Zárójelben az a szerkesztőség vagy tipográfus neve szerepel, akitől a szó ebben a szószedetben származik.
1. oldal [Ejtsd: „egyes oldal” stb.] „A 7-es, azaz A hír szent, a vélemény szabad oldalunk most a 11-esre kerül.” (2001 okt. 1. Magyar Hírlap) „„Adok mindjárt 8-9-et nektek” (Napi Ász) (az oldalszámozás tehát nem sorszámmal, hanem egyes, kettes stb. „kiejtésű”)
11/12: 11 pt-os betűméret 12 pt-os sortávolsággal; betűkép/betűtörzs méret; ugyanez ólombetűnél pl. bg/gm = borgisz nagyságú betű garmond törzsön.
12-es formátum: rotációspapír formátum (méret). Ilyen volt a magasnyomású Népszabadság (1956–1981); az Esti Hírlap (1956–1991), a Magyar Hírlap (1968–1985)
13-as formátum, folió 13-as, 13-as alak: rotációspapír formátum (méret). Az 1980-as évek elején az ofszet Népszava, Magyar Nemzet Népsport, megyei lapok formátuma; 1981-től a Népszabadságé is; a Szikra Lapnyomda „vezérgépének” formátuma. → berlini
13/3: a PLT megyei lapok formátuma
24/16: 24 oldalból 16 színes oldal
5 lábas tördelés: 5 hasábos tördelés
6/1: 6 hasábban egy hasábnyi méretű
A, B, C anyag: az egy oldalon megjelenő cikkek, fontossági sorrendben (Napi Ász, Blikk)
a nap lánya („napi csaj”): bulvárlapoknál a címlapon naponta megjelenő, általában topless nő fotója (Bors; Blikk), „napi csaj” (Napi Ász):
ablak: 1. mutálódó elem egy oldalon 2. a legfrissebb napi hírek doboza (Magyar Hírlap, 1970-es évek).
abstand: 1. betűvonal → álló címek
adjusztál: a szedés végső korrigálása, az oldalkép formai igazítása addig, amíg a sorok kitöltik a szükséges teret. A tördelő a nyers anyagokat behívás után a helyükre igazítja és a szerkesztővel együtt meghúzza. „Lapzártakor újra adjusztálták az oldalakat, ami ismételt hibaforrás volt” (Magyar Hírlap 1991); „magasságra adjusztálták az anyagokat” [7]→kihajtás →összehúzás
ajándékszám: belső terjesztésű, egy szerkesztőség valamely tagjának készülő rendkívüli lapszám
ajánló → kiajánló
akasztás → beakasztás
akcidencia: alkalmi nyomtatvány (nem könyv vagy periodika), pl. meghívó, névjegy, plakát
aktuál oldal (eredetileg: aktuálpolitikai oldal), napi oldal: oldaltípus: aktualitást, híreket tartalmazó oldal; a napi oldalnál előre nem lehet tudni, mi kerül bele. Ellentéte az → előrés oldal. Olyan oldal, ami a lapindító értekezlet utáni (pl. délutáni) eseményeket várja[8].
alcím: 1. egy cikk főcímének alcíme 2. szövegközi alcím, → közcím
alapvonal süllyesztés, alapvonal emelés: a betű alapvonalától eltérő magasságban lévő betű
álló címek: Betűvonalban álló címek. (régi elnevezése: abstand[9]) „álljanak a címek” (Népszabadság): minden cím (alja) egy vonalban keződjék. „A rendezettség elve szerint a címek aljai egy vonalban legyenek” (Magyar Nemzet)
álló oldal: 1. teljesen elkészült oldal, ellentéte a → játszós oldal 2. stand oldal → előrés oldal
anyagdoboz: ebben a munkában így nevezem egy anyag teljes felületét, mely magában foglalja a címet, képeket, szövegeket; azaz az egy anyaghoz tartozó szöveg- és képdobozok összessége
anyagtorlódás: sok új cikk befejezése rövid időintervallumban; ilyenkor hirtelen sok új anyagot kell megolvasnia a korrektornak
amerikai retus (műszaki retus): Egy fénykép alapján az ábrázolt dolog az eredeti képnél élesebben, szebben, az árnyékoló hatások nélkül ábrázolása; festékszóró pisztoly segítségével.
anyag: amit a köznyelv és e dolgozat anyagnak nevez, az részben a szaknyelvi „közlés”, vagy „story” fogalmának felel meg. Lehet egy cikk is, lehet egy rovat is (mínuszos hírek), de lehet a „nap témája” egyoldalas feldolgozása is.
arculatváltás, dizájnváltás: nagyobb változtatás egy lap tipográfiájában
árvíztűrő tükörfútógép: mintaszöveg az ékezetes betűk tesztelésére. → pangramma
AUSRA: A One Vision cég univerzális nyomdai konvertáló és ellenőrző szoftvere (PLT)
aszimmetrikus tipográfiai megoldás: balra zárt címek és sorok. Ellentéte a → középtengelyes
áttervezés → redesign
autotípia: raszteres klisé
ATL reklámügynökség: Above The Line, azaz rádió/TV/sajtót kiszolgáló reklámügynökség
átmenő kép/anyag, átfutó kép: az oldalpár közepén átnyúló kép vagy cikk.
banner: (szalaghirdetés, csíkhirdetés) fekvő, hosszúkás hirdetés, mely általában szedésszélig fut.
beakaszt/ás: 1. → zászlós tördelésnél egymás melletti anyagok kezelése 2. Egy kis anyag egy nagyobb (tömbös vagy zászlós) anyag utolsó hasábja végére, aljára helyezése, beakasztása. Helytelennek vélt megoldás, mert pozicionálása miatt elsikkad[10].
becsukódik a raszter: fekete lesz pl. 80% szürkeárnyalat fölött; a beég ellentéte.[11]
bedob → betölt
befolyat → betölt
beharangozó: → kiajánló
behúzás: 1. bekezdés beljebb kezdése 2. →összehúzás (Népszava)
beíró hölgy: lapszerkesztőségekben a kéziratokat diktálás alapján legépelő alkalmazott, más néven gépírónő (Tihanyi)
belépési pont: az oldal azon elemei (cím, képaláírás, fotókon ember, arc, szem stb.), ahol az olvasó elkezdi olvasni/nézni a lapot (Soltész). Más néven vizuális horog (Könczey).
belmonokli: belföldi kiajánló neve a Magyar Nemzetnél. → monokli
belök → betölt „Meg tudod mondani, hogy ki volt az a csóka, aki ezt az anyagot belökte?”
beosztás: 1. térköz, a térközök használata (cím fölött-alatt, léniák fölött-alatt stb.) [12] 2. tördelés, struktúra, oldalkép „ismeretlen tettesek ellopták Az Est betűit, beosztását, sőt nevét, népszerűségét” [13]
bepotyog: beérkezik a szerverre: „A Vas Népés képek éppen most potyogtak be” [14]
berakólány, berakónő: „Na ja, a kisasszony bizonyára nem berakólány a nyomdában” (Kassák). Az ívpapírokkal dolgozó nyomdagépeknél feladata a papír berakása, annak figyelése, hogy mindig legyen papír, és néha mintavétel a nyomatokból, hogy nincs-e bennük hiba. A gépmester munkáját segítette. A rotációs gépeknél funkciója megszűnt[15].
berliner → berlini formátum
berlini formátum: 315×470 mm. Pl. Blikk, Reggeli Pesti Hirlap.
betölt, egy cikket: a tördelő a kiadványszerkesztőben szövegfájlként behív és helyén elhelyez egy cikket. Más szóval: befolyat, bedob)
betűfokozat (grádus): a betű mérete. Az ólombetűknél használt Didot-pontban [p vagy ˚] kifejezve: gyöngy = 5 p, nonpareillee = 6 p, petit=8 p (=3 mm), borgisz=9 p, garmond=10 p, ciceró = 12 p, mittel = 14 p, tercia = 16 p, text = 20 p. Az angolszász pica-pontban [pt], melyet a számítógépek használnak, a betűfokozat elnevezéseket nem használják. Itt: 12 pt = 1 pica; hivatalosan: 1p = 1 pica; p1=1 pont; 2p6=2 pica és 6 pont. Ennek alapján tehát az újságok folyószövegére használt ólombetűs Primus petit (8 p) nem azonos a mai 8 pt-al; mert az a petit 8 p = 3 mm, míg 8 pt = 2,82 mm; azaz 8 p = 8,5 pt. A német Multicom CMS ma is Didot-pontban számol[16].
betűtenger: általános kifejezés a túl hosszú, ill. grafikai elemekkel meg nem tört cikkre
beütés: bekezdés behúzás; a hasábszélhez képesti belső margó (jobb vagy bal oldalon). „A bekezdéseket az egész munkán keresztül azonosan kell beütni”. „egy kvirt beütéssel szedjed”, „a sorok elöl és hátul beütéssel állnak”.
billentyűzet: begépelésre szolgáló rendszer, tasztatúra, kopogtató. A számítógép billentyűzetének korai megnevezései: „képernyős kopogtató”[17] vagy „képernyős szedőírógép”, másképpen „konzolkiíró”, „írógépszerű egység[18]”→ végtelen szedés
blikkfang (blickfang; kicker): a címszerkezetben szereplő egyszavas, tipográfiailag elkülönülő belépési pont; rövid kiegészítő cím, hangulati elem[19]. Általában: valamely mű azon részlete, amely érdekességével, eredetiségével vagy éppen excentrikusságával leginkább felhívja magára és így az egész műre is a figyelmet.[20]
blokkvázlat: az oldal vázlatos terve[21] →skicc →modell
body →cikkbody
BT példány [erdélyi kif.] utolsó példány, a„Bun de Tipar” „nyomdakész példány” rövidítése (Krónika, Kolozsvár) → imprimatúra
bulvár (bulvárlap): (boulevard press, sensational paper): szenzációk tálalását központba helyező újság; mérete lehet bármekkora a tabloidtól a nagyformátumig, pl. a tabloid méretű Bors vagy a nagyformátumú német Bild.
bulvárosodás: nagyon sokféle értelmezése lehetséges, melyeket általában negatív előjellel használják, a tartalom minőségi hanyatlásának jeleként. 1. színes hírek (pl. celebek élettörténete, rendőrségi hírek) hangsúlyosabb szerepeltetése 2. a cikkek közlése a korábban egy nagy egység helyett több rövidebb egységre bontva, egyszerűbb mondatszerkezettel 3. színes, mozgalmas, erőteljes tördelés 4. rövid, figyelemfelkeltő címek stb.
broadsheet: nagy formátum, az ívnél nagyobb méretű. Pl. 420×594 mm. Átvitt értelemben minőségi poltitikai lap.
bronzfej: az újság lapfeje, bronzból, mivel erre minden számban változtatás nélkül szükség van, ezért tartósabb anyagból készült.
céemiká: CMYK
cikkbody (angolul body): a cikk folyószöveg része (nol.hu)
címfej → fej
címfényszedés: lapban csak a címek fényszedése, miközben a folyószöveget ólomból szedik; majd a kettőt montírozzák.
címlapsztori: a címlap leghangsúlyosabb anyaga. Más néven induló, →induló anyag
címnegyed: egy cikk címe körüli terület[22]. Eredetileg könyveknél használt kifejezés, de előfordul a napilapok tipográfiájában is.
címszedő: az ólombetűs szedésnél a címeket kézzel szedő nyomdai alkalmazott
CMS: Content Management System, tartalomkezelő rendszer →szerkesztőségi rendszer.
copy →rovatfej
CTP Computer to Plates nyomdai technológia, film nélküli nyomtatás. A letördelt oldalt a gép ibolya lézerfénnyel írja 100% Al lemezre, aminek fényérzékeny réteg van a felületén, azaz meg kell világítani és elő kell hívni. A CTP jellemzői a színvisszaadás és a passzerhelyesség (pontos nyomás).[23]
Cybervision: hirdetési feldolgozó rendszer (PLT)
csalicím: weblapon a nyitólapon vagy a hírkeresők számára megjelenített, ezért csak egysoros címe egy cikknek; a „valós” cikknél szereplő szövegtől eltérő megfogalmazású vagy tartalmú. Párhuzamba állítható a 19/20. századfordulós lapok rikkancsok számára megfogalmazott fejléc alatti szalagcímeivel vagy a rikkancsok által szabadon kikiabált címekkel.
csalilíd (csalilead): weblapon egy cikk nyitóoldalon szereplő lídje, mely megfogalmazásában eltér a cikknél szereplő lídtől. Más néven intró. A klasszikus 4W (ki, mikor, hol, mit, miért) helyett az új lídfogalmazás lényege, hogy a cikk témájának kulcsszavai szerepeljenek benne.[24]
csatorna: függőleges, vízszintes vagy szabálytalan, lépcsős folt, ahol nincs semmilyen nyomás; kialakulhat tudatosan vagy véletlenül (pl. szóközök vagy cikk végződések fehér felületeinek összeolvadásaként); „a művészeti vezetőnek csatornákra van szüksége”
csíkhirdetés: → banner
deszk: önálló szerkesztői szobák helyett a fő szerkesztői funkciók elhelyezkedése egy légtérben; a lap közös „irányítóközpontja”; a napi szerkesztő „hivatala” (Tihanyi:Új Magyarország); a szerkesztőség („integrált deszk”: online+print szerkesztőség (Népszabadság)
deszkamodell: az oldal vázlatos terve[25] →skicc →modell
dizájn: itt: tipográfia, arculat (általában online lapoknál vagy magazinoknál) → tipó
dűlt: kurzív (rég.; Erdélyben ma is haszn.)
Duna: Dunaújvárosi Hírlap
DTP: Desktop Publishing, számítógépes kiadványszerkesztés; itt: számítógépes szedés, és tördelés és nyomdai előkészítés. Korai angol elnevezése a tördelési fázisnak pagination.
egyes, kettes, hármas: az oldalak megnevezése „A kettes az mehet”
egyptienne (magyarul ejtsd: egyiptien vagy egyipcien): talpas lineáris antikva
einfasszung lénia: → tárcalénia
él, oldal éle, hasáb éle, szedéstükör éle: Az oldal/hasáb eleje, kezdése (teteje)
elpengetés: fotók peremének lineáris elhalványítása [gradient] fehérbe v. feketébe (Blikk)
előoldal: a nyomóforma előoldala (1, 4, 5, 8. oldal)
előrés oldal; előre oldal, előre elkészített oldal; fő anyagai a helyükön vannak, és tudni lehet, hogy mi kell még hozzá. (Magyar Hírlap 1970–80s) „Az előre oldalak 2–3 nappal előtte kész voltak; mindig volt 10–15 készen filmen levő komplett oldala, hogy ha kihullik egy oldal (vagy hirdetés), bármikor beemelhető legyen (oktatás, örökzöld témák, felfedezés, egészségügy, életmód). (Új Magyarország 1991[26]). „Előre oldal: kora délelőtti oldalak, 16h-ig el kell mennie a nyomdában. (ehhez képest 6-kor kezdjük küldeni)[27]” Ellentéte a → napi oldal.
elmegy az újság: Az újságot nyomdába küldik. „9-kor elmegy az újság.[28]”
első képernyő: a görgetés nélküli elsőként megjelenő képernyőoldal (online) Angolul: above the scroll → hajtás fölött/alatt
elúszás: „Ha nem lesz kész lapzártára, akkor szoktunk úszni, a nyomda ilyenkor kötbért számol fel az úszásért”. (Népszabadság)
expedíció: 1. A kinyomtatott újságok terjesztési részlege a nyomdában 2. A lap terjesztése
élőcím: olyan főcím, mely mondatában nem befejezett, hanem folytatódik az alcímben vagy a folyószövegben; vagy felcímet folytató főcím. Ma már nem használt; talán a Magyar Nemzet használta utoljára a 90-es évek elején.
élőfej → pagina
face-lifting → ráncfelvarrás
fali: fali oldal a falra lógatható állapotú oldal (félkész-kész) „Ez fali”? „A fali oldalak menjenek.” (Magyar Nemzet)
fattyúsor: kimenetsor hasáb élén
fej: (kopf, lapfej, címfej, fejrajz; → embléma, logó; rovatfej) Általában szedésszélig kiérő, a lap címét tartalmazó elem a címoldal tetején. A lap címe; a lap neve a maga tipográfiájával
fejbenyomás, színes: a lapfej kísérőszínnel nyomtatása[29]
fejben vágott kép: a cikkek szerzőit vagy szereplőinek bélyegképszerű megjelenítése
fejléc: 1. (tág értelemben) a lap vagy egy rovat címe és a körülötte levő szerkesztőségi peritextus (dátum, lapszámozás, lénia stb.) 2. (szűk értelemben) a lapfej vagy rovatfej alatti lénia, indító lénia 3. a lapfej alatti „dátumcsík” (angolul folio)
fejrajz: → fej (régies)
feldob: „A tördelő feldobja az oldalt.”: a cikkek első behelyezése a helyükre a még üres sablonban
felhúz: felnagyít
felpakolóember: aki a cikkeket feltölti az online rendszerbe. „Az xml exportot az éjjeli felpakolóember teszi ki” [30]
fényirat: Ritter Aladár szava 1980-ban a képernyőn megjelenő szövegre [31]
fett: kövér, félkövér, háromnegyedkövér. Igeként: fettelni
félkvirtes mínusz: – Más szóval: félkvirtmínusz
filatéliai szemle: túl kis képek alkalmazása
flash: 1. (Reefer) egy a lap belsejében található anyagot ajánló, nem folytatódó, figyelemfelkeltő, rövid írás az első oldalon; → kiajánló szövegrésze „írj egy flasht is hozzá”. Azon szerkezet helyét vette át, melyben korábban a címlapon indult egy anyag, és belül folytatólagosan lehetett tovább olvasni. 2. gyorshír: friss hír egymondatos első megjelenése [eredetileg a külpolitikai újságírásból[32], ma az online legfrissebb hírekre használt) 3. a Flash szoftverrel animált normál vagy interaktív grafika vagy infografika.
flekk: Egy írógépelt oldalnyi szöveg terjedelme, 25–30 sor × 60 leütés (1500–1800 n). Jelen dolgozat egy oldala kb. 2–2,5 flekknyi szöveget tartalmaz.
flekkpapír: a cikkek kéziratát az ólomszedés korában írógéppel írták rá.
forma: nyomóforma. Az ofszet technológia bevezetése óta a lapok 4-4 oldala kényszerkapcsolatban van, mert egy nyomóformára négy oldal kerül, azaz négy oldalt egyszerre kell leadnia a szerkesztőségnek. „egy nyomdai formára négy oldal kerül. Pl. 1, 16, 9, 8” „a 12-es oldalnak már formán kellene lennie” (Napi Ász) „A nyomdába adási határidő az első formára 19 h” (Bors). A kilövés egy adott része.
fotó kredit: a fotó forrása (fotós vagy ügynökség neve)
gerinc: → könyv
grádus (rég.): → betűfokozat
griff: egy ólomból kiszedett bekezdés, amit a betűszedő még egy fogással kézbe tud fogni. „A griffeket rakták össze a tükör alapján.”[33]
groteszk: sans serif, talpnélküli betű „Elektronikus kurziválást alkalmazni csak a groteszk vágású betűknél ajánljuk”.
gyártás: a szerkesztőségben a kész anyagot a nyomdának eljuttató (PDF/PS fájlokat író – FTP-ző) személy (Blikk) → prepress
hajó: → szedéshajó
hajtás fölött/hajtás alatt: a nem tabloid (azaz hajtott) napilap címlapjánál meghatározó, hogy hajtás fölé ill. alá mi kerül. Angolul below/above the fold → első képernyő
hajtás →kihajtás
hasáblevonat: „kutyanyelv” (Kőhídi I., Salát Z.), hasábcsík (Tihanyi Cs.): az oldaltükör betördelése előtt a nyomda a hasábba kiszedett szöveget ebben a formában adta vissza korrektúrára.
Kép: a Magyar Nemzet egy hasáblevonata (1970-es évek?)
hátsó címlap: a lap utolsó oldala
hírfej: a kisebb (mínuszos) hírek hasábjában vagy oldalán az első hír, melynek – a többivel ellentétben – címe is van és általában kis színes glossza, más szedéssel, mint a többi hír. [34]
hírháló: az oldal tetején futó híreket tartalmazó rovat (Napi Gazdaság)
hírhasáb: egy hasábba szedett rövid hírek, bármely rovathoz tartozhat; általában a lap valamelyik szélén fut.
hurka: a lapfej alatti ajánló (Népszabadság 1998–) → kolbász
húzás: a túlírt, azaz a rendelkezésre álló helynél hosszabb cikk lerövidítése
húzó anyag →vezető anyag
idézet-kiemelés: idézet kiemelése nagyobb betűkkel egy cikkben; kiemelés
imprimatúra: 1. végső → levonat; nyomási engedéllyel ellátott korrektúra 2. engedély a nyomtatásra az adott oldalhoz. Az imprimatúra javítása után már csak a nyomda és a kiadó hivatalos megbízottjainak jelenlétében szabad változtatni. (Nyomdai Kisokos). 3. imprimálás: a lap nyomtatását előkészítő engedélyezési folyamat. „A lapszerkesztő aláírja, a nyomdában a mettőr/revizor még ellenőrzi, és ha hibát talál, idetelefonál és mi kijavítjuk.” (Népszava, 2008)
induló anyag → vezető anyag
indító lénia → fejléc 2.
infografika, információs grafika (news graphics, information graphics). Eredetileg egy hír, esemény stb. bemutatása folyószöveg helyett alapvetően rajzolt grafikai elemekkel. Ma elképzelhető fotó használata is; de egy „lángoló címbetű” is infografikának számíthat. (Pallagi). „Magyarországon egy képre rakott táblázatot hívnak infografikának” (Salát Z.).
intelligens bulvárlap: a Kurir önmeghatározása (Szücs G.)
integrált lapszerkesztés, integráció: a Népszabadság gyakorlatában a külön online szerkesztőség felszámolása és a print szerkesztőségbe való beillesztése, létrehozva az integrált deszket. A jelenséget Ritter Aladár már 1981-ben előre jelezte: „Nyilvánvaló, hogy a közeljövő az integrált lapkészítést hozza. Tehát: az elektronikus szerkesztőséget, a képernyős újságírást, a fényszedést.” [35]
intró: egy írás rövid ajánlója webes felületen → líd → tételmondat
Jászakarajenői börtönlázadás: mintaszöveg a hosszú magyar szavak érzékeltetésére pl. címhez.
játszós oldal: még nem kész oldal: félkész nyomatok; vidéki kiadás mutáló oldalai: „ezeken még minden megtörténhet, anyagcserék, kihúzás, behúzás, új kép stb.” (Magyar Nemzet) → álló oldal; → aktuál oldal
kartonozás: a sortávolság növelése kartonpapírral, az ólombetűs nyomdában; egyfajta adjusztálási módszer a túl rövid kéziratokhoz
kefelevonat → levonat
keksz szín: Pantone 156 (Népszabadság)
kenyérbetű: a folyószöveg alapbetűje, szövegbetű
képalá: képaláírás (cutline, caption). Ha címe is van egy önálló képnek, a cím angolul a kicker.
képernyős média: TV, internet . „Tartalomban a képernyősöket nézzük.”[36]
keretes anyag (boxed article) Valamiért különleges témájú anyag, mely egy nagyobb írásos anyaghoz csatolva jelenik meg; általában „puha”, trendet, hátteret bemutató írás, és nem „kemény” hír (“spot news”)
késői kiadás: budapesti kiadás (Népszabadság 2005)
kiajánló, kiajánlás (kínáló, beharangozó, kiharangozó) (a doboz neve Inside box, a rövid összefoglaló szöveg a Reefer): egy belül szereplő anyagnak a címlapon megjelenő ajánló szövege (lehet cím, tartalom, intró stb.). Figyelemfelkeltő 1-2 mondatos kedvcsináló a fontos cikkekhez (Szabadság).
kibúbolás: grafikai megoldás, ahol a fotón lévő alak egy része kilóg a képdobozból (pl. ember feje) dizájn vagy helyszűke miatt. A szkenneresek készítik (Blikk). Korábbi, még körülíró elnevezése: képfelületen túllépő képrészek szerepeltetése. → kihátterezés
kidob egy anyagot: kihúz egy, a lapba már betördelt vagy betervezett cikket
kihajtás, betű hajtása: betűritkítás (Szikszay) „kihajtjuk a sort” (Népszava), „ha kevés a szöveg, térzőkkel kihajtjuk.”[37]
kihátterezés; kihátterezett kép, korábbi elnevezéssel háttér nélküli kép: a fotók hátterének eltűntetése (Blikk); más szóval: körbevágás; a szöveg felől megközelítve körbeszedés „szedjük körbe” → kibúbolás
kilógat: az oldaltükrön kívülre helyez „Túlszedés esetén a szövegeket kilógatják az oldaltükrön kívülre a Quarkban.”
kilövés, 1. napi kilövés: a szerkesztőségi munkában az aznapi rajzolt lapterv, vázlat, melyen a lap minden oldala vagy az egyes rovatok oldalankénti vázlata szerepel. „A napos szerkesztő kapta a cikkeket a rovatoktól, és ő lőtte ki az oldalra.” (Magyar Hírlap 1991); „kilövés alapján fölveszem a tükröt” (Népszabadság 2005 Füredi Erzsébet) 2. Az egyes oldalak nyomdai előkészítés során történő elrendezése úgy, hogy azok a végső formában a megfelelő sorrendben és irányban helyezkedjenek el.
kínáló → kiajánló
kipászolt kép: (Népszava) → kihátterezett (a szó etimológiája talán a paszpartu [passepartout] = ’fehér keret’ alapján)
kis színes → színes 1.
kísérőszín: egy újságoldalon a fekete melletti használt egy további szín, mely általában a nyomdafesték saját színe (de ma már lehet több festékből pontrabontással kevert szín is)
klisé: 1. raszteres fotók vagy képként kezelt szövegek (pl. rovatcím, dátumsor) sokszorosítására szolgáló nyomóforma, pl. fényérzékeny cinklemez, az ólom korszakban 2. rovatfej, rovatcím (Erdélyben ma is)
klocni, klocc: a képeket vagy grafikát tartalmazó cinklemez ólom alátéte a rámában „a kép alá klocnit kellett rakni, ami soregyenbe hozta a képeket.”[38]
kolbász: egy teljes hasábon végigfutó cikk, pl. vezércikk (Szabadság) → hurka; → rossz kolbász
kolornyomás: CMYK négy színnel nyomtatott
kolumna: hasáb
kompakt formátum: kb. a 13-as és a tabloid közötti formátum (méret)
komponálás: oldal tipográfiai kompozíciójának tervezése
kompózeres: A fényszedés korában az oldal tördelését végző nyomdaüzemi munkás. (v.ö.: fényszedéses tördelés angolul: photocomposition)„A kereteseket és kiemeléseket külön a kompózeresekkel csinálták, egy fényszedés-szerű módszerrel. [39]” →operátor
kompressz betű: a →kondenznél keskenyebb, nagyon keskeny betű
kompressz szedés: szoros sortávolságú szedés → összehúzás
kondenzált, kondenz betű: keskeny betű (Condensed) „ a címek kondenzáltak”. Még keskenyebb változata a → kompressz.
konzolkiíró → kopogtató
kopf 1. → fej 2. →líd
kopogtatás: gépszedés (zongorázás, inf.)
kopogtató → billentyűzet
korai kiadás: vidéki kiadás (Népszabadság)
korrektor: a hibákat javító személy (betűhiba, helyesírás, tartalmi ellenőrzés, pl. évszám, nevek írása). → Lektorként is működhet.
korrektúrapéldány: →levonat
könyv (füzet, gerinc, laptag): egybefűzött ill. egybehajtott lapok egysége egy újságban. „Egy könyvre nyomjuk” „A 24 oldal egy laptag”, „A 16 oldal 2 gerincen van.”
körbeszedés: egy szabálytalan alakú elem köré szedett szöveg → kihátterezés
körbevágott fej: a cikkben megszólalóról készült fotó. (Napi G.) → kihátterezett
körforgó → rotációs
közcím: szövegközi alcím; belső alcím, köztes cím; a szó használatára példát először 1984-ben találtam[40], de több régi tördelőszerkesztő nem ismerte; a mai tipográfusok jó része viszont széles körben használja
középtengelyes tipográfiai megoldás: közére igazított címek és sorkizárás alkalmazása. → ellentéte az aszimmetrikus megoldás. A magyar munkákban hivatkozott lipcsei, a sorok eséséről szóló kiadvány (1878) szerint ez a követendő megoldás többsoros címek szedésekor.
közösségi szerkesztő: a kommenteket moderáló külsős elnevezése a nol.hu-n.
kutyanyelv: → hasáblevonat
krétalevonat: fotóeljárással, de (hófehér) papírra levilágított kép a számítógépen letördelt oldalról; a levilágítás előtti kor átmeneti terméke (1991 körül, Új Magyarország, Magyar Hírlap)
különkiadás → rendkívüli kiadás
kvirtes mínusz, kvirtmínusz: —egy tipográfiai négyzet szélességű mínusz
láb: hasáb. 5 láb, 5 lábon áll: 5 hasábos oldal. Az „5/1” jelentése: 5 hasábban egy hasábnyi méretű.
lapfej → fej
lapindító: a napi első szerkesztőségi értekezlet, reggeli lapoknál általában előző nap délelőtt.
lapterv → modell
lapszámozás: megmondja, hogy az adott lapszám az adott évben hányadik. Nem veszi figyelembe a mutációkat és a rendkívüli kiadásokat. A magyar gyakorlat évente újrakezdi a lapszámozást (II. évfolyam 1. szám), az angolszász vagy romániai magyar gyakorlat nem (II. évfolyam 366. szám).
lapzárta (slussz): adott kiadásnak az utolsóként elküldendő oldal nyomdába adásának végső határideje. Az 1910-es években előtt a „schluszt” az MTI aznapi utolsó tudósítása jelentette 01.30-kor[41].
látszatterv → layout terv
látvány (visuals): hangsúlyos, szemet vonzó elem egy újságoldalon, lehet képi, grafikai, tipográfiai elem. „egy látványra van szükség” (Blikk) A tördelésnél a szempont, hogy „látványt tudunk-e belőle csinálni” (Nagy:Bors).
layout: 1. arculat (általában), 2. oldalkép (konkrét)
layout terv: 1. arculati terv. 2. oldalképterv. Korai formája a „látszatterv”, a 80-as években a nyomdai hatást imitáló (azaz nem rajzolt) arculati terv elnevezése (kartonra felragasztott, más újságokból kivágott képek, rajzok, szövegrészek, plusz letraset alkalmazásával). „igen sok tervezői munkát igényel, honoráriuma is jelentős, de meg sem közelíti a tényleges feladat próbanyomat-jellegű költségét[42]” → modell, → skicc
lazacszín: a Napi Gazdaság papírjának színe
léc 1. vastag → lénia 2. Az élőfej léniája. A lapfej alatti léc a → fejléc.
lekopog: szedőgépen begépel
lektor: a tartalmi tévedéseket és stilárisan nem megfelelő szövegeket (nyelvhelyesség, alany-állítmány egyeztetés, divatszavak szűrése stb.) javító személy, korrektorként is működhet. A sajtóban olvasószerkesztőnek hívják.
lénia: vonal. →tárcalénia
léniakeret: keretező vonal
léniázás: léniák használata hasábközben
leütés: 1. olyam megoldás, melyben a felső margónál lejjebb kezdődik az oldal anyaga vagy fő tömege 2. n-szám, karakterszám szóközökkel
levonat: „kefelevonat”, ,,vizespapírlevonat” (Fábián K.); hasáblevonat, oldallevonat (1986), a Blikknél nagylevonat (A/3) és kislevonat (A/4). A kefelevonat eredeti jelentése: „A kefelevonatot hengerrel festették, lekefélték, a javítások után újraszedték.”
líd: (lead, kopf) Egy írás eltérő tipográfiával szedett bevezetője (feje). A weben megfelelője a lídnél rövidebb → intró, a bulvárban helyette már van, ahol a lídnél rövidebb → tételmondatot használnak. Az angol szó írásmódja a 70–80-as években már fonetikus volt, de napjainkban ismét az angol helyesírású forma került előtérbe, ami nyelvileg visszalépés, ezért én a fonetikus formát használom. A lead(ing) [ejtsd: leding] szó így egyértelműen a sortávolság jelzésére utal.
lídkép (leadkép): egy cikk nyitólapon (címlapon) szereplő képe (online); mely lehet más vagy azonos a cikkoldalon szereplő képpel (nol.hu)
lídvideó (leadvideó): egy cikk illusztrációjaként a nyitólapon (címlapon) szereplő videó (online) (az illusztráció a videó egy kockája, kattintásra indul)
linós: szövegszedő munkás az ólombetűs nyomdában (Szikszay).
logó (embléma) olyan → fej, lapfej, mely nem ér szedésszélig, általában negatív, a bulvárokra jellemző (de nem kizárólag).
lógó sor: a rendelkezésre álló helynél hosszabb, ezért lelógó sor: „Ha lóg még két sor, ilyenkor szoktunk behúzni kicsit rajta” (Holló:Népszava) „Ha lógott valahány sor, a tördelő átment a nyomdába és meghúzta.” [43]
Ludlow: kézi soröntő, címszedésre használt szerkezet
lyukra írás (lyukba írás): az újságíró előre meghatározott nagyságú helyre írja be a cikkét (következménye, hogy elvileg nem tudja túlírni azt, nem kell húzni).
makett: → modell
makulatúra: nyomdai selejt, a nyomtatás elején a beállításhoz használt papír. Napilapnál 8000 t papírból 800 t papír elmegy: nem nyomott, tiszta (befűzés), nyomatos. [44] A PLT veszprémi nyomdájában „a munkát selejttel kezdjük” – cél, hogy minél kevesebb legyen: 6-7%. Kb. 10 perces beállítás alatt kinyomott 10–15 ezer példány után jutunk el oda, hogy az az, „amit már elrakunk” (óránként 70 ezer 16 oldalas lap készül). [45]
másodkihelyezés: Üzletekben „a termékek nemcsak a polcon vannak kihelyezve, hanem a gondolavégen, vagy a főutcán önálló szigetet alkotva.”[46] „A Borsnak van másodkihelyezése, nekünk nincs.” (Verő:Napi Ász)
megkorrigál: a korrektor munkája. Más szóval: megolvas. „Megkorrigáltam”
megmutálás: „megmutáljuk az oldalakat” → mutáció
megolvasás: → megkorrigál
mellészedés: nem szabályos hasábszélességű szedés, pl. kép melletti képaláírás esetén.[47]
mesteroldal: számítógépes tördelésnél az arculati alapelemeket tartalmazó, de aktuális tartalmat nem tartalmazó üres oldalsablon.
mesterszedés: Frecskay Sándor szava[48] arra, amit ma a tervezőszerkesztő, művészeti vezető tipográfusi tervező munkájának nevezünk, a 19. század végén pedig a német akcidens (accidentia) szedésként neveztek. „Magasabb rendű akcidenciát jelent… amely már az iparművészet és a grafikus művészet mezsgyéit járja” „A mesterszedő tudásának próbaköve a könyvcím szedése”. [→ soresés] A szövegfoltok egymáshoz való arányának nyugodt, harmonikus hatású elrendezésének titkait és fogásait .. 1880-ban a lipcsei Typographische Gesellschaft a sorok esésének szabályai címén összefoglalta.” Ezen változtatott az eltolt sorok divatja, a „szabad irány” „ igen sok elrettentő példával”, majd a „Naturalisztikus irány”-nyal elkövetkezett a tömbös szedés divatja. Egy időben a hajlított sorok is nagyban divatoztak. A mostani címszedési módot (1936) eklektikusnak nevezhetjük.: hol szimmetrikus, hol aszimmetrikus.[49]
mesterszedő: mesterszedők a kéziszedők közül került ki, akik önálló tipográfusi tervet is tudtak készíteni. [50]
mettőr: a nyomdai munkák irányítója, koordinátora; az oldaltükör betördelői.
modell (prototype, maquette, makett, model page, dummy page, sablonoldal, típusoldal, template): 1. egy újság arculati mintájához (lapterv, arculati minta) létrehozott konkrét minta-újság, az egyes oldaltípusok → arculati terve egy konkrét mintán bemutatva. Készülhet → vakszöveggel, → vakképekkel vagy teljesen szöveg nélkül, vakképekkel; egy az újság tipikusnak számító anyagainak jelzésszerű felhasználásával; vagy akár valódi anyagokkal (ez a →mutatványszám). Technikailag lehetséges a napi munkában felhasználható formátumú elektronikus sablon (→ mesteroldal), vagy csak mintának bemutatott modell. A napi munkában előbbi még tartalmilag üres, de segédvonalak, pagina és esetleg hirdetések már szerepelhetnek rajta.
modellezett oldal: → sablon (Napi Gazdaság)
monokli (promotional boxes; ear): a fejléc két oldalán, keretben vagy négyzet alakban elhelyezett anyag, esetleg a fejléc alatt/fölött elhelyezett doboz; ált. hirdetés (PLT) „monokli hirdetés” vagy kiajánló tartalommal (A promotional boxes kifejezés a lapfej bármely részén levő ajánlódobozt jelentheti. A „klasszikus monokli” a lapfej két szélén található, ezt megkülönbözteti pl. a „fölső monokli”)
montírozás: egy letördelt oldal félkész elemekből (hasáb, cím, kép) való összeállítása (plusz retusálása) ollóval-ragasztóval papíron vagy filmen.
Multicom: teljes szerkesztőségi tartalomkezelő rendszer, beépített beíró- és tördelőmodullal. A PLT használja.
mutatványszám: 1. a lap első „előtti” bemutatkozó száma elsősorban előfizetők gyűjtése céljából 2. egy új tipográfia arculatot bemutató szám (próbanyomat, próbaszám), mely nem kerül kereskedelmi forgalomba (pl. Népszabadság 1988. nov. 1.) → ajándékszám →modell
mutáció: egy lap különféle, kis eltéréssel vagy változtatható tartalmú „ablakokkal” megjelenő változata, kiadása: a mai gyakorlatban a korábban elkészülő országos (=vidéki/külföldön is terjesztett; „korai”) ill. a későbbi lapzártájú budapesti („késői”); elképzelhetőek regionális mutációk; de mutáció lehetséges pl. CD-melléklettel ill. anélkül (ahol a nyomtatott oldalon van vagy nincs utalás e mellékletre) (Népszabadság 2009); ill. régebben a nap különböző szakaiban megjelent változatok. „Ezt mutációba? – Igen, valószínűleg mutál az oldal” (Magyar Nemzet). „Megmutáljuk az oldalakat” (Népszabadság)
művészeti vezető (művészeti szerkesztő; vezető tervezőszerkesztő, az angol Art Director tükörfordítása [Tihanyi]): a lap arculatáért felelős személy. Elképzelhető, hogy ő alakítja ki az arculatot, de az is, hogy az arculatot más (pl. magyar vagy külföldi cég, tipográfus, grafikus vagy tanácsadó) alakítja ki és ő csak az arculat megtartásáért és kisebb igazításokért felel; illetve a hétvégi vagy magazinmellékletek konkrét tervezésében vesz részt). Van, ahol az oldalak konkrét tervezésével is foglalkozik. Feladata lehet a tipográfusi munkák logisztikai megszervezése, irányítása.
napi oldal → aktuál oldal
napilaptervező: (news designer). Egy napilap arculattervezője.
natrualisztikus irány: A ma Magyarországon szecessziósnak nevezett művészeti stílus tipográfiai megjelenése (a kortárs szóhasználatban). „a szabad irány megúnása után, 1895 körül felkapott divatkülönlegesség. A dísz motívumait a mocsárvilág növényzetéből vették (tündérrózsa, vízililiom, nád, sás, békalencse, egyiptomi ornamentikábl átvett lótuszvirág, szegfű. napraforgó, margaréta, harangvirág, babérlevél, mákvirág, természetes és stilizált földolgozásban is, az ide-oda kanyargózó szára pl. az „Edel-léniák”-ban szerepelt. [51]
negatív: valamilyen sötétebb színű alapon (háttéren) világos betűk „A fejléc korábban negatív volt” (PLT). 100% festékű háttérnél, akármilyen színű. Igeként: negatívba forgatni
negyedkör/háromnegyedkör formájú tördelés: egy cikk tördelési módja, melyben a szövegdoboz egyik (ált. valamely felső) oldala nem egyenes, hanem köríves peremű. (Bors)
nyom: 1. nyomdában nyomtat 2. a szerkesztőségben számítógépen kinyomtat. „Nyomok egy jobbat” (Népszabadság 2005)
nyomóforma → forma
nyloprint (ejtsd „nájl-print”). rotációs magasnyomású lapkészítésben használt technológia, melyben a nyomólemez műanyagból készül.
oflájn (offline): nyomtatott, aktuálisan aktív elektronikus hálózathoz nem csatlakozó
ofszet (angolul: offset): Síknyomtatás, ahol a nyomólemez fotótechnikai eljárással kerül elkészítésre, és se kiemelkedés, se mélyedés nincs a lemez felületén. A nyomatkép a nyomólemezről rugalmas felület közvetítésével (gumilepedő) kerül a papír felületére.
oldalfej → pagina
oldaltorlódás: „akkor van, ha egyszerre több oldal van kézben. (pl. az olvasószerkesztőtől egyszerre kerül a korrektorokhoz több oldal)” (Napi G.)
oldaltükör: egy újságoldal betördelt vagy arra váró felülete
oldaltükör értekezlet: az oldalakon szereplő anyagok elhelyezése végső megtervezésének értekezlete (Népszava)
olvasószerkesztő → lektor
onlájn (online): internetes, aktuálisan aktív elektronikus hálózathoz csatlakozó
operátor: a már elméletben (pl. vakszövegekkel) megtervezett oldalképet (vaktükröt) a konkrét anyagokon számítógépen megvalósító, létrehozó személy, tördelő; „mezei tördelő”. „Operátorrá nyomdai mettőröket képeztek ki.” (Pallagi) → kompózeres, montírozó, mettőr. Amerikában a 80-as években az elektronikus tördelést pagination-nak, az operátort paginator-nak nevezték. → tördelő
oszlopos szedés: táblázatos szedés (1935, elav.)
osztás, visszaosztás: a kiszedett szövegben található ólombetűk visszarakosgatása (rámolása) a betűszekrény a betűnek megfelelő helyére. → szedés 1. → rámoló
oxford lénia → tárcalénia
összehúzás: betű összehúzása: betűköz csökkentés (Szikszay); más szóval sűrítés. Lásd még: → kompressz szedés
összenézni a színeket (Gergely:Népszava): a nyomdában négy külön lemezről nyomtatott színes oldalon annak ellenőrzése, hogy az egyes színes lemezek nem csúsztak-e el egymáshoz képest.
pagina: 1. oldalszám 2. az oldalszámozást és dátumot tartalmazó élőfej „A feje már megvan”. A pagina ugyanakkor nem feltétlen élőfej, mert lehet a lap alján is (élőláb). Lásd még: → léc
pagination → DTP
pangramma: olyan értelmes szöveg, mely az adott ABC minden betűjét felhasználja. A nyomdászati gyakorlatban egy betűtípus minél teljesebb bemutatására használják mintaszövegként. Angolul jellemzően a „Jackdaws love my big sphinx of quartz” vagy „The quick brown fox jumps over the lazy dog.” szöveget, magyarul az ékezetek problematikussága miatt az → Árvíztűrő tükörfúrógépet használják tesztszövegnek, bár ez nem teljes pangramma. A magyar Windows példamondata: „Egy hűtlen vejét fülöncsípő, dühös mexikói úr ázik Quitóban”.
pánik: ad hoc tördelési módszer. „Ha valami váratlan történik (pl. miniszterelnök meghal): nincsenek előre kész oldalak, ilyenkor pánik van.” (Holló:Népszava).
polcelhelyezés: üzletek polcán az újságok elhelyezése. „Marketingre kevés pénzünk van, a polcelhelyezés nem olyan jó” (Verő)
politizáló értelmiségi lap bulvárlemekkel: a Mai Nap önmeghatározása (Pallagi)
pont: tipográfiai mértékegység. Az ólombetűknél a Didot-pontrendszer (p) használt (1 p=0,376 mm; 1 m = 2660 p, 1 ciceró = 12 p), a számítógépeken az amerikai pica-pontrendszer (1 pt=0,35052 mm, 1 inch = 6 pica = 72 pont)
pöttyös lénia: pontozott vonal
portálosodás: gazdag interaktív tartalomtípusok, felületek megjelenése egy weboldalon[52] → bulvárosodás
publi: publicisztika[53]
prepress: nyomdai előkészítés, kézirat előkészítés, itt: lapelőkészítés. A beírástól a nyomdai átírásig (nyomdalemez). A kifejezést a Népszabadság használja, gyakorlatilag azonos a vezető tördelőszerkesztői poszt feladatkörével.
próbanyomat, próbaszám → mutatványszám 2.
rabszolga: operátor, napilapos tördelő. „Rabszolgákat kerestek, akik minden nap megrajzolják, hogy milyen legyen a lap.[54]” „A tördelő rabszolga” (Soltész) „A napilap [tördelés] gálya” (Tihanyi)
rajnai formátum: a → berlininél nagyobb újságpapírformátum (méret) Magyarországon az Athenaeum Nyomda 1985-ben használtan vett rotációs gépei nyomtak rajnai formátumban (Magyar Nemzet és Magyar Hirlap, Új Magyarország 1989-ben)
ráma (tördelőráma): vas- vagy acélkeret (tálca, tepsi), melyben a mettőr letördelte az ólombetűs újságoldalt. →hajó
rámoló: a betűket a szekrényekbe visszaosztó nyomdai munkás
ráncfelvarrás: kisebb igazítások a lap tipográfiájában (Népszabadság)
rátöltés, rátölt a háttérre: kiegészíti egy fotó hátterét (pl. klónozza) (bulvárnál). Régi, körülíró elnevezése: képkiegészítés retussal.
redesign: a lap arculatának megváltoztatása (újratervezés, áttervezés), majd a változások bevezetése (arculatváltás)
regletta (regretta): vakanyag; lénia nélküli hasábköz „a hasábközben regretta volt”[55]; mérete 6-12 pont, efelett elnevezése stég vagy űrtöltő, alatta térző
regál: nyomdai betűkészletet tároló rekeszes szekrény. „A betördelt rámákat akrobatikus ügyességgel toltuk a regál szélén”[56]. A megrendelt [betű] készletet regálokban szállították.[57] A betűk matricái nagy regálban voltak[58].
regretta: → regletta
remediáció (remediation): Jay David Bolter és Richard Grusin által bevezetett kifejezés (2000) a régi média újmédia felületekre történő átalakítására, újratervezésére. A szó egyben szójáték: re-mediáció [a médiából] és remedi-áció [a remedie-ből] jelentéssel (feljavítás, orvoslás) közösen azt is magában foglalja, hogy a remediáció, azaz az új médiára történő transzfer egyben valamiféle fejlődéssel, javulással is együtt jár. [A szót egyébként a környezetvédelemben használják.]
rendkívüli kiadás: 1. egy lap valamely nagyjelentőségű, nem várt esemény miatt megjelenő kiadása ugyanazon a napon, amikor a lap már rendes kiadásban is megjelent. 2. (rendkívüli megjelenés) valamely nagyjelentőségű, nem várt esemény miatt olyan napon megjelenő lapszám, amikor a lap amúgy nem jelenne meg.
repülő ékezet: bármely betűre külön felrakott ékezet. „Bármely betűre vagy jelre lehet röptetni”.
repülő oldal: kétoldalnyi, beillesztett lap egy újságban (azaz nem kettéhajtott és így négy oldalt tartalmazó lap).
rossz kolbász: egyhasábos publicisztika (vezércikk) a címlapon (Magyar Nemzet 1991) [59]
revízió: a revizor munkája; az oldallevonat első ellenőrzése →szuperrevízió
revizor: a nyomdai nyomtatást megelőző utolsó ellenőrzést végző személy. A szerkesztőségi revizor a javítási kérések végrehajtását és a peritextushoz tartozó tartalmat, a nyomdai revizor már csak a formát (pl. színek, kilövés) ellenőrzi.
rotációs gép: körforgó gép: tekercsből és nem ívből nyomó nyomdagép
rovatfej: a rovat állandó feje (fejléce) → fej
sablon: → modell
segédhasáb: opcionális hasáb, mely többféle hasábvariációjú beosztást teszi lehetővé, nem feltétlen jelenik meg a lapban. „Az oldaltükör 12 segédhasábra (oszlopra) van beosztva, hogy rugalmas legyen.” (Napi Gazdaság)
skicc: papírra rajzolt oldalterv. A tördelők a skicc alapján tördelik a lapot (Szikszay; Bánki).. →tükör →deszkamodell →blokkvázlat
slágersor (catchline): az anyagból kiemelt hangzatos rész (cím), ami felkeltheti az olvasók figyelmét a címoldalon. A rikkancsok munkáját is segítette. Etimológiájában talán a német schlagzeile (főcím) szóban keresendő („(fel)ütés-sor”).
slussz →lapzárta. Képzése: slusszban = lapzártakor
slusszos oldal → a jellemzően lapzártára elkészülő aktuális oldalak, pl. 1.. és utolsó
soregyen (sorregiszter): egy oldalon a törzsszöveg minden sora egy vonalban áll; a lap két oldalán szemben levő sorok fedése. „Ha a nyomda is úgy akarja, a szemben levő sorok sorregisztere megvan.” (Magyar Nemzet) „Sorregisztert nem tartunk, mert nem lehetne betördelni[60]”
soresés: többsoros (>3) cím esetén a különféle hosszúságú sorok harmonikus végződése, „esése”. A soresés többsoros azonos cím esetén teljesen eltérő hatású attól függően, hogy azt középre vagy előre zárjuk. Ha az első sor rövid, a soresés középre zárásnál is szép összképet ad, ugyanez előre zárva viszont rossz hatású. „A balra zárt címnél ügyelni kell arra, hogy a cím az utolsó hasában legalább a feléig kilógjon.”[61] A soresés nálunk ismert klasszikus szabályait a 19. században a lipcsei tipográfiai iskola alakította ki (lipcsei soresési szabály).
sorkizárt szedés: egyformára kizárt sorvégződésű szedés. Lásd még: → szabadsoros szedés
sorra igazítás (Magyar Nemzet) → soregyen
sorregiszter → soregyen
sortávolság: a sorok alapvonala közötti távolság; alapesetben a betűtörzs fizikai mérete.
spacionálás: betűritkítás.
spész (space): szóköz.
spicc (spicclénia): 1. a hasábszélességet nem teljesen betöltő (általában 2/3 hasábnyi hosszúságú és középre zárt) elválasztóelem. Az anyaghoz szorosan hozzátartozó, de attól némileg elkülönülő részt választja el.
stand: utcai újságáruló bódé ill. kirakófelülete
stand oldal → álló oldal 2.
stég → regretta
stílus (stílustábla, stíluslap) (style): tipográfiai formázási jellemzők együttese egy adott funkcióban (pl. alcím).
szabad forma: nem zászlós és nem tömbös, hanem szabálytalan anyagdobozú (alakú) tördelési módszer[62].
szabad irány: 1885–1895 közötti tipográfiai stílus kortárs elnevezése. „A lipcsei 1878-as Sorok eséséről szóló, sorok középtengelyben való elhelyezését pragmatizáló elvét elvető iskola. A sorokat jobbra vagy balra tolták, a maradék helyet díszítő anyagokkal töltötték ki. Kedvelt megoldása a kazettás, szalagos, háromoldalú befoglalás, az egyes sorok élén, alul, fölül ornamentumokkal ékesítése, iniciáléval, melyből a sorok ékítménye is kiindult”.[63]
szabadsoros szedés: balra zárt, rágott soros (egérrágta), egyenetlen sorvégi kizárásos szedés. Az 1960-as években mint újdonság jelent meg, de a napi sajtóban máig ritkán alkalmazott; informálisabb hatású, mint a sorkizárt szedés.
„Ezt a versszerű szedést, az úgynevezett szabad sorokat, a kereskedelmi és reklámgrafikában már régóta alkalmazzák. Legújabban pedig — amerikai kezdeményezésre — nagyobb terjedelmű folyamatos szövegek szedésében Európában is mindjobban terjed az egyenetlen sorvégi kizárás. Ennek a szedési módszernek ugyanis bizonyos előnyei vannak. Nem kell a szóközöket összébb húzni vagy tágítani, tehát a szavak közötti hézag végig mindenütt egyforma, ami az olvasást is megkönnyíti. Ezenkívül a sorok végére kerülő szavakat sokkal ritkábban kell elválasztani […] A Typographische Monatsblätter oldalai 1966 eleje óta kötetlen végződésű (szabad) sorokkal jelennek meg, ezt kezdetben néhány olvasója kifogásolta, sőt a Neue Zürcher Zeitung egyik közleménye ezt a szedési módot elítélte azzal az érveléssel, hogy a folyamatos szövegek versszerű szedése hátrányosan befolyásolja az olvashatóságot”.[64]
szabálykönyv: egy lap arculati leírása. Egyéb elnevezései: tipográfiai kézikönyv (PLT); stíluskönyv (AS, Bors); dizájn leírás (Népszava, Népszabadság); „biblia” „Gergely Flóra csinált egy kis bibliát” (Holló:Népszava); stílusjegykönyv (Salát Z.).
szalag → szalagcím
szalagcím: a címlapon minden hasábot átfogó egysoros cím, általában az oldal tetején, többnyire ajánló funkcióban. A szocializmusban volt néhány sajátos funkciója a szalagcímnek: az 50-es években politikai jelszavakat közöltek belső szalagcímben, a 70–80-as években külföldi vezetők magyarországi látogatásakor kétnyelvű üdvözlő szöveg került a címlapokon a lap élére.
szalaghirdetés → banner
számkiemelés: egy cikkből egy szám kiemelése, nagyobb betűvel, mellette rövid magyarázattal (Napi G.)
szecessziós betűk: „A könyvnyomtatás így nevezte a túlhajtott szecessziónak a század elején divatozott bukdácsoló, egymásra nehezedő és sánta nyomdatípusait. (1936) [65]
szedés: 1. ólombetűből a betűszekrényből a betűk kiszedése és beszedése a szedőhajóba (sorszedés, címszedés). → osztás 2. Mindenféle szövegelőállítás (fényszedés, számítógépes szedés stb.)
szedéshajó (hajó, szedőhajó) keretes fémlap, amelyen a szedő a nyomóformát összeállítja. A fizikailag létező, összeálló oldaltükör az ólomszedés idejében „a szöveget kiszedve a hajóba tördelték”.[66] A magasnyomású újság szedése már minden nyomóelemet tartalmaz: vonalakat, rajzokat, kliséket. A szedéshajón összeálló újságoldalról – szedésoldalról – nem közvetlenül nyomtatnak. Erről még a rotációs gépre alkalmas hengerpalást alakú öntvény készül[67]. (kép jobbra)
szedésoldal: A szedésoldal a mettőr asztalán állt össze az ólomsorokból. (kép lent[68]). A mély- és ofszetnyomású újságok is magasnyomó eljárással készítették elő a folyószövegrészeket a fényszedés előtt.
szedésösszeállítás: →tördelés
szedéstükör: az újság margókon belüli (nyomtatott/szedett) része
szedőgyerek: a 19. század végén a szedést sok nyomdában gyerekek végezték.
szedővas → vinkel
szekciózás: a lap nagyobb temákat összefogó blokkokra, szekciókra bontása, Egy szekció a nagyobb lapoknál általában külön laptagba nyomtatott. A szekciókat jellemzően eltérő színvilág kódolja.
szerkesztőségi rendszer (röv. szerkrendszer; → CMS; szerkesztőségi és munkafolyamatvezérlő rendszer) Egy szerkesztőség egészében keletkezett tartalom adatbázis alapú számítógépes kezelőrendszere. Kezelheti nyomtatott lap anyagait vagy online weblap anyagait (utóbbi a web content management – WCM).
szignálás: az imprimatúra aláírása (pl. főszerkesztő által), jelezvén annak nyomtatásra elfogadását
szinergia: mai, eufemisztikus elnevezés arra a gyakorlatra, melyben egy kiadó a különféle cikkeit, képeit a különféle publikációiban vándoroltatja, máshol is felhasználja (Axel Springer). A költséghatékony módszer a nyomdászok körében a középkorban is ismert volt.
színes 1. ~ anyag: „Hajtás alatt a rendőrségi és bírósági tudósítások, és a tárcák”[69] 2. ~ oldal: a Magyar Nemzetnél a kevéssé komoly oldalak elnevezése (1970–80-as évek): pl. vasánap/szombaton keresztrejtvény, novella stb.[70] 3. oldal, újság stb.) 3. → kolornyomás
szkenneres: a fotók Photoshopos kezelésével, előfeldolgozásával, korrekciójával, vágásával foglalkozó személy (Blikk, Népszava)
szoft-bulvár: a Pannon Lapok önmeghatározása (Németh)
szőrös betűk: ő, ű (M. I.)
szuperrevízió: a korrektúra revíziója, az utolsó revízió, a javítások utáni átnézése az oldalaknak; egyben az egymás melletti oldalak átnézése (hogy ne legyen egybeesés a címekben).
tabloid 1. lapméret, formátum: a nagyalak felének megfelelő formátum, félíves (235×315 vagy 300×350). 2. → bulvárlap
tangír, tangírozás: satírozás, sűrűn (egyenesen vagy átlósan) csíkozott, előre megrajzolt felület rámontízotása egy kép vagy rajz bizonyos részére, ezzel tónusos hatást érve el, ott, ahol nyomdatechnikailag csak vonalas kép közlése volt lehetséges (ma régies hatást ér el). A veszprémi Napló egyik jellegzetes díszítő megoldása a 70–80-as években.
tárcalénia (Oxford Rule, einfasszunglénia): egy vastag és alatta egy vékony vonal[71]; vékony és vastag vonalból álló lénia (pl. tárca elválasztására)
tartalom (index): a rovatok kezdő oldalszámát közlő elem; a magyar gyakorlatban a kis oldalszám miatt nincs szerepe
tasztatúra → billentyűzet
távstil: távirati stílusban
telesoros cím: a rendelkezésre álló hasábszélességet kitöltő (a szedésszélig érő) cím. Látszatra sorkizárt, valójában addig alakított cím, amíg előre zárva ki nem tölti a helyet. Rokona a blokkszedés.
template → sablon
tepsi → ráma
terjedelemszámítás: korábban a kéziraton található leütések átlagos száma (n-számítás) alapján a lapban megjelenő glifek (betűtípus, fokozat) figyelembe vételével az oldaltükörben elfoglalt valós terjedelem kiszámítása a tördelés számára. Az újságíró számára korábban flekkben, a rendszerváltozás óta a különféle szerkesztőségekben sorra, cm-re, leütésre (karakterszámra) is adták meg a kézirat tervezett terjedelmét. Hagyományosan könyveknél ívben adják meg a kéziratok terjedelmét.
termelési szerver: a Pannon Lapok nyomdájában ide érkeznek a szerkesztőségi anyagok.[72]
tervezőszerkesztő: napilapoknál az aktuális oldalak-oldalpárok megtervezését végzi; a művészeti vezető által meghatározott arculatnak megfelelően; esetleg a tördelésben is részt vesz; elsősorban a címlap és/vagy a publicisztika rovat tervezésében; magazinoknál általában tervez és tördel is. → művészeti vezető
térző: sortávolság növelésére használt szedési anyag[73], vaklénia. → regletta
tételmondat: rövid (általában két rövid soros), tipográfiailag kiemelt bevezető, a korábbi, hosszabb líd helyett ill. részint az alcím szerepében (Blikk). Soltésznál[74] a cím a „tézis”, melyet egyszavas „blikkfang” előz meg, majd a címet az alcím részletezi. → líd → intró
tipografálás (tipografizálás): itt: az újságoldaltükör előre meghatározott szempontok szerinti betördelése
tipográfiai csalás: észrevehetetlen betűtorzítás, ritkítás, sürítés stb. „Kis csalások vannak” (Magyar Nemzet) „A betűtorzítás pofátlanság a betűtervezővel szemben”[75].
tipográfus: változatos jelentésben használt a tördelőtől az arculattervezőig; a XX. század első feléig nálunk könyvnyomtató értelemben használták (tipográfia = nyomda), Franciaországban betűszedő értelemben.
tipó: laptipográfia, a lap arculata (általában nyomtatott lapoknál) „Jó a tipója” → dizájn
tipometria: tipográfiai mértékrendszer
típusoldal → sablon
típusoldalazás: → sablonok, típusoldalak alkalmazása a napi tördelésben. Egyes szerkesztőségekben (PLT, AS) működik, máshol kipróbálták és nem működött (Népszava), máshol nem is kísérleteztek vele.
tisztafej: (erdélyi kifejezés) korrektor és lektor, aki az egész lapot elolvassa papíron, „figyelő olvasószerkesztő”. (Szabadság)
tompán szedett cím: balra zárt cím
tónus: 1. nem fehér háttérszín(ű felület); 2. valamilyen nem 100% színű háttérszín. A PLT-nél „színezett (raszterrel gyengített)”
tömbös tördelés: négyszögekből felépített oldal
tömöntés: szeterotípiai lemez készítése, mellyel a szedés papírmatrica segítségével lemezzé alakítható, melyről a magasnyomó gépek nyomtatnak.
tördelő: 1. tág értelemben mindenféle tördeléssel foglalkozó személy, 2. szűk értelemben véve nyomdai szakmunkás, aki a megadott oldaltükör vázlatot fizikailag ólombetűkkel megvalósítja. Számítógépen →operátor, fényszedésnél →kompózeres.
tördelés: egy oldal összeállítása a folyószövegek, címek, képek és egyéb grafikai elemek egymás mellé illesztésével
tördelőszerkesztő: a napi tördelést koordináló-irányító személy, a nyomda és a szerkesztőség közötti kapcsolatot irányító szerkesztőségi tag (az ólombetűs korban), az oldaltükör megtervezője
törzsbetű: a törzsszöveg betűje; más néven kenyérbetű – kenyérszöveg vagy alapszöveg
túlírás: egy a rendelkezésre álló helynél hosszabbra írt cikk. → túlszedés
túlszedés → túlírás „Kikötötték a túlszedést”; „Túlszedés esetén a szövegeket kilógatják az oldaltükrön kívülre a Quarkban”
túltöltés: kifutó kép vagy tónus, azaz olyan, amely „leesik” a papírról, a lapélig nyúlik (ill. azon túl 3 mm-el, amit levágnak)
tükör, oldaltükör: az újság egy oldalának terve „megrajzoltam a tükröt” (Tihanyi), „kilövés alapján fölveszem a tükröt” (Népszabadság, Füredi E.) →skicc →szedéstükör → vaktükör
tükörlap, tükörpapír (dummy sheet): a →tükör rajzolásához készített sablonpapír: 1:1 méretarányos, rajta halványan be vannak rajzolva a hasábszélek,[76] valamint sokszor a soregyen vagy segédhasábok.
tűzött: közepén tűzőkapoccsal összefogott újság (pl. Magyar Hirlap egy időben)
Új Maó: az Új Magyarország közkeletű elnevezése
újratervezés → redesign
úszás (elúszás): „azért úszott a lap..”: ha lapzártára nem sikerült elkészíteni a lapot, késve küldik nyomdába →slussz
utánnéző: egy kijavított kefelevonat újranyomtatva
űrtöltő → regretta
vakanyag: a sorok közötti ritkítás eszközei (→ térzők és űrtöltők)
vakszöveg (dummy text): csak a szöveghely jelzésére szolgáló mintaszöveg, pl. a nemzetközileg használt Lorem ipsum kezdetű stb.
vaktükör: az oldaltükör előkészített sablonja a betervezett cikkek üres helyeivel és karakterszámával (Népszava 2008)
választóvonal: két anyag közötti függőleges lénia; vastagabb, mint a hasáblénia. Lásd még: →spicc →záróvonal
végtelen szedés: olyan fényszedési eljárás, amikor a szedő elválasztások (sorkizárás és hasábolások) nélkül folyamatosan gépel egy adott szöveget. Gyakorlatilag minden számítógépes szövegszerkesztéskor végtelen szedés történik.
vezércikk: a lap (szerkesztőség) álláspontját is tükröző iránycikke (véleménycikk, publicisztika), mely eredetileg valóban az akkoriban még lineáris szerkezetű lap első cikke volt (a baloldali hasáb élén). Először hajtás alá, mára pedig a legtöbb lapnál valamely belső, publicisztika oldalra szorult. Jellemzően nincs aláírva, mert a lap egészének álláspontját tükrözi. Amíg a címlapon volt a vezércikk, ettől elkülönítendő a lap belseji publicisztikákat belső publicisztikának nevezték.
vezérgép: 13-as formátumban nyomtató nyomdagép, melyet az 1930-as években Gömbös Gyula hozatott lapjának. (Szikszay) A szocializmusban a Szikra Lapnyomdában működött.
vezérkomment (vezérbejegyzés): a nol.hu gyakorlatában a blognyitó oldal aktuális legfontosabb (vezető) anyaga
vezető anyag (Lead Article): egy oldal, rovat vagy a címlap legfontosabb cikke, induló anyaga → címlapsztori
vezető tördelő (Népszava): → tervezőszerkesztő, művészeti vezető
vinkel (winkel): sorzó, sorjázó, szedővas, derékszögvas, a kéziszedés munkaeszköze.[77]
vizuális horog → belépési pont
vonal alatt: a tárca, mely eredetileg egy vonallal elválasztva, a címlap alján szerepelt
zárás (vagy igazítás): a sorok lehetnek balra (előre) zártak (szabadsorosak), középre vagy jobbra (hátra) zártak, illetve sorkizártak
zászlós tördelés (dog’s legs): T betűs, L betűs, beültetett hasábos tördelés[78]. „Az anyagok be vannak akasztva a másik anyagba[79]”
záróvonal: hasáb elejétől végéig tartó, cikket lezáró (cikkeket elválasztó) vízszintes vonal → spicc Lásd még: →választóvonal
Zöld újság: Világgazdaság
Idézetek
Az ólombúcsúztatókat 10 évvel megelőlegező írásában Ritter Aladár így ír: „Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy lassan eltűnik a kéziratpapír, a régi írógép, a golyóstoll, a nyomdafestékes hasáblevonat és sok más, megszokott munkaeszköz. Semmi sem marad a régi, kedves, zajos szedőteremből[1]” Amikor erre valóban sor került, a szakszókincs fontos toposzként bukkant fel a megszűnése pillanatában már nosztalgiával visszaemlékező újságírók cikkeiben a 90-es évek elején, melyek az utolsó ólomból vagy első számítógépen szedett lapszámokban jelentek meg.
Új Magyarország, 1991:„…a szerkesztőség nem csupán az ólombetűtől, a linósoroktól, a vinkelektől, a regáloktól, a hajóktól, a stégektől és a léniáktól … búcsúzik, hanem.. – a nyomdával együtt – a nyomdászattól és a nyomdászoktól is”[2].
Népszava, 1994: „Nincs többé klasszikus, papírra gépelt kézirat, húzás, átgépelés. Nincs többé szerkesztőség és nyomda között ingázó futár, kefelevonat, barit, és végképp eltűnik a rámába szorított, félmázsás ólomból szedett oldal.” [3]
Magyar Hírlap 1991:.. „az ólom kihűl. Az ólomtemetésre összegyűltek még emlékül zsebrevágnak egy-egy címsort boldból, egy névaláírást fett verzál borgiszból[4]”.
Esti Hírlap: „Czeizek Lajos bácsi hangja még most is itt cseng a fülemben: húzzunk bele! Mi pedig rohantunk címet és szöveget szedni, lehúzni, tördelni, adjusztálni. Cipeltük az ólomsorokkal teli hajókat, a betördelt rámákat akrobatikus ügyességgel toltuk a regál szélén”. [5]
Élet és Irodalom, 1993:„…lassacskán megtanulta, mi a különbség az antikva, a kurzív és a fett között, mi az, hogy nonpareille, petit, borgisz, garmond, sőt a régi, klasszikus nyelvezetet használó nyomdákban még ilyeneket is megjegyezhetett a volontőr, hogy például mittel, tercia, text, sőt konkordansz. Ettől alkalmasint már beavatottnak érezhette magát, noha nem volt az (…)”[6]
Az újság anatómiája
A New York Times (2006. jún. 20.)
- Nameplate vagy logo (magyarul lapfej, a lap homloka)
- Ear A lapcímtől jobbra vagy balra lévő doboz (magyarul monokli)
- Folio A dátumcsík (magyarul fejléc [fejlécszöveg?])
- Copyright Line (nincs magyar neve)
- Volume and Issue Numbers A lapszám kumulatív a lap indításától (évfolyamszámozás). Magyarul az angol gyakorlattal ellentétben a lapszámok számozása nem kumulatív, hanem január elsején újraindul.
- Lead Article Mindig a jobb felső sarokban található, a vezető anyag (vezető anyag)
- Headline Főcím
- “A” Head Csak a címlapon használt egyhasábos, lépcsős szedésű főcím, nincs magyar megfelelője
- Bank vagy deck Alcím
- Byline A szerző neve (nincs magyar neve: aláírás a cikk fölött)
- Dateline A cikk keltezése (hely, idő). Hiánya azt jelenti, hogy a cikket New Yorkban írták vagy az írás helyének nincs jelentősége a cikk tartalma szempontjából (nincs magyar neve)
- Body Type A folyószöveg. Betűtípusa (body type style) Imperial.
- Jump Line „Folytatás a… oldalon” (nincs magyar neve)
- Credit Line A fotós vagy ügynökség neve (képek alatt) (magyarul fotókredit)
- Caption vagy cutline Képaláírás (a „cutline” arra utal, amikor a képek még fametszetek (woodcut) voltak
- Kicker A kép saját címe, mely gyakran egy a lapban található cikkre utal (nincs magyar neve, esetleg képaláírás-cím)
- Inside Box A belső tartalom kiajánlója
- Index A rovatok tartalomjegyzéke
- Reefer Összefoglaló flash, kiajánló
- Boxed Article Keretes anyag.
- Bar Code Vonalkód
- Weather Ear Időjárásjelentés és a kiadást azonosító doboz. (magyarul nem témaspecifikusan: monokli)
Népszabadság 2005
- Fejléc alatt: „monokli” (2 oldali képes ajánló)
- A körbevágott (kihátterezett) kép
- A címlapsztori neve: „induló”.
- A címlap alján: „flash”
- A vidéki szám címlap alján nincs, a pestiben van egy bannerhirdetés.
Népszava 2008
- „Fej fölötti rész”
- „Fölső monokli”
- „Egy sor” („de ez unalmas volt, ezért ez az egy sör[80]”) (egy soros ajánló)
- Fejléc (=lapfej)
- „Doboz” (benne hirdetés, önreklám)
[1] Ritter Aladár: 1980: Kezdődik az integrált újságkészítés. Magyar Sajtó, 1979. október
[2] Aczél Gábor: Nehéz szívvel. Új Magyarország, 1991. dec. 31.
[3] Búcsú az ólomtól százhúsz év után. Népszava, 1994. jan. 8
[4] N Sándor László: Ólombúcsúztató. Magyar Hírlap, 1991. feb. 23.
[5] Bándi Béla [kéziszedő]: Álmodni már csak veletek tudok.) Esti Hírlap 2006. dec. 13
[6] Váncsa Iván: Palackposta Élet és Irodalom, 1993. ápr. 2.
[7] Vémi József, szóbeli közlés, 2010. márc. 3.
[8] Bíró Éva, szóbeli közlés, 2008
[9] Radics Vilmos: Képszerkesztés, sajtófotó. MÚOSZ, é.n. 1984? p.284.
[10] Radics Vilmos, Ritter Aladár: Laptervezés, tipográfia. MÚOSZ, é.n. 1976? p. 43.
[11] Horváth Gábor nyomdamérnök (Veszprém), szóbeli közlés, 2008.
[12] Fehér Kálmán, szóbeli közlés, 2010. február 10.
[13] Az Est 1921. máj. 28
[14] Horváth Gábor nyomdamérnök (Veszprém), szóbeli közlés, 2008.
[15] Buda Márta, szóbeli közlés, 2009.
[16] Győrfi Zsolt, szóbeli közlés, 2008.
[17] Radics Vilmos: Képszerkesztés, sajtófotó. MÚOSZ, é.n. 1984?
[18] Radics Vilmos, Ritter Aladár: Laptervezés, tipográfia. MÚOSZ, é.n. 1976? p. 18.
[19] Verő Márton, szóbeli közlés, 2008
[20] http://www.kislexikon.hu/blickfang.html
[21] Krumpli Béla, szóbeli közlés, 2009
[22] Murányi Gábor, szóbeli közlés, 2009.
[23] Horváth Gábor nyomdamérnök (Veszprém), szóbeli közlés, 2008.
[24] Krumpli Béla, szóbeli közlés, 2008
[25] Krumpli Béla, szóbeli közlés, 2009
[26] Bíró Éva, szóbeli közlés, 2008
[27] Máriás Judit, szóbeli közlés, 2008.
[28] Fábián Katalin, szóbeli közlés, 2009
[29] Asbóthné Alvinczy Katalin – Bardóczy Irén: Magyasnyomóformakészítés IV. (Tipográfia). A nyomdaipari szakközépiskolák IV. osztálya számára. Műszaki, 1977. p. 123
[30] Krumpli Béla, szóbeli közlés, 2008
[31] Ritter Aladár: 1980: Kezdődik az integrált újságkészítés. Magyar Sajtó, 1979. október
[32] Krumpli Béla, szóbeli közlés, 2008
[33] Buda Márta, szóbeli közlés, 2009.
[34] Fehér Kálmán, szóbeli közlés, 2010. február 10.
[35] Ritter Aladár: A képszerkesztés és a tördelés mai kérdései és a szakosztály. Magyar Sajtó, 1981. július pp 39-41.
[36] Verő Márton, szóbeli közlés, 2008.
[37] Vémi József, szóbeli közlés, 2010. márc. 3.
[38] Babay Géza, szóbeli közlés, 2009.
[39] Tihanyi Csaba, szóbeli közlés, 2008.
[40] Fehér Kálmán hozzászólása: Ön milyen széles sorokat szedetne lapjában? Magyar Grafika, 1984/1. p. 8.
[41] Szabó László: A modern újságírás. Diak Manó, Budapest, é.n.
[42] Radics Vilmos: Képszerkesztés, sajtófotó. MÚOSZ, é.n. 1984? p. 352.
[43] Fehér Kálmán, szóbeli közlés, 2010. február 10.
[44] Nagy Attila, szóbeli közlés, 2008. (PLT nyomda)
[45] Nagy Attila, szóbeli közlés, 2008. (PLT nyomda)
[46] http://www.partium.ro/adatok/kozgaz/SM%20-%209.%20eloadas.ppt
[47] Vincze Péter, szóbeli közlés, 2009.
[48] Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László (szerk.) Nyomdászati Lexikon 1936. Biró Miklós kiadása.
[49] Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László (szerk.) Nyomdászati Lexikon 1936. Biró Miklós kiadása.
[50]Buda Márta, szóbeli közlés, 2009.
[51] Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László (szerk.) Nyomdászati Lexikon 1936. Biró Miklós kiadása.
[52] Krumpli Béla, szóbeli közlés, 2008
[53] H Barta Lajos, szóbeli közlés, 2009
[54] Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008
[55] Murányi Gábor, szóbeli közlés, 2009.
[56] Bándi Béla [kéziszedő]: Álmodni már csak veletek tudok.) Esti Hírlap 2006. dec. 13
[57]Teszár Pál, szóbeli közlés, 2009.
[58]Teszár Pál, szóbeli közlés, 2009.
[59] H Barta Lajos, szóbeli közlés, 2009
[60] Máriás Judit, szóbeli közlés, 2008.
[61] Babay Géza, szóbeli közlés, 2009.
[62] Radics Vilmos, Ritter Aladár: Laptervezés, tipográfia. MÚOSZ, é.n. 1976? p. 53.
[63] Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László (szerk.) Nyomdászati Lexikon 1936. Biró Miklós kiadása.
[64] Székely Artúr: A tipográfia és a szedéstechnika is változik. Magyar Könyvszemle 84. évf. 4. szám 1968. okt-dec. p.393
[65] Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László (szerk.) Nyomdászati Lexikon 1936. Biró Miklós kiadása.
[66] Babay Géza, szóbeli közlés, 2009
[67] Radics Vilmos: Képszerkesztés, sajtófotó. MÚOSZ, é.n. 1984? p. 291.
[68] Radics Vilmos: Képszerkesztés, sajtófotó. MÚOSZ, é.n. 1984?
[69] Gyémánt Mariann: A kis színesek megmaradtak. Esti Hírlap, 2006. dec. 13
[70] H Barta Lajos, szóbeli közlés, 2009
[71] Radics Vilmos-Ritter Aladár: Laptervezés, tiopgráfia. é.n.
[72] Horváth Gábor nyomdamérnök (Veszprém), szóbeli közlés, 2008.
[73] Pallas Nagylexikon http://www.kislexikon.hu/terzo.html
[74] Soltész Mihály, szóbeli közlés, 2009.
[75] Rókás Sándor, szóbeli közlés, 2009.
[76] Gremsperger Péter, szóbeli közlés, 2008
[77] Radics Vilmos: Képszerkesztés, sajtófotó. MÚOSZ, é.n. 1984? p.291
[78] Szűcs Gábor, szóbeli közlés, 2008
[79] Kovács Attila, szóbeli közlés, 2008
[80] Hahn István, szóbeli közlés, 2008.
[81] Vincze Péter, szóbeli közlés, 2009.
[82] Bors Richárd, Szerető Szabolcs, személyes közlés 2005
[83] Salát Zalán, szóbeli közlés, 2005.
[84] Molnár István, szóbeli közlés, 2008
[85] Győrfi Zsolt, szóbeli közlés, 2008.
Magyar Médiatörténet 