Der Neue Kurier aus Ungarn (1788-1799)

derneuekurier

Indulás

I. évfolyam 1. szám: 1788. március 24. Pest

Szerkesztő: Moll Jeromos

Nyomdász: Trattner Mátyás

Megjelenik: hetente kétszer, hetente háromszor (1788-1791; 1798-1799, Pest)

Címváltozás: Neuer Kurier aus Ungarn von Kriegsstaats und Gelehrten Sachen 1790-1791, Neuer Kurier aus Ungarn 1788-1789

Mellékletek: Beilage zu NRO. 1788-1789, Besondere Beilage zu NRO 1788-1790, Extrablatt zu NRO 1788-1789, Hofbericht von…1789-1799, Literarischer Anzeiger Für Ungarn 1798-1799, Ofner und Pester Frag- und Kundschafts-Blatt 1789.

Beköszönő szöveg

Wird mit R.R. allergnárigfter Drutfreiheit, den 2…… laufenden Jahrs feinen Unfang nehmen, und fonach alle Mittwoche und Sonnabende davon in Peft (Pest) ein halber Bogen im Drufe erfcheinen (erscheinen). Diefe (diese) Zeitung foll fich vorzúglich (vorzuglich) auf nachftehende (nachstehende) Rubriten befchránten:

I. Kriegsbegeben bei …….. Die noch nicht ganz gebámpften Unruhen in …….; die mertmúrdige politiche (politische) Lage Englands und Franchreichs; und der bereits angefangene Krieg der beiden Raiferhafe mit der ottomannifchen (ottomannischen) Pforte, geben von dem gegenwartigen Jahre die Erwartung, dah es reich an wichtigen Borfátlen fein werde. Da das Kriegstheater an den Ufern der Donau und Sau, des Dniefters und Dniepers erofnet worden ift (ist), und die mertwurdigften Begebenheiten fich vermutlich in Bosnien und Serbien, in der Molbau und Ballochei, in Taurien (Krim) und Beffarabien (Bessarabien) errignen werden; fo (so) feheint Peft (Pest), als der Mittelpunkt, in welchem von dorther und aus den Hauptquartieren der zahlreichen offterichifchen Urmeen, beinahe alle Nacherichten zufammen (zusammen) treffen, der Ort zufin, von wo aus man viele intereffante (interessante) Berichte am gefchmindeften geben fann. Die Heraus geber haben fich, bemúht aller Orten Freunde zu gewinnen, die gewik bei jedem Vorfalle, die Federn nicht werden ruhen laffen (lassen), und fie (sie) unterhalten in diefer (dieser)…….bereits eine weitlaúftige (weitlauftige) Korrenfpondenz (Korrenspondenz), die fich an der Sránze hin wom abriatifchen bis ans fchwarze (schwarze) Meer, mehrere hundert Meilen weit erftrett.

II. Auslándifche (Auslandische) Staatsfachen (Staatssachen): Diefe (Diese) Rubrife wird in gebrángter Rúrze, nur folche auslándifche (auslandische) Nachrichten enthalten, welche allgemein dem Weltbúrger (Weltburger) wichtig fein fónnen.

III. Innlándifche (Innlandische) Staatsbegebenhüten: werden das wichtigfte (wichtigste) enthalten, was die ófterreichifchen (österreichischen) Staaten betrift, insbefondere (insbesondere) aber von Ungarn und deffen (dessen) einverleibten Kronlándern (Kronlandern).

Endlich IV. Vermifchte (Vermischte) Nachrichten: Unter diefer (dieser) Rubrife, foll alles angebracht werden, was nicht……. fúglich unter einem der weiter obenbemevften Ubfchnitte (Abschnitte) ftehen (stehen) fann (kann). In dem zuweilen betliegenden Unhange, wird man um die gewóhnlichen (gewöhnlichen) Eindruftspreife: Unzeigen, Nachrichten, Rundmachungen, und alles was in das Intelligenzfach einfchlagt, auf Verlangen eindrufen.

Die Schreibart ober der Stil wird fo (so) abgefaht fein, wie er bei jeder Zeitung fein (sein) follte (sollte): ohne Prunt, ohne Uberwiz, furz (kurz), búndig, deutlich und alfo (also) fúr (für) jedermann faklich. Es arbeitet eine Feber daran, die der Litteratur nicht unbetannt ift (ist), und Lotabtenniffe des gegenwártigen (gegenwartigen) Kriegstheater befizt. In dem nemlichen Format, auf eben folchem Papier und mit eben folcher Schrift, wie bei diefer (dieser) Untúndigung, wird alle Mittwoche und Sonnabende ein halber Bogen, manchmal mit einer Beilage erfcheinen (erscheinen). In Peft (Pest) und Ofen tofter der Jahrgang 5 fl. wofúr (wofür) das Blatt den H.H. Ubnehmen, durch die R.R. tleine Poft (Post) ins Haus gebracht wird, wie das Rundichaftsblatt. Im Frag und Rundfehaftsamte zu Peft (Pest), im Baron Bruderifchen (Bruderischen) Haufe Nro. 391 in der Herrngaffe, wird vierteljáhrig (vierteljharig) vorrausbezahlt mit 1 fl. 15 fr. wofúr (wofür) das Umt gedrufte Empfangfcheine (Empfangscheine) austheilt. Das R.R. Oberpoftamt (Oberpostamt) in Ofen, hat fúr (für) ganz Ungarn, fúr (für) Sallizien und Siebenbúrgen, die poftfreie (postfreie) Berfenbung úbernommen (übernommen).

Liebhaber tonnen daher entweder an ihre nachftgelegenen refpeft.t.t. Poftámter (Postamter/Postamt), der an gemeldetes Oberpoftamt (Oberpostamt) fich mit ihren Beftellungen (Bestellungen)wenden, und bezahlen voraus halbjáhrig (halbjahrig) 4 fl. Lufttragende in den gefammten (gesammten) R.R. deutfchen (deutschen) Erblanden, belieben fich mit ihren Beftellungen (Bestellungen)unmittelbar an das R.R. Obrifthofpoftamt in Wien zu wenden, durch welches fie (sie) ebenfalls gegen halbjáhrige (halbjahrige) Vorausbezahlung von 4 fl. das Blatt poftfrei (postfrei) erhalten.

Peft (Pest) den 24. Márcz 1788.

A lapról

Az 1800-ban egyesült fővárosi német újság pesti tagja, a Der neue Kurier aus Ungarn 1788-ban indult, tehát nem sokkal azután, hogy a Pester Intelligenzblatt megszűnt. A lap megindítója és első szerkesztője Moll Jeromos volt, a bécsi udvari ágens Moll fia. Ő Trattner Mátyás nyomdásszal közösen kapott privilégiumot pesti újság kiadására, de szövetségük sok viszályhoz vezetett. Pereskedésük abból a tisztázatlan jogi helyzetből fakadt, amely a kiadó és a szerkesztő viszonyát nem szabályozta megfelelően. Általában az volt a gyakorlat, hogy a nyomdász-kiadó kérte a lapengedélyt, ő biztosította az újság előállításának anyagi feltételeit, de a bevétel is az övé volt. Amennyiben foglalkoztatott szerkesztőt, illetve újságírót, azt ő fizette, többnyire bizonyos határozott összeggel. Ez utóbbi „tiszteletdíj” azonban legtöbbször aránytalanul kevés volt és sok szerkesztő panaszkodott is ezért. De volt példa arra is, hogy függetleníteni kívánták magukat – miként a magyar újságok történeténél megfigyelhetjük – a nyomdász-kiadóktól.

A Neuer Kurier aus Ungarn szerkesztője és kiadója között is főleg anyagi kérdések körül kezdődtek el a viták. Az újság kiadására eredetileg Moll Jeromos kért engedélyt 1787-ben a Helytartótanácstól. Később, 1788 elején már Trattner Mátyással közösen folyamodtak engedélyért a Neuer Kurier aus Ungarn címmel indítandó újságra.

Eleinte egy morális hetilap kiadására gondoltak, melynek a Der schwarze Mann címet szánták. Általa az olvasás szeretetét, a népszerű írások és a német nyelv elterjesztését kívánták elősegíteni. Csak miután két hónapon belül sem kaptak választ beadványukra, kérésüket módosították, mert megfelelőbbnek találták egy politikai újság kiadását. Először a Neuer Staatsbothe aus Ungarn, majd Kurier aus Ungarn, végül is Neuer Kurier aus Ungarn címet adtak indítandó lapjuknak. Buda és Pest kedvező, központi helyzetére hivatkoztak, amely különösen előnyös a különböző helyekről érkező hírek összegyűjtése szempontjából. Lapjukban mindenekelőtt belföldi – az egész osztrák birodalomra és különösen Magyarországra vonatkozó – híreket, a török háború tudósításait, és egyéb rövid híreket, közleményeket ígértek. Érdeklődési körük kiterjedt a gazdasági, kereskedelmi, történelmi, statisztikai, földrajzi és kulturális kérdésekre is. A Pesten megalapítandó új német újság megindításához Bécsből megérkezett az engedély; csak azt hangsúlyozták, hogy e lapot is – a budai német újsághoz hasonló – cenzúrának kell alávetni és a harctéri jelentéseket a katonai parancsnoksággal is közölni kell.

A költségeket három évig egyenlően kívánták viselni és a jövedelemből is egyenlő módon akartak részesedni. Moll Jeromos arra kötelezte magát, hogy végzi a szerkesztői munkát, és gondoskodik a kézbesítésről. Ezért – háromezer előfizetőig – évi 200 forint tiszteletdíjban állapodtak meg. Trattner Mátyás arra nézve vállalt kötelezettséget, hogy a lapot jó papíron, nyolcadrét nagyságban, garmond betűkkel fogja kinyomatni. Abban is megállapodtak, hogy az újság megindítása előtt, hírverő célzattal, előfizetési felhívást bocsájtanak ki, kétezer példányban.

Szó esett a befolyó összegek kezelésének módjáról is a szerződésben, mégis ezen a ponton kezdődtek el köztük az egyenetlenségek. A megállapodás szerint az előfizetési díjakat kettős zárral ellátott ládában kellett őrizni, amelynek egyik kulcsát a nyomdász, másik kulcsát pedig a szerkesztő őrizetére bízták, hogy ily módon csupán mindkettejük jelenlétében lehessen a pénzhez nyúlni. A viszályok akkor robbantak ki, amikor Trattner megelégelte, hogy hiába várja Molltól a befolyt előfizetési díjak összegét: nemhogy ezt, de még a ráeső nyomdai költségeket sem kapta meg társától. Trattner ekkor beadvánnyal fordult a Helytartótanácshoz és bevádolta Mollt, aki viszont 1792-ben, védekezése közben azzal vádolta a nyomdászt, hogy az állandóan azon mesterkedik: miképpen szerezhetné meg a kiadói jogot; ezért egy saját nyomda felállítására kért engedélyt. Trattner viszont azt vallotta, hogy Moll neki semmit sem fizetett, a bevételt elköltötte. Pedig a nyomdásznak okvetlenül pénzre van szüksége, mert 26 alkalmazottat tart el.

A pesti tanács 1792 decemberében kiadott felterjesztésében a nyomdásznak adott igazat, és a lap kiadói jogát neki szándékozott ítélni. Moll Jeromost részeges és könnyelmű embernek nevezte, aki Pestről adósságai miatt elszökött. A Helytartótanács azonban mégsem vette el a kiadói jogot Molltól, aki 1797-ig azt meg is tartotta. Ekkor Hanauer Lőrinc egyetemi nyomdai művezetőnek engedte át, a szerkesztést pedig Haliczky András, a pesti egyetemen a német nyelv és irodalom tanára vette át.

Az újság megindulásakor a török háború hírei álltak az érdeklődés előterében. Ez az esemény – amely a nemesség és a Bécs közti ellentéteket véglegesen kiélezte – igen nagy érdeklődésre tartott számot Bécsben csakúgy, mint Magyarországon. A pesti német Kurier, akárcsak magyar nyelvű laptársa, a Magyar Merkurius harctéri tudósításait részben saját hadi levelezőitől szerezte. Harctéri közleményeit nemegyszer átvette a Prager Zeitung és a Lemberger Zeitung is, bár nem mindig pontosan. A pesti Kurier meg is jegyzi néha, hogy híreket átvevő újságok nem mindig tesznek különbséget mondák és valódi hírek között. A török háború eredményezte tehát a hazai német nyelvű lapjainknál azt az önállósodási folyamatot, amelynek során a bécsi félhivatalos lap megszűnik az újság külpolitikai és hadi híreinek kizárólagos forrása lenni, amikor e fontos eseményről már részben saját haditudósítók levelei nyomán számolnak be.

A török háború, majd II. József halála után, a nemesi ellenállás és az irodalmi-tudományos felélénkülés idején, 1791-ben címét némileg módosítja az újság: az eddigi Der neue Kurier aus Ungarn von Kriegs- und Staatssachenből Neuer Kurier aus Ungarn von Kriegs- Staats- und Gelehrten Sachen lesz. Címében tehát kifejezést ad annak az elhatározásának, hogy a szellemi élet krónikása is kíván lenni. Ettől kezdve valóban gyarapodik az irodalmi és tudományos élettel kapcsolatos közlemények száma.

1792–1799 között a szerkesztő és a kiadó közti, hosszan elnyúló pörösködés eredményezte, hogy a hivatalosan csak 1797-től kezdve fellépő új szerkesztő, Haliczky András egyetemi tanár már korábban is közreműködött a lap szerkesztésében. Az újság már eddig is adott ki melléklapot – a Neuwieder Zeitung utánnyomatát – Haliczky alatt egy új melléklap létesült, amely szintén kifejezte az újság érdeklődési körének módosulását. E melléklap a Literärischer Anzeiger für Ungarn volt.

A pesti Merkur 1799 végén megszűnt, illetve 1800 januárjában már összevontan jelent meg a budai német újsággal, Ofner und Pester Zeitung címmel.

Fontosabb rovatok

I. Kriegsbegeben bei…….

II. Auslandische Staatsfachen

III. Innlandische Staatsbegebenhüten

IV. Vermischte Nachrichten

Befejezés

Utolsó szám: 1799. december 10. Pest

Szerkesztő: Haliczky András

Nyomdász: Hanauer Lőrinc

Elköszönő szöveg

Az utolsó szám nem fellelhető az Országos Széchenyi Könyvtárban.

Hivatkozások

http://mek.niif.hu/04700/04727/html/47.html

Hozzászólás