Hírlaptipográfusok, laptervezők, tördelőszerkesztők, tördelők, képszerkesztők

Az évszámok elé írt kérdőjel azt jelzi, hogy a betöltött munkakör kezdete, a végére írt a pedig azt, hogy a vége nem ismert [*].

 

Athenaeum Nyomda Tipográfiai Csoportja Soproni Béla szervezte csoport (1969–). Vezetője Vémi József, tagjai többek között Vas Pálné, Reischl Anna, Burmeister Antalné, Pócs Istvánné, Mikula Lajos, Farkas Erzsébet, Bretz István,  Palotai Hédi, Kovács Andrea, Sándor Csilla, Bódi Klára, Dulin V. Katalin. A csoportba kerülés egyik alapfeltétele az volt, hogy a tagjai jól tudjanak betűt rajzolni és legalább három hónapot eltöltsenek a szedőteremben, „fogjanak ólombetűt”. A csoport tagjai tipografálták a nyomdába kerülő kéziratokat ill. részt vettek a nyomda által készített meghívók, újságok arculattervezésében is. Pl.: Képes Újság, Autó-Motor, Magyar Mezőgazdaság, Athenaeum, Orvosi Hetilap, de nagyon sok könyv tipográfiája készült itt. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízásából itt készülnek nagy műgonddal – öt éven keresztül – a magyar Városalapító oklevelek. A Nyomdaipari Enciklopédia kivitelezésében és a fényszedés technológiájának gyakorlati kidolgozásában is nagy szerepet kaptak. [1]

Babay Géza tördelőszerkesztő, Népszava (1978–), tervezőszerkesztő a 90-es években, máig a Népszava tördelője

Bakó Sándor A Dátum egyik tördelője (1989)

Bakos József A Magyar Hírlap mettőrje az 1970-es években

Bán Kata A Reggel „vezető tervezője”

Benkő István A debreceni Alföldi Nyomda vezetője, aki bevezeti a színes ofszet napilapnyomtatást 1968-ban a Hajdú-Bihari Naplóban, elsőként Magyarországon[2]

Bíró Éva tördelő, Magyar Hírlap (1989–90), Új Ludas, tervezőszerkesztő[3];  művészeti vezető, Új Magyarország (1991–1993)

Bors Richárd vezető tördelő, Magyar Nemzet (?–2005–?)

Botlik József (1949–) A Magyar Nemzet újságírója, egyik „beugró tördelője”1971–83 a tatabányai Dolgozók Lapja munkatársa, olvasószerkesztője, 1986–91: A Magyar Nemzet tördelőszerk., 1991– újságírója. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK docense

Bozsoky Tamás (1972–2008) Magyar Nemzet vezető tördelőszerkesztője (?2008).

Buda Márta az Új Magyarországhoz megjelenése után fél évvel kerül vezető tördelőszerkesztőnek, később a Napi Magyarország művészeti vezetője (1997–1998). Később a Budapester Zeitung arculattervezője.[4]

Budai Gábor Az MTI műszaki igazgatója 1989-ben, valószínűleg a Világgazdaság elektronizálásának lebonyolítója

Budavári Antal A Petőfi Népe részéről a MÚOSZ Tervezőszerkesztői Szakosztály tagja (?1976?).  

Burmeister Antalné Az Athenaeum Nyomda Tipográfiai Csoportja tagja, később a Népszabadság egyik tördelője.[5]

Carpentier, Stefan A svájci Blikk (Ringier) arculattervezője, a magyar Blikk arculattervezője (2008)

Cséve Gábor A Népszava arculattervezője? 1994-ben?, lapfejének tervezője 1996?; a HVG művészeti vezetője ?2009–2010?

Csöndes Zoltán A Szikra Lapnyomda vezérigazgatója

Csukán Sándor A Reggel egyik „vezető tervezője”.

Csutor György A Kurír technikai vezetője 1990–92–?

Czeizek Lajos Az Esti Hírlap nyomdai részlegének vezetője a 70–80-as években.[6]

Darvas Péter A Népszabadság egyik tördelőszerkesztője (?1989–90?)

Demek Gyula A nyomdában a Népszava Lapcsoportot vezető mettőr 1995–96 körül

Déri Eszter A Mai Nap tördelője (1989) [A Terézváros főszerkesztője 2008-ban Déri Eszter]

Dersi Tamás Esti Hírlap kulturális rovatvezetője, a Magyar sajtó képeskönyvének szerkesztője. Az Esti Hírlap egyes oldalait tördelte is. [7]

Dobos Kata 2001-ben végezett a GTB Kolping Szakmai Képző iskolában. 2001–2002: a Promenad Kiadó tördelőszerkesztője; 2003–2005: Art-is Kft.; 2005. novembertől a Képes Sport; 2007 óta a Blikk tördelőszerkesztője

Dózsa Sándor 1953-tól 2002-ig (1993-as nyugdíjazása után is) a kolozsvári Igazság /Szabadság munkatársa. 1968-tól 1989-ig dolgozott szerkesztőségi titkárként, akinek a feladata a kéziratok kezelése és a tördelés volt, beleértve a lap tipográfiájának meghatározását is. Amikor a lap szerkesztése megváltozott, és az egyes oldalakat külön oldalgazda felügyelte, beleértve a tördelést is, figyelő olvasószerkesztő (tisztafej) munkakörben dolgozott tovább.[8]

Egressy (Egressi) Gabriella A Mai Nap tördelője (1989), a Mai Reggel vezető tördelője (1990–91)

Egri Ferenc A Népszava egyik vezető tervezőszerkesztője 1998–2000

Fábián Katalin Laptipográfus. Nyomdaipari iskolát végzett; Ritter Aladár utolsó osztályában tanult a MÚOSZ tipográfiai iskolájában; Arc Judittal[†] közösen a Műszaki Élet c. lap tipográfusa; a főiskola alatt hivatalsegéd a Magyar Hírlapnál; majd Bánki András fsz-h. idejében tördelő, Németh Péter idejében művészeti vezető (12 évig, erre így emlékszik vissza: „Egyszer beteg lett egy tördelő, beugrottam és jól megcsináltam; így lettem végül tördelőszerkesztő”); ő vezeti le a Magyar Hírlap számítógépes átállását, részt vesz a tipográfusképzésben is, Márványi Ágnes iskolájában. Bánki András végül a Világgazdasághoz hívja, ahol „vezető arculattervező”, 2009-ig művészeti vezető; ill. a kiadó magazinjainál dolgozik.

Falus Elek (1884–1950) grafikus és iparművész. A modern magyar könyvgrafika megteremtője, Ady és Móricz kötetborítóinak tervezője. Az Est lapfejének, léniáinak tervezője, tipográfiájának kialakításában is részt vett.

Fehér Béla A Magyar Nemzet tördelője az 1970-80-as években

Fehér Kálmán (1934–) 1959-ben a Délmagyarország munkatársa, ahol sok karikatúrája jelent meg és részt vett a lap tipográfiájának kialakításában is; később olvasószerkesztő. 1978-tól a Népszava munkatársa, ahol szerkesztőbizottsági tag, művészeti szerkesztő: részt vesz az ofszet átállás lebonyolításában. Az 1980-as évek közepén a művészeti szerkesztői pozícióról lemond és olvasószerkesztőként majd lapszerkesztőként dolgozik tovább. 1990-ig szerkesztőségi tag, utána lapszerkesztő. 1994-ben vonul nyugdíjba. Jelenleg az Albus Grafika nevű tipográfiai stúdió vezetője.

Fejes Sándor A Népszabadság grafikai szerkesztője, 1990

Fekete Attila Művészeti vezető, Blikk (?–2001–2005–)

Felföldi Anna Grafikus. A kiadói részben művészeti vezető: Magyar Hírlap: 1991–93 (prepress, Cambridge Enciklopédia és a Heti Klasszikusok tervezője); (Maxwell vásárlása révén a Magyar Hírlappal egy kiadóhoz kerül: Esti Hírlap 1991–93). Utána: Griff (Kereszty András fsz); közben megalapítja az infografikával foglalkozó NemArt Stúdiót (később NemArt6 Kft.); Infografikusként dolgozott a következő napilapoknál vagy lapok számára: Népszava 1994–95 (Kereszty András fsz; Pallagi Ferenc fsz-.h.); Magyar Hírlap 1995–1997; Blikk 1997–2005 (Pallagi F. fsz);  Színes Bulvár-Bors 2005– (Pallagi F. fsz).

Forrai Péter Vezető tördelő, Magyar Hírlap (2003), Magyar Nemzet ???

Füredi Erzsébet Tördelő, Népszabadság (?2005?)

Funtek Melinda A Roxer ügynökségnél a PLT egyik arculattervezője (2005). A Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Médiatechnológiai Intézetében, a nyomdaipari és a médiatechnológiai szakirányokon végzett 2008-ban.

Garcia, Mario R. Napilaptervező. a „laptervezés egyik szupersztárja”[9]; A HVG egyik újratervezője. A Garcia Media ill. Garcia Studio vezetője, ahol fia is dolgozik. Újratervezte a kis méretűre zsugorított The Wall Street Journalt, The Philadelphia Inquirer, Handelsblatt, Die Zeit c. lapokat. Nemcsak gyakorolja a napilapterevzést, de a 80-as évek óta számos könyvet, tankönyvet is írt e témában. Foglalkozik lapok online változatának arculattervezésével is. A floridai Mario Garcia New Media Design International elnöke. A Poynter Institute for Media Studiesnél tanít számos más egyetem mellett. 1997-re több, mint 40 ország 400 napilapját tervezte vagy tervezte át. Egyik fia, Mario Garcia is cégénél napilaptervező.

Gáspár Imre karikaturista, betűtervező (karikatúra-betűt [C-cica alakú] tervezett), 1989-ben a Népszabadság karikaturistája[10], az Új Magyarország tervezőszerkesztője

Gergely Flóra, Nagyné: A Népszava vezető tervezőszerkesztője 2001-máig, ez idő alatt arculattervezője is.

Gerő Ákos Az Athenaeum linó-szedője, aki az emlékezetes 1953-as „megrendeléssel”-t elkövette; börtönbüntetésre ítélték[11]. →Bodó Béla

Gremsperger Nándor Grafikusművész, könyvtervező, a Magyar Hírlap vezető tördelőszerkesztője ?–1989–1991

Gremsperger Péter Laptipográfus. Már nyomdaipari szakközépiskolás éveiben készített laptervet, édesapjától, Gremsperger Nándortól tanulva a tipográfiát.). A következő lapoknál dolgozott tipográfusként: 1985: Új Tükör (tervezőszerkesztő gyakornok); 1991 Új Magyarország; 1993 Esti Hírlap (Franka Tibor idején); 1998 február–2000. április: Napi Magyarország (online tervező és szerkesztő, majd művészeti vezető); 2000. április–2004. márc. 31. Magyar Nemzet; 2004: Napi Ász; 2004: Reggel; 2009. március: Magyar Hírlap vezető tördelő

Grnák László A Kurír fotórovatvezető-helyettese, majd az Új Magyarország fotórovat vezetője 1991

Gulyás László A Pesti Hírlap tördelője 1994

Győrfi Erzsébet A Pesti Riport tervezőszerkesztője ?1997

Győrfi Zsolt A PLT arculattervezője Funtek Melindával (2005). Grafikákat, betűtípust, kalligráfiát, fotókat, 3D modellezést készít, drámapedagógiával foglalkozik.

György András tervezőszerkesztő, Új Magyarország [12]

Gyulay Zoltán (1952–) A Magyar Nemzet munkatársa 1970–1990 között, eközben gyakornok, belpolitikai munkatárs, sportrovatvezető-helyettes, majd tördelőszerkesztő és a szerkesztőbizottság titkára. 1990–2000 között az MTV munkatársa. 2000 augusztusában nyugdíjba vonult. Közben vezető szerkesztőként dolgozott az Új Magyarországnál, majd a Vasárnapi Híreknél, végül 1995 júniusától az Axel Springer Magyarországi központi szerkesztőségében (előbb Ferenczy Europress, utóbb Europress) külpolitikai szerkesztő, vezető szerkesztő, hírigazgató. Alapítója volt a Vasárnap Reggel című újságnak, majd pedig első megjelenésétől az utolsó számig A Reggel című napilap külpolitikai szerkesztője.

Barta Lajos Író. 1964-től 1991-ig a Magyar Nemzet munkatársa, 1970–75-ig moszkvai tudósítója. Novellái jelentek meg a kultúra rovatban, film és színikritikus, riporter, szerkesztő bizottsági tag, tudósító. Moszkvai évei után kérte, hogy a lapnál maradhasson, de ne kelljen írnia a lapot, hanem egy mechanikusabb munkát végezhessen. Akkor már játszották darabjait a Katona, Thália, Madách színházban és inkább az írói munkásságára szeretett volna koncentrálni. Így olvasószerkesztőből kinevezték szerkesztő bizottsági tagnak, ahol a tördelést vezette. „A tipó egyébként engem nem érdekelt. A vérem az lett hogy íróvá lettem, azért maradtam csak a lapnál, hogy a családomat eltartsam. Kenyérkereset volt. Nem érveztem sem tehernek, sem örömnek. De nem volt gond, mert ha jött egy anyag, csukott szemmel is láttam, hogy hova kerül a lapban.[13]

Haas János A Népszabadság napos tördelője az 1980-as évek végétől ~1991-ig „Érettségi után nyomdászatot tanultam, így lettem technikus, majd a MÚOSZ újságíró iskoláján tervező szerkesztői végzettséget is szereztem. Aztán egy kis nyomdát vezettem a Diafilmgyártó Vállalatnál, 1984-től pedig a Népszabadságnál lettem tördelő szerkesztő. 1995-ben átszervezés címén megszűnt a munkahelyem, egy „átmeneti” időszakban a Hócipőnél is dolgoztam, aztán kizárólag galériássá lettem.[14]” Jelenleg a Haas Galéria vezetője.

Hauwuy, Jean-Jacques A Magyar Nemzet 1991-es arculatának tervezője. Korábban a France Soir laptervezője (Pierre Lazareff főszerkesztősége alatt, az 1950-es években), a francia L’Express műszaki igazgatója (1980-1990), majd az Hersant csoportnak dolgozott, Budapesten kívül Prágában és Varsóban is. Sebestyén Tamás kiadó meghívására érkezett a Magyar Nemzethez.

Havasi  Nándor A Népszava egyik tördelője 1995–96 körül

Haiman György (1914–1996) Könyvtipográfus, grafikus. A gyomai Kner Nyomda vezetője a háború után, majd az Iparművészeti Főiskola Typo-grafikai tanszéke vezetője. Tótfalusi Kis Miklós-díjas.[15]

Hajdu András A Kurír egyik technikai vezetője 1990, a Vasárnapi Kurír technikai igazgatója 1991

Hampó Imre Az Esti Hírlap művészeti vezetője (1998). Az EXIT magazin művészeti vezetője (?2010)

Hirsch Lajos 1952-ben a Szikra Lapnyomda dolgozója[16], a Népszabadság „grafikai szerkesztője” (napos tördelője) 1993–1998–?

Horváth Gy. Gábor A Pesti Hírlap napi tervezőszerkesztője 1993

Horváth László A Világgazdaság művészeti szerkesztője ?1992?

Imrik László A Magyar Nemzet tervezőszerkesztője ?2009?

Joós Ferenc Imre A Magyar Hírlap tördelőszerkesztője az 1970-es években

Kecskés Zsolt Tipográfus és grafikus, a Napi Gazdaság arculattervezője. További arculati tervei: Figyelő, Piac és Profit. A NG három megújulását vitte. Jelenleg a Nők Lapja művészeti vezetője.

Kemény Zoltán Az 1980-as években több hetilap arculattervezője (Interpressgrafik, Művészet, Miújság)

KirchnerBukhardt → Kircher, Lukas

Kircher, Lukas (1971–) Német napilaptervező (Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung, Tagesspiegel, TAZ, Berliner Zeitung, Welt Kompakt, Stern[17]), akinek cége A Reggel arculati tervét készítette.

Kis Zoltán A Népszava „vizuális szerkesztője” 2003–2007

Kiss Árpád A Magyar Hírlap műszaki vezetője – rendszergazdája 1992–2001

Kiss János A Képes Bulvár „lapdesignere” (2004)

Kiss Ilona (1955–) Laptipográfus. 1974–1979: Magyar Iparművészeti Főiskola, typo-grafikai tanszék, könyvművészeti szak. „festő, grafikus, tipográfus, művészkönyv-alkotó” Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, 1974 – 1979 között. A Népszava egyik vezető tervezőszerkesztője 1996. A Digitális Fotó Magazin tervezőszerkesztője[‡].

Kiss István A HVG arculatának tervezője (a The Economist és a Der Spiegel alapján)

Kiss Zsuzsa Tervezőszerkesző, Új Magyarország [18]

Kis Péter Csaba A Blikk egyik tervezőszerkesztője (?–2008–)

Klegovich János A Mai Nap tördelője (1989)

Konyher Kata Tördelő, Népszabadság (?1997?)

Korolovszki András (1946–2002) A Magyar Hírlap tördelője az 1970-es években; a Pesti Hírlap művészeti vezetője ?1992–1993.Keramikus, szobrász, finom érzékenységű grafikus, nagy teherbírású ember volt.”  „Cinikus, groteszk, szatirikus stílusa volt[19]

Kovács Attila A Ringier-féle Mai Nap művészeti vezetője (2002–2005), a Vasárnapi Blikk vezető tördelője (?–2005–?)

Kovács Csaba A Pesti Hírlap napi tervezőszerkesztője 1993

Könczey Elemér Kolozsvári grafikusművész, a Krónika és a Szabadság kolozsvári napilapok arculatának tervezője. Karikatúráit az 1990-es évektől közlik lapok. A Kolozsvári Képzőművészeti Akadémián végzett 2002-ben; ugyanezen évben kiadványszerkesztés órákat tart a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem újságírói szakán.

Kőhídi Imre A Mai Nap technikai felelőse (1989) a Révai Nyomda termelési igazgatója (?2005?) A Grafika Press Nyomda vezérigazgatója (?2010)

Krumpli Béla Fotográfus; A Nol.hu [Népszabadság Online] multimédia-szerkesztője, képszerkesztője, projektmenedzsere (2000–)

Lamoss Béla A Magyar Nemzet 1938-as indulásakor a lapfej betűinek grafikai megformálója.[20]

Lengyel Lajos (1904–1978) könyvtervező, tipográfus. Lektora Haiman György: Tipográfia és könyvművészet c., korabeli újságtipográfiát kritikusan szemlélő könyvének (1967), majd Radics Vilmos–Ritter Aladár Laptervezés, tipográfia c. könyvének (1976).

Lengyel L. László A Népszabadságnál szerkesztőségi részvénypakett képviselője volt, majd vezérigazgató; ő végezte 1991-ben az olaszországi Menabo szerkesztőségi rendszer beszerzését.

Lengyel Gyula Karikaturista, grafikus (rajzai megjelennek a lapban is), tipográfus; a Népszabadság „tipográfiai rovatvezető”-je az ofszetre átálláskor (1981) és 1990-ben arculattervezője; 1990?-ig művészeti vezetője. 1990–91-ben az infografika felelőse. Az 1990-es évek közepén halt meg „nagyon fiatalon[21]

Lockwood, Robert Amerikai újságtervező, több, mint 50 napilap arculattervezője. A Népszabadság 1997-es kiadójától, a Bertelsmantől kirendelt amerikai laptervező, aki Népszabadság 1998-ban induló lap arculatát tervezte. A Robert Lockwood, Inc. dizájner cég vezetője.

Losonczi György Az Athenaeum Nyomda vezérigazgató-helyettese (1980-as évek)

Lovasi Eszter A Magyar Hírlap művészeti vezetője, arculattervezője 2001–2004, a Népszabadság (és magazinjai) művészeti vezetője, arculattervezője 2005 óta.  A Magyar Hírlap Oktatási Stúdió tipográfusi tanfolyamán végzett.

Máriás Judit A MÚOSZ tervezőszerkesztői szakának elvégzése után közvetlenül a Világgazdaság című újsághoz került 1991-ben, majd a kettéválás következtében a Napi Világgazdaságnál találta magát (ennek utóda a jelenlegi Napi Gazdaság). Kb. egy év múlva lett a tördelők vezetője.

Marton Magda (1931–) képgrafikus-illusztrátor, a Pesti Hírlap lapfejének Gábriel arkangyal rajzát készítette.

Márványi Ágnes (1953–2003) 1986-tól a Magyar Hírlapnál dolgozott, 1993-tól irányította a Magyar Hírlap Oktatási Stúdióját, és 1997-től a Népszabadság Oktatási Központját vezette.

Máté Tóth Imre (†) A Magyar Ifjúságtól került a Népszabadsághoz, ahol Lengyel Gyulával dolgozott az 1980-as években. 1990-ben a Kurír arculattervezője, logójának tervezése, művészeti igazgatója (1990–91). Az ólombetűről átálláskor mondta: amit tudok, ahhoz nem kell a technikát tudni. Az új tulajdonos azonban csak azokat tartotta meg, akik a számítógépet is tudták kezelni, így az operátorokat megtartotta, őt elküldte. Öngyilkos lett.[22]

Mátray Ferenc A Népszava tördelőszerkesztője (?1970?)[23], majd olvasószerkesztője[24]

Medve Henriett A Reggel művészeti vezetője 2005 A Best Magazin művészeti vezetője. (2010?)

Mészáros Ákos A Népszabadság vezető grafikusa 1993, az Üzlet Napról Napra vezető tördelője 1991–92.

Miklós Dániel Az Esti Hírlap egyik napos tervezőszerkesztője (1996)

Mikó F. László (1953–) A Népszabadság művészeti vezetője ?1998–2005. márc. 2. Lapdizájn-kritikákat ír a MÚOSZ médiaszakmai portálján, az e-MaSában, a MÚOSZ Tervezőszerkesztő Szakosztályában a laptipográfia felelőse. „1974-óta foglalkozom képzőművészettel – grafikával, festészettel és fotózással. 1974-től 1984-ig a Szentendrei Vajda Lajos Stúdió, 1976-tól 1984-ig a Művészeti Alap Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja voltam. … 1987-ben szereztem Grafik-designeri diplomát Stutgartban és reklámgrafikával kezdtem foglalkozni 2000 őszétől – a Frankfurti Könyvvásár hatáásra – művészkönyveket és könyvobjecteket kezdtem készíteni, melyek a 2001 Frankfurti Könyvvásáron nagy sikert arattak. Ezek a munkák – épp úgy mint korábban a fesményeim – egyfajta lírai szürrealizmus jegyében születtek.[25]” Életrajzában nem említi a Népszabadságos munkáját.

Milkovics Pál A Pesti Riport / Pesti Bulvár művészeti vezetője (1991–1997)

Molnár Éva tervezőszerkesztő, Új Magyarország [26]

Molnár István (1944–) Tipográfus, laptervező. 1958–1962-ben a Képző és Iparművészeti Gimnázium, grafika szakon végez, 1963-ban Nyomdaipari szakmunkásvizsgát tesz, 1971–72-ben elvégzi a Magyar Kereskedelmi Kamara, külkereskedelmi reklám szakot, 1973–76 között a MÚOSZ tervező- és képszerkesztői szakját. 1964–1968 között az Egyetemi Nyomda, mélynyomó montírozója, 1968–1973-ban a Magyar Légiközlekedési Vállalat, grafikusa, 1973–1986-ban a Képes Sport képszerkesztője, 1986–1989: a Képes 7 művészeti szerkesztője, 1989–91: a Nők Lapja művészeti vezetője, 1991–1992-ben az Európa Magazin művészeti igazgatója, 1993–1995-ben a Privát Profit  művészeti szerkesztője, 1995-től szabad szellemi foglalkozású grafikus, 2005–2009-ben a Geomédia, művészeti tanácsadója. Napilaplaptervei: Pesti Hírlap (1990; arculata jelentősen változik 1992-ben); Új Magyarország (1991, Kocsis L Mihály felkérésére; arculata jelentősen változik 1992-ben) Esti Kurír 1992; Esti Hírlap (2001, Szűcs Gábor felkérésére) (nem jelent meg[§]); Magyar Nemzet (2000–, arculata e szöveg írásáig [2010] változott); Magyar Hírlap (2007–08).

Murányi Gábor (1954–) Újságíró, szerkesztő, sajtótörténész. 1975 és 1991 között a Magyar Nemzet munkatársa, 1986-tól a kulturális rovat rovatvezető-helyettese, majd megbízott rovatvezetője, 1989-ben mindkét pozíciójáról lemond. Az 1980-as években rendszeresen beugró tördelőszerkesztő. 1991 decemberében politikai és lelkiismereti megfontolások miatt kilépett a napilaptól. 1992 és 1993 között a Köztársaság című képes heti magazin kulturális rovatának vezetője, 1993 nyarától a HVG című lap Szellem rovatának munkatársa. Szakmai tevékenységét a Magyar Nemzet szerkesztősége 1984-ben Mihályfi Ernő-díjjal ismerte el. A Volt egyszer egy Magyar Nemzet? című kötetéért 1993-ban sajtótörténeti Pulitzer-emlékdíjat kapott.

Nádai Ferenc tipográfus, grafikus, 2008-ban a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni Faipari Mérnöki Kar Alkalmazott Művészeti Intézet alkalmazott grafikus szakán oktató. Tervei: Új Tükör, Filmvilág, Boss Magazin. A Radics Vilmos tervezte Magyar Szemle tipográfusa. A Nádai Stúdió vezetője (pl. cégemblémák). 2005-ben oktató a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem felsőfokú tipográfusképzőjében, ahol hallgatóinak napilapterveiből közöl váltogatást a Magyar Grafikában.

A Népszava tipográfusi Tanácsadó Testülete: Siklós János, a lap főszerkesztője létrehozta ad hoc testület a Népszava 1981-es ofszet átállása tipográfiai tervezésére. Vezetője →Radics Vilmos, tagja →Soproni Béla, és →Vémi József

Nagy István A Népszava egyik tördelője 1995–96 körül.

Nagy Jenő Az Esti Hírlap tördelésének vezetője a DTP-re áttérés idején (1991)[27]; A Mai Nap művészeti vezetője (?–1999–2001), majd az ennek különféle neveken utódjaiként megjelenő Színes Mai Lap (2001–2004), Színes Bulvár Lap (2004–2007) ill. Bors (2004–2009), a lap arculattervezője, művészeti vezetője 2009-ben nyugdíjba vonult.

Nagy Zoltán (1920–1998) az Első Magyar Betűöntöde főmérnöke, betűtervező, 1960 és 1985 között tucatnyi betűtípus, köztük a Margaret (Margaréta) antikva tervezője, az Iparművészeti Főiskola tanára[28].

Németh András A Pannon Lapok Társasága technikai szerkesztője. „1982-ben végeztem kéziszedőként a szombathelyi nyomdaipari szakközépiskolát, s még ebben az évben – szerencsétlenségemre Brezsnyev halálának napján – kezdtem tördelni ólomban a Vas Népét. Ezt csináltam egészen 1989 nyaráig, mikor hirdetésre jelentkezve megpályáztam egy számítógépes tördelői állást a SZÜV-nél. Itt tanultam meg a számítástechnika alapjait valamint a Ventura nevű program kezelését. Több hetilapot, folyóiratot és könyvet tördeltem ebben az időben. 1992-ben kerestek meg a Vas Népétől azzal, hogy a szerkesztőség fogja tördelni az újságot, lenne-e kedvem hozzá. Azonnal igent mondtam. 2005-ig dolgoztam itt, több kiadványszerkesztő program használatát (PageMaker, PhotoShop, Corel, InDesign) sajátítottam el a Multicom mellett. Dolgoztam hirdetés- és újság tördelőként és rendszergazdaként is a lapnál. 2005-ben (a formátumváltás kapcsán) kerültem a Pannon Lapok Társasága központi szerkesztőségébe. Azóta felügyelem lapjaink tipográfiáját.

Németh János A Népszabadság tördelőszerkesztője 1957–1976?

Nyilasi Gabriella A Népszava vezető tervezőszerkesztője (1994–1999)

Orbán László A Kurír művészeti szerkesztője ?–1998, közben a Pesti Bulvár tervezőszerkesztője (1997)

Palotai Hédi Tagja az Athenaeum Nyomda Tipográfiai Csoportjának (1960–70-es évek), majd a MTV inzertjeinek tervezője[29]

Pajor Péter Napi Gazdaság, a tördelés és korrektúra vezetője (1992–?)

Papp Gábor (1918–1982) reklámgrafikus, a Magyar Posta cégarculatának tervezője; az Élet és Irodalom lapfejének (1970) tervezője. „Szeretett volna egy egész újságot megtervezni, ebből csak az ÉS kopfja jutott életében”[30].

Porkoláb Csaba A Népszabadság tipográfiai rovatvezetője az 1980-as években; A Mai Nap művészeti vezetője (1989), a Mai Reggel művészeti vezetője (1990–91).

Rawech Szami, Ali A Magyar Hírlap vezető tördelője ?2003?.

Radics Vilmos (1911–1995) nyomdász szakmából induló tipográfus, hetilaptervező, elméleti tipográfiai szakember. Vezetője a Népszavát újratervező bizottságnak 1980-ban. „A Magyar Újságírói Szövetség keretén belül közel három évtizedig (1957-től) oktatta a másik híres tipográfussal, Ritter Aladárral együtt a tördelőszerkesztők nemzedékét. A MÚOSZ Tördelőszerkesztői Szakosztály titkára. Elismerésként Tótfalusi Kis Miklós díjban részesült”[31]. Fő művei: Laptervezés, tipográfia (a kötet II. része) és Képszerkesztés, sajtófotó.  1952-től a Vengrija-Hungary tördelőszerkesztője, 1959-től az ötnyelvű Magyar Szemle művészeti szerkesztője. 1978-ban Tótfalusi Kis Miklós díjat kapott.[32] Az INTERPRESS Kiadó és a MÚOSZ égisze alatt két nagy sikerű 40 perces hangos multivíziós (diaporáma) műsort készített Vémi Józseffel, A betű története és A kommunikáció története címmel magyar és angol nyelven (mely halála után sajnos elveszett). A műsort hordozható komoly műszaki technikai installációs háttérrel 18 db programozható Kodak Carousel vetítővel 9 vetítőernyővel, rádióbemondó, színész narrátor kísérő hanggal külföldön is bemutatták.

Rátkai János István (1931–1989) „1952-ben került az Esti Budapest szerkesztőségébe, 1956-tól üzemi lapoknál, majd a Magyar Televíziónál dolgozott. A Magyar Hírlap alapító tagjai közé tartozott (1968). A lapnál előbb riporter, majd tördelőszerkesztő volt haláláig[33]”. „Rátkai Jancsi, a nyomdatechnika szerelmese, aki a szedőasztal mellett annyira mindig kijózanodott, hogy emlékezetből – mi így mondtuk – zsebből összeeszkábálja a lapot, amelyet ott fenn elrontott. Hiszen rajzolni nem szeretett[34].

Ratkovics Péter (1959–) Villamosmérnökként és informatikusként 1987-től kezdett foglalkozni szerkesztőségi és munkafolyamatvezérlő rendszerek tervezésével és fejlesztésével – nevéhez fűződik a Mai Nap Redaktor nevű szerkesztőségi rendszerének kialakítása, majd 1990 után az Európában több helyen is bevezetett HeadLine rendszer fejlesztése. Az 1990-es évek második felétől kezdődően a nyomdaipar egyéb területein dolgozik, a magyarországi digitális nyomtatás egyik úttörője. A nevével fémjelzett Partners Kft 20 éve tevékenykedik a hazai elektronikus prepress (nyomdai előkészítés) területén.

Rigó Zsuzsanna A Blikk egyik tervezőszerkesztője (?–2008–)

Ritter Aladár (1903–1993): tipográfus, napilaptervező (tervezőszerkesztő), újságíró, sajtótörténész. „Ali bácsi.” „Bűnügyi újságíróként indult az 1910-es évek végén, de hamar kiderült, hogy tördeléssel többet tud keresni. „Ő is muszáj-Herkules volt”. 1945 után is a sajtóban maradt és generációkat tanított Radics Vilmossal laptervezésre a MÚOSZ iskolájában. Gyakorlatilag mindenki vagy az ő vagy másod-harmadkézből az ő tanítványainak a tanítványa volt. 1950 és 1990 között a magyar sajtóban nem nagyon dolgozott olyan ember, akit nem ő vagy az ő tanítványai tanítottak volna.[35]” 1925- a Tolnavármegye, a Magyar Hírlap munkatársa, a Kis Újság, Magyar Hétfő szerk., 1945– Magyar Nap, Magyarország, Mai Nap tipográfiájának tervezője, tördelőszerk. 1957–88 tanít a MÚOSZ-ban laptervezést. A MÚOSZ Tördelőszerkesztői Szakosztály díszelnöke a 70-es években. Ő tervezte a Magyarország c. hetilapot[36], az Esti Hírlap tördelőszerkesztője, ő tervezte az Esti Hírlap lapfejét és arculatát, (?[**]). a Daily Newst (?), ő tervezte a Mai Nap lapfejét is. Róla írja Paizs Gábor: Könyvet írt, tanított, föltalálta a hangosújságot, végigcsinált minden szerkesztőségi munkaviszonyt.[37] „Régi kolléga volt az Esti Hírlapnak nemcsak külalakot, hanem vidám, heccelődő, mégis meleg, baráti hangulatot teremtő tördelőszerkesztő: Ritter Aladár is”[38].  „Ritter Ali ifjú korában (már akkor is túl a hatvanon) kitűnő szerkesztő, tördelő, tipográfus volt. Csak öregedve, nyolcvanon túl mondta magáról: sajtótörténész vagyok. Pedig csak továbbadó, továbbmesélő hírlapíró volt[39]

Rókás Sándor, (ifj?) Kéziszedőként kezdi a nyomdász szakmát, majd a Magyar Ifjúsághoz, később Teszár Pál hívására a Népszabadsághoz kerül az 1980-as években, ahol máig (2009) tördelőszerkesztőként dolgozik. Teszár Pállal egy osztályban vett észt a MÚOSZ Bálint György újságíró iskola tördelőszerkesztői képzésén.

Schubert Péter Grafikus, tipográfus, a Dátum fejlécének tervezője (1989).

Salát Zalán Péter (1972–) Tervezőgrafikus. 1995 óta a Magyar Hírlap munkatársa, tördelője, művészeti vezetője 2004–, több arculatának tervezője (A Pont 2004, Magyar Hírlap 2004, 2005, 2009). „lap- és könyvtervezéssel foglalkozom. A szakma szeretetét Nádai Ferenc ültette el bennem 1995-ben az egykori Magyar Hírlap Oktatási Stúdióban”. [40] A 2007-ben alakult Lead82 alkotóközösség egyik alapítója. 2008-ban egyik könyvterve a világ legrangosabb fotókönyvversenye, a Leica European Publishers Award finalistája lett. A 2009-ben az Év Magazinja díjat nyert Múzeum Café tervezését Lencsés Dáviddal és Suszter Viktorral közösen végzi, 2007 óta.[41]

Sándor János A Magyar Hírlap grafikai stúdiója vezetője 2000–2001.

Selmeczi Attila A Népszava egyik tördelőszerkesztője a 70-es években, egyik tervezőszerkesztője a 90-es években. 1994 körül Fenyő János elbocsájtja, mert nem tartotta alkalmasnak a bevezetett számítógépes tördelésre.

Sepler Béla Az Üzlet Napról Napra tördelője, 1992

Sinka Adrien A Népszabadság egyik grafikai szerkesztője, 1996.

Soltész István (1926–) 1948: A nyíregyházi Magyar Nép újságírója, 1956–57: a Kelet-Magyarország főszerkesztője. 1957: kizárják az újságíró szövetségből, 1957–60: az MSZMP-ből kizárva fizikai kényszermunkás, 1962–69: a Hajdú-Bihari Napló belpolitikai rovatszerkesztője és tördelő szerkesztője, 1968-ban, a lap ofszetre állásakor, a lap akkori arculatának kidolgozója. 1969–75: az induló Magyar Hírlap munkatársa, 1975–82: a Minisztertanács Tájékoztatási hivatalának munkatársa, 1980–82 elnök-helyettese[42], 1982–89: a Magyar Nemzet főszerkesztője. [††]

Soltész Mihály Az Axel Springer termékfejlesztési igazgatója, arculattervezője, egyebek között A Reggel arculattervezője (2004, a KirchnerBukhardttal közösen). Feladatát így írja le: „Munkám a látvány megtervezése, a piaci rések megtalálása, a szerkesztőség felállítása, a termék piacra dobása. 100 nyomtatott sajtótermékkel és 30 online termékkel foglalkozom termékfejlesztési igazgatóként. Nincs még egy ilyen ember, akinek ekkora rálátása lenne”[43].

Somfai Henrik Napi Ász tördelő, 2005–2009

Somorjai József (1922–1984) A Magyar Nemzet „őstördelője”, tördelőszerkesztője a hatvanas évektől 1975-ig; később olvasószerkesztő. Újságíró, író. Pályáját érettségi után betűszedőként kezdte. A Népszavánál kezdte pályáját, 1958-tól a Magyar Nemzet munkatársa, a belpolitikai rovat vezetője, végül 1976-ig, nyugdíjazásáig, a lap olvasószerk.-je volt. Novellái 1962-től jelentek meg napilapokban[44]. Irod. In memoriam S. J. (Magy. Nemzet, 1984. ápr. 11.).

Soproni Béla az Athenaeum Nyomda igazgatója, a nyomda Tipográfiai Csoportjának létrehozója; a nyomdában készített lapok tipográfiai tervezésével is foglalkozott, így a csoporttal és a szerkesztőséggel közösen ő tervezte az itt nyomtatott Magyar Hírlap (1968) induló arculatát (pl. lapfejét) is. Az itt nyomtatott Népszava 1980-as ofszetre átállásakor tagja volt a lap új arculatát megtervező, Siklós János felállította testületnek. Tanácsadója Radics Vilmos–Ritter Aladár Laptervezés, tipográfia c. könyvének (1976). Tótfalusi Kis Miklós-díjas. A visszaemlékezések szerint 1949-ben érkezett az Athenaeumba. Nagyon precíz ember volt és „patyolattiszta” nyomdát akart csinálni egy akkor kaotikus munkahelyből, amit el is ért. Ugyanakkor nem kézügyességével, hanem a betűk iránti szeretetével érte el hatását.

Söptei Zsuzsanna A Népszabadság prepress felelőse (kb.: tervezőszerkesztő funkcióban) (?-2005-máig)

Stágel Vilmos A kolozsvári Igazság főtördelője

Steiner Tamás Az Esti Hírlap egyik napos tervezőszerkesztője 1996

Suszter Viktor A Magyar Hírlap tipográfusa 2006 októberétől, arculattervezője Salát Zalánnal (2010). [45] Korábban a Reader’s Digest tipográfusa (2003–2006), pályája kezdetén a kassai CompuGraph-nál DTP operátor (1993–95). A kassai műszaki egyetemen végzett 1991-ben[46].

Szabó Attila A Magyar Nemzet művészeti vezetője ?1991–2000. április

Szabó Renáta A kolozsvári Szabadság tördelője (2008)

Szalai Antal A Népszava egyik tördelője a 70-es években, később belpolitikai rovatvezető, majd főszerkesztő-h. Fenyő János elbocsátja.

Szántó Tibor (1912–2001) „1926: betűszedő segédvizsga, a Havas Nyomda, majd a Globus szedője, mesterszedője (1931–33), Az Újságot és a Reggelt tördelte. 1945–1949-ben a Népszava, később annak kulturális melléklete, a Dolgozók Világlapja képszerkesztője. Folyamatosan publikált a könyvtörténet, írástörténet, betűtörténet, szépműves tipográfia tárgykörében. 1962-től a Helikon Kiadó művészeti vezetője. 1994-ben állandó életműkiállítása nyílt a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban. „Nemes egyszerűség és elegancia volt jellemző védőborítóira, könyvkötéseire és tipográfiájára is. Történeti témájú munkák esetében is visszafogott, a stílusok ismeretét a stílusok tiszteletével párosította, nemcsak a fakszimile kiadványokban, hanem a stílusidézetek, illusztrációk felhasználásakor is.[47]” Tipográfiai alapmunkái pl. a Betű c. könyv. A korban elismert nagy költőknek bibliofil kiadásokat készített. A Zrínyi Nyomda segítségével dolgozott. Szakmai egyeduralmát egyesek kritikusan ítélik meg, mert „csak róla szólt minden”, ő volt a szocializmusban „A Tipográfus”. A sajtóban megjelenő munkái között van pl. az Új Tükör „kép és vers” c. rovata.

Száraz Péter A Blikk egyik tervezőszerkesztője (?–2008) művészetivezető-helyettese (2009)

Schmidt Gáborné Pattermann Veronika Képes Bulvár vezető tördelő (2004)

Székely Kriszta Újságíró, a kolozsvári Szabadság tördelőszerkesztője (2008). 1989-ben korrektorként kezdte még ólombetűs nyomdában; a Népszabadság Lockwood-féle arculatváltásakor két hónapot töltött a Népszabadságnál tanulmányúton.

Szekeres Béla (1929–) A Magyar Nemzet „vicemettőrje”

Szégner Zoltán Az Esti Hírlap művészeti vezetője (2003)

Szegő Anna A Népszava egyik tervezőszerkesztője a kilencvenes évek elején

Szepes Béla (1903–1986) Sportoló, sportkarikaturista, 1956-tól a Képes Sport szerkesztője. Az Esti Hírlap lapfejének tervezője[48] Mások szerint ezt Ritter Aladár tervezte.

Szepes Ildikó A Magyar Hírlap vezető tördelője ?2003?

Szeredi Pál Részt vett a Magyar Hírlap 2007-es vidéki mutációi tervezésében, címadásában.[49]

Szerényi Gábor grafikus, 1991 és 1993 között a Magyar Nemzet képszerkesztője. „1977-től dolgozom a magyar sajtóban újságíróként, újságrajzolóként, illetve a 90-es évek óta televíziós, rádiós szerkesztőként. Főállásban voltam riportere az Ifjúsági Magazinnak, képszerkesztője a Magyar Nemzetnek, munkatársa a Magyar Televíziónak. 1977 és 1991 között 152 rajzom jelent meg az Élet és Irodalomban. (Megszámoltam.) Számos különböző lapban publikáltam – pl.: a rendszerváltáskori Világ c. hetilapban, a párizsi Magyar Műhelyben (képversekkel), a Nők Lapjában, – jelenleg a Premier kulturális magazinnak, az MTV online megjelenésében írok. Jellemzően illusztrálom is saját írásaimat. 1992 óta – külsősként – rendszeresen megjelennek rajzaim a Magyar Nemzet hétvégi Magazinjának oldalain. A sajtóbeli munkák mellett képzőművészként is dolgozom folyamatosan.

Szilágyi Béla A kolozsvári Igazság segédtördelője.

Szikszay Olivér (id.) „Érettségi után betűszedő-tanulónak jelentkeztem a Ságvári Endre Nyomdaipari Szakmunkásképzőbe. Egy év tanműhelyi tanulás után, 1959 őszétől a Szikra Lapnyomdában leshettem el a szakma fortélyait. Kéziszedés, gépszedés, gyártás-előkészítés, majd a termelésirányítás különböző vezető beosztásai után mint termelési főosztályvezető váltottam 1991 áprilisában. 1992 októberéig a Népszabadság Rt.-nél dolgoztam mint műszaki igazgató és a Fényszedő Kft. ügyvezetője. 1992 novemberétől nyugdíjba vonulásomig a Marquard Színes Nyomda Kft. termelési vezetője voltam.[50]” 2009-ben a Szó-Kép Nyomdaipari Kft. ügyvezető igazgatója.

Tamási János A Dátum tördelője (1989).

Tandori György (1935–) A Magyar Nemzet főmettőrje.

Tardos János (1953–) Az 1980-as években Franciaországban hirdetési ügynökségnél dolgozik tipográfusként, illetve a egy, párizsi magyar Irodalmi Újság által kiadott könyv tipografálását végzi. 1990. októberétől a Magyar Hírlap akkor bevezetett PageMaker (Macintosh) tördelésben a betanításban és a próbaoldalak tördelésében vesz rész, majd 1991. januártól májusig beosztott tördelő. 1991 májusától a Magyar Nemzet akkor bevezetett elektronikus tördelésének megindításában vesz részt műszaki igazgatóként 1991. októberéig, amikortól ismét a Magyar Hírlapnál dolgozik a tördelésben 1992-ig.

Teszár Pál a Hírlapkiadó amerikairetusőre, majd a Népszabadság tördelőszerkesztője az 1980-as években (~1991-ig). Ma önálló tipográfiai stúdiója van. „ Iskoláimat a Nyomdaipari szakiskolában kezdtem, majd elvégeztem a Nyomdaipari Technikumot. Szakmai gyakorlataimat a Glóbus nyomdában töltöttem. A Magyar Hirdetőhöz kerültem mint a nyomdai osztály vezető-helyettese. Mellékesen megismerkedtem a műszaki amerikai retus szakmával is, melyet autodidakta módon sajátítottam el. Szakmai fejlődésemben sokat segített, hogy a Hírlapkiadó Vállalathoz kerültem, mint a Népszabadság napilap retusőre. Az Újságíróiskola elvégzése után, először a tervezőszerkesztője, majd később a művészeti vezetője lettem a lapnak. A Népszabadságnál 16 évet töltöttem.” Művészeti vezetői A KÖZTÁRSASÁG c. politikai hetilapnál, a KÁPÉ c. gazdasági hetilapnál. Vállalkozásként Ákos és Richárd fiammal valamint Buzássy Gábor barátommal grafikai stúdiót alapítottunk[51]”. 2007 óta nyugdíjas.

Tihanyi Csaba számítógépes rendszerfejlesztő, tördelő; az Express hirdetési napilapnál montírozó (1989 k.); rendszerfejlesztő, „tipográfiai vezető”: Pesti Hírlap (1990); Új Magyarország; A Reggel (2004). 2008-ban a Helyi Théma sokkerületes mutációs rendszerű lap szoftver hátterét (Rediitor) fejlesztője.

Toroczkai Csaba A Pesti Hírlap fotószerkesztője 1990

Töttős Gábor A Dátum főszerkesztő-helyettese (1990), időnként tördelője, jelenleg a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének docense. A Dátumban közölt írásait közli könyvformában: Töttős Gábor: Válogatott nyűgeim. Szekszárd, 2001. Babits Kiadó.

Török László Részt vett a Magyar Hírlap 2007-es vidéki mutációi tervezésében.

Uhrin Tibor A Kurír művészeti vezetője ?–1998, A Nemzeti Sport művészeti vezetője (2003?), a Bors művészeti vezetője (2010?)

Vámosi Nándor A Népszabadság kutatás-marketingmenedzsere (?2005?).

Vargha Balázs Stalker Stúdió, stalker.hu, többek között az MTV arculati tervezője, 2004-ben a Magyar Hírlap arculati tervére pályázott, próbanyomat is készült. A tervet végül nem fogadták el; de a lapcím felirata az ő tervei szerint él máig a lapban. A Magyar Narancs logójának és címoldalának tervezője.

Vémi JózsefA Betűszedés Mestere[52],   az Athenaeum Nyomda Tipográfiai Csoportjának vezetője (1969–85-ig)[53], tagja a Népszavát újratervező testületnek (1980). Tizenhárom könyv részére készített illusztrációkat, közte a Nyomdaipari Enciklopédiában ezernél több illusztrációja látható, 180 könyv tipográfiáját tervezte. Az IOJ (International Organization of Journalist) megbízásából 1984-ben Új-Delhiben nagyszabású világkiállítást tervez. A kiállítás egyik szerkesztője dr. Pálfy József, a Magyarország hetilap néhai főszerkesztője. A Scientific American magyar kiadásának (Tudomány) laptervezője, majd egy német reklámügynökségnél művészeti vezető. Saját grafikai stúdiójában készülnek a Generali Biztosító majd az Officina Nova legszebb könyvei és a Human Gyógyszergyár dobozai. Egyik szerzője a Computer Booksnál 1996-ban elsőként megjelenő Adobe Photoshop szakkönyvnek.[54]

Veres Lajos nyomdai képzettségű tördelőszerkesztő, a Magyar Hírlapnál (az 1980-as évek elején), később művészeti vezető a Blikknél (1994–2003).

Veress Jenő A Népszava „vizuális szerkesztője” 2003.

Verő Márton A Napi Ász tördelésének vezetője ?2008?

Verrasztó [Verasztó?] Gyula A Magyar Hírlap tördelőszerkesztője az 1980-as években.

Vigh István A Népszabadság tördelője az 1980-as években.

Vincze Lajos sajtórajzoló.

 Vincze Péter  (1947?–2009) A Magyar Hírlap egyik tördelőszerkesztője az 1970–1980-as években. Édesapja, Vincze Lajos a Magyar Hírlap sajtógrafikusa; édesanyja, Udvary Gyöngyvér Pethő Sándor munkatársa, a Magyar Nemzet alapítója volt. 2009. decemberében hunyt el.

Wagner Dezső A Dátum újságírója (1989–)

Wágner úr Az Esti Hírlap nyomdai részlegének vezetője (1950–60-as évek)[55]

Zigány Edit (1944–2004) a lipcsei Hochschule für Grafik und Buchkunstban végzett tanulmányok után az Iparművészeti Egyetem tanára, könyvtervező, a hazai betűtervezés utolsó nagy klasszikusa.

Zsigovoics Zsolt A Népszava egyik vezető tervezőszerkesztője 1998–2009?

 

[*] Köszönet mindazoknak, akik segítettek az adatok összeállításban

[†] Ma a HVG tervezőszerkesztője

[‡] Ebben az életrajzban független forrásokból vett adatokat egyesítettem. Elképzelhető azonban, hogy az egyes életrajzokban szereplő Kiss Ilonák nem azonosak.

[§]             Molnár István a makettet tankönyvében tette (2008) közzé

[**] Szücs Gábor szerint Szepes Béla tervezte

[††] További irodalom: OHA archívum: »363« 1991. 21 ív, melléklet, hangfelvétel, Murányi Gábor; Kopka János: Szülőhelyük, Szabolcs-Szatmár. Nyíregyháza, 1985.

 

[‡‡] További irodalom: Murányi Gábor: Magyarországi gyász Sztálinért: „Meghalt mélységes megrendelésre”. Múlt-kor, 2010. tavasz

[§§] Beszélgetés Kelen Bélával. OHA archívum 1987. 47 ív, melléklet, hangfelvétel, Murányi Gábor.

[***] További irodalom: OHA Archívum, »189« 1989. 42+12.5 ív, hangfelvétel, Murányi Gábor

[1] Vémi József, írásbeli közlés, 2010. máj. 2.

[2] Vémi József, szóbeli közlés, 2010.

[3] Simányi József: Beszélgetés az Új Magyarországról. Magyar Sajtó, 1991/12. 3-5. (Beszélgetés: 1991. máj. 27.; a 26. lapszám megjelenése időpontja)

4 Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008

[5] Vémi József, szóbeli közlés, 2010.

[6] Bernáth László: Volt egyszer egy Esti Hírlap. Dialóg Campus, 2009. p. 55.

[7] Bernáth László: Volt egyszer egy Esti Hírlap. Dialóg Campus, 2009. p. 48.

[8] Dózsa Sándor, szóbeli közlés, 2010. január 19.

[9] http://mediablog.hvg.hu/200719.aspx

[10] Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008

[11] Persovits József: Római kapitális. Optima Téka, 2007. p. 154.

[12] Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008

[13] H. Barta Lajos, szóbeli közlés, 2009

[14] Muzsay András: Akinek galéria a kenyere és a szenvedélye . http://muzsaymamut.blog.extra.hu/2008/12/08/akinek-galeria-a-kenyere-es-a-szenvedelye/

[15] Vámos György: In memoriam Haiman György. Magyar Grafika, 1996/5

[16] Open Society Archives, http://www.osaarchivum.org/db/fa/300-40-6-1.htm

[17] Wikipedia.de http://de.wikipedia.org/wiki/Lukas_Kircher

[18] Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008

[19] http://createanexhibition.blogter.hu/337452/first_note

[20] Kik írják a Magyar Nemzetet? Magyar Nemzet, 1938. aug. 25.

[21] Kereszty András, email közlés, 2010. január

[22]Nádai Ferenc, szóbeli közlés, 2008. (vonat elé vetette magát?)

[23] Mátray Ferenc: A magyar újságtipográfia és fejlesztésének korlátai. Magyar Grafika, 1970/5.

[24] Fehér Kálmán, szóbeli közlés, 2010. február 10.

[25] http://www.freeweb.hu/dma/miko.htm

[26] Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008

[27] Bernáth László: Volt egyszer egy Esti Hírlap. Dialóg Campus, 2009. p. 56.

[28] Fotó: Vémi József archívumából

[29] Vémi József, szóbeli közlés, 2010.

[30]  Az ÉS fejléce. Élet és Irodalom, 1997. március, jubileumi szám.

[31] A Magyar Grafika 50 éve. Ki kicsoda a magyar nyomdaiparban. http://www.mgonline.hu/archive/jubileum/39/50_jubileum_190-227.pdf

[32] Erdélyi János: Előszó. In: Radics Vilmos:  Képszerkesztés, sajtófotó. MÚOSZ, é.n.

[33] Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon. http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC12527/12757.htm

[34] N Sándor László: Ólombúcsúztató. Magyar Hírlap, 1991. feb. 23.

[35]Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008.

[36] Széky János: Churchill dacos. Élet és Irodalom, 2008. ápr. 11.

[37] Paizs Gábor: Lóalap. Esti Hírlap Lapkiadó Vállalat, 1983.

[38] Bernáth László: Így kezdődött: megjelent az Esti Hírlap! Esti Hírlap 2006. dec. 13

[39] Kőbányai György: Mikor lesz öreg a hírlapíró? Esti Hírlap 2006. dec. 13.

[40] http://www.matt.org.hu/public/hir.php?m=188&dok_id=733

[41] http://www.kreativ.hu/cikkek/kepek/2010/02/201002_33-43.pdf

[42] http://www.vacimihalykor.hu/elnokseg/soltesz.htm

[43]Soltész Mihály, szóbeli közlés, 2008.

[44] http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC13280/14010.htm

[45]  Nádai Ferenc, szóbeli közlés 2008

[46] http://hu.linkedin.com/in/viktorsuszter

[47] http://artportal.hu/lexikon/muveszek/szanto_tibor

[48] Szücs Gábor, szóbeli közlés, 2008

[49] Salát Zalán, szóbeli közlés, 2008

[50] A Magyar Grafika 50 éve. Ki kicsoda a magyar nyomdaiparban. http://www.mgonline.hu/archive/jubileum/39/50_jubileum_190-227.pdf

[51] http://www.sunpress.hu/?redirect=tp

[52] Fehér Kálmán: Bemutatkozik az ofszetnyomású Népszava. Magyar Sajtó, 1981. január pp 15-18.

[53] Vémi József, szóbeli közlés, 2010.

[54] Vémi József, írásbeli közlés, 2010.

[55] Bernáth László: Volt egyszer egy Esti Hírlap. Dialóg Campus, 2009. p. 56.

[56] Simányi József: Beszélgetés az Új Magyarországról. Magyar Sajtó, 1991/12. 3-5. (Beszélgetés: 1991. máj. 27.; a 26. lapszám megjelenése időpontja)

[57] Bernáth László: Volt egyszer egy Esti Hírlap. Dialóg Campus, 2009. p. 58

[58] Fehér Kálmán, szóbeli közlés, 2010. február 10.

[59] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.

[60] Kereszty András, email közlés, 2010. jan.

[61] Simányi József: Beszélgetés az Új Magyarországról. Magyar Sajtó, 1991/12. 3-5. (Beszélgetés: 1991. máj. 27.; a 26. lapszám megjelenése időpontja)

[62] Teszár Pál, szóbeli közlés, 2010. jan. 18.

[63] Fehér Kálmán, szóbeli közlés, 2010. feb.

[64] Bernáth László: Volt egyszer egy Esti Hírlap. Dialóg Campus, 2009. p.58.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s