind diktatúra is. A vezetés kérdése a döntő – mondja Szabadkai tanárnő. – Melyik diktatúra az igazságosabb? A maroknyi tőkések diktatúrája a tőkések felett, vagy a proletariátus millióinak diktatúrája, a dolgozó nép hatalma elnyomói felett? Jól gondoljátok meg, gyerekek. Az eleven Weszely Ildikó harsányan közbekiált: Nem kell ezen gondolkodni, tanár néni. Igazad van Ildikó, nem kell ezen gondolkodni. A történelem, az élet megadta rá a feleletet.

Készítette: Mikola Orsolya