Első szám
I. évf. 1. szám: 1902. március 15, szombat, Budapest
Főmunkatárs: Kossuth Ferencz
Felelős szerkesztő: Dienes Márton
Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. Só utcza 2. (Váczi utca sarkán). Telefon szám: 586.
Megjelenik minden nap hétfőn és ünnepnapokon is.
Beköszönő szöveg:
Első szó. Írta: Kossuth Ferencz
Meleg rokonszenvvel üdvözlöm az uj lapot, melyben e sorokkal megkezdem munkálkodásomat. Nyílt sisakkal jelenik meg e lap a politikai küzdelem porondján. Kimondja és fölemelt fövel vallja, hogy a mi lapunk lesz a Függetlenségi és 48-as Kossuth- párt lapja. A mi elveinket fogja vallani; a mi küzdelmeinkben fog részt venni; a mi életünkkél fog élni; szíve a mi szivünkkel fog dobogni; akarata a mi akaratunkkal párosulni, tevékenységét a mienkhez fogja alkalmazni, mert a mi életünknek részese akar lenni; velünk akar dolgozni, s a magyar nemzet szabadságáért, elveink diadaláért, hazánk függetlenségéért és jólétéért.
A nagyobb politikai napi lapok közül egyik sem írta homlokára ezt a teljes összeolvadást pártunk tevékenységével. Még az a lap is, mely pártunkat legtöbbször támogatta, nemcsak független volt minden pártköteléktől, de e független helyzetét nyomatékosan hirdette is.
A „Független Magyarország” sem függ pártunktól; de büszkeségét képezi az, hogy tőlünk nem áll külön, sőt ellenkezőleg velünk együtt akar müködni s eszméinket a sajtóban hiven akarja visszatükrözni. E lap érzi és tudja azt, hogy az erők szétforgácsolása gyengeségre vezet. A nemzet megmutatta, hogy pártunkban keresi a függetlenségi eszmék legföbb támaszát; zászlónk alá áll tehát, mint hü katona. Az Isten hozta közibénk az uj harczost! Megjelenése oly napra esik, a melyen minden honfisziv erösebben dobog; mert e napot a közszellem a haza ujjászületése emlékének szentelte.
Hosszú, fáradságos, dicsöséges munkának eredménye volt ez az ujjászületés, nem egyetlen napnak könnyen szerzett vivmánya. De mégis, egy nap jellemzi azt leginkább, s e nap éppen az, amelyen az egykori karok és rendek akarata, a népakarattal összeforrt; és a midön a népalarat eröteljes kitörése ugyanazt követelte, a mit a karok és rendek hosszu küzdelemmel akkor már kivivtak, s a királyhoz az nap reggelén menesztett küldöttséggel törvényes alakba önteni szándékoztak. Bámulatosan helyes tehát az az ösztönszerü érzék, mely márczius 15-ikét jelölte ki, mint Magyarország ujjászületésének évfordulóját; mert ez az ujjászületés abban összpontosult legmegkapóbban, hogy azontul az egész nemzet akarata lett hivatva a haza sorsát intézni, a teljes jogegyenlőség alapján. E nemzeti akarat, mely a karok és rendek s a nép akarata összeforrásából eredt, elöször nyilatkozott meg márczius 15-én.
A népakarat megnyilatkozása könnyünek látszott e napon, de később a legnemesebb honfi-vérnek kellett folyni érte;szenvedni kellett érte, mint mindenért a mi becses, mindenért a mi nemesít, boldogit, üdvözit. A babérkoszorú alatt, töviskoszorú van, – a feltámadás elött, keresztre feszites; és az ürömpohár, melyet ki kell inni fenékig. Igy volt ez nemzetünkkel is. Az örömnap után, mely összeforrasztá egy akaratban a régi kiváltságos nemzetet, az egész jogegyenlő nemzettel, következtek a nehéz napok.
Dicsőséges napok voltak e nehéz napok, mert azt bebizonyitották, hogy nemzetünk élni akar és élni tud, s amint övé volt a mult, ugy övé a jövő is.
Márczius 15-ike egy egész korszakot képvisel; e nap megünneplése egy jelképpé lett; e nap emléke felkarolja a hosszu dietai küzdelmet, a népakarat egy napos kitörését, s az önvédelem és szabadságharcz dicsőséges hőskölteményét. A magyar nemzet egyedül áll a világon, melynek átlépése a középkorszerü homályból, a szabadság veröfényes terére, ily magasztos méltósággal jött létre.
Máshol osztályharczok, polgárvérontás előzték meg a népszabadság és egyenlőség diadalát. Nálunk a kiváltságos osztály, mint testvért emelte fel magához az egész nemzetet.Legyünk büszkék történelmünk e ragyogó lapjára és éljen örökké köztünk s utódaink közt a magyar szabadságot, a magyar ujjászületést jelképezö napnak, márczius 15- ikének emléke! Eezekért az eszmékért, melyek az egész nemzet összeforrásából születtek, álljon helyt ez az uj lap is, melyet e sorokkal a közönség elé vezetek.
Tollammal felavatom a magyar függetlenség bajnmokai közé; legyen hü és szeplötlen, bátor és kitartó!
Programmunk. Írta: Dienes Márton
Lapunk czime: lapunk programmja. Lapunk iránya radikális, világito fáklyánk az igazság. Ezt az igazságot felfelé és lefelé egyenlő nyiltsággal és határozottsággal mondjuk ki.
Az igazságra alapitott radikális irányból önként következik, hogy lapunk Magyarország teljes állami függetlenségének igaz ügyét szolgálja, – elutasítsa a hyperloyalitas és opportunismusnak még a szinét is. S abból indulva ki, hogy alapelvünk Magyarország teljes állami függetlensége, a többi kívánság ebből önként nyeri elvi irányát.
Akarjuk ennélfogva: hogy Magyarországnak önrendelkezési joga teljes legyen, mert anélkül állami és nemzeti fejlődés nem képzelhető. Szükségünk van: külön, valóban nemzeti hadseregre, önálló pénzügyre, magyar külügyi képviseletre, igazán nemzeti oktatásügyre. Az igazságszolgáltatás egyszerüsítésére. Hivei vagyunk a lelkiismeret szabadságának, a szabad gyülekezésnek, a szó telejs szabadságának, az általános szavazati jognak s követeljük a kerületek igazságosabb beosztását.
Határozott harczot fogunk folytatni a minden oldalról felburjánzó reakczionárius áramlat ellen. Igaz, őszinte lelkesedéssel, magyar becsülettel, fárfias határozottsággal látunk programunk szolgálatához. Tiszta tollat veszünk a kezünkbe s ha ez a toll néha vágni is fog, ha ez a toll éles is lesz, fegyverré válik, mindig nemes fegyver marad a kezünkben. Elvekért és elvek ellen fogunk küzdeni s elvi küzdelmünk alkut nem ismerő, átható, erős küzdelem lesz.
Küzdeni fogunk minde erönkkel a függetlenségi és 48-as párt elveiért, mert csak akkor lehet boldog ez az ország, ha pártunk elvei diadalra jutnak, s ebből az elnyomott, kiaknázott, Ausztriától függő országből független Magyarországot teremtünk. Követelni fogjuk első sorban különösen Ausztriától való teljes és tökéletes függetlenitésünket,- és ami a függetlenites legelsö és legfontosabb lépése: az önálló vámterületet. A Független Magyarország állandó és lankadatlan bajnoka lesz annak a napról- napra erősödő közvéleménynek, amely Magyarország ma nyomoruságos állapotát legföképpen az Ausztriával való gazdasági közösségnek tulajdonitja. Össze akarjuk szedni az erőket és egyesített, erős támadással fogunk a kitűzött czél felé törni.
A – Független Magyarország- küzdeni fog az idegen nyelv, idegen eszme, idegen gondolat bénitó befolyása ellen. Minden izében hazafias és magyar lesz a hangja! Nemzeti multunk mindentradicziója a szabadság, egyenlőség és testvériség hármas jelszaván alapuló politikára utal. Mi ennek a hármas jelszónak leszünk hirdetői és nem az uj korszak felkapott szálló igéjének. Küzdeni fogunk a visszaélések, a párturalom és a korrupczio szelleme ellen. Egyenlő politikai jog illet meg mindenkit és egyenlő elbánást igényelhet a közhatóságok részéről az ország minden fia. Az alsóbb néposztályok jogából kifosztott ezreiért époly erélylyel fogunk küzdeni, mint a hivatalnoki kenyeret evő osztály ezreinek érdekeiért.
Az ország minden politikai és társadalmi kérdésében hallatni fogja szavát ez a lap és mindenkor becsületes őszinteséggel fogja szolgálni azokat az elveket, amelyeket a függetlenségi Kossuth- párt, és vele a független közvélemény tulnyomó része követ. Serkenteni fog bennünket az a tudat, hogy velünk egy táborban fog harczolni a függ. és 48-as párt nagynevű elnöke: Kossuth Ferencz, aki ezentul mint a főmunkatársa, a – Független Magyarország- hasábjain fogja rendszeresen kifejteni politikai elveit és meggyőződését.
Kérjük mindazokat, akik velünk együtt át vannak , egy igazán ellenzéki ujság létezésének szükségességétől: támogassanak bennünket törekvéseinkben.
Története
A lap a függetlenségi és 48-as párt lapjaként határozta meg magát, így a párt politikai propagandáját fejtette ki. A párt 1884-ben jött létre és korabeli értelemben baloldali pártnak volt tekinthető, mely radikális, konzervatív ideológiát képviselt. Fő törekvésük, aminek mentén a párt létrejött, Magyarorszgának Ausztriától való teljes függetlenedése, mely törekvés már a tárgyalt újság bevezető szövegében is megjelenik. Sőt a párt politikai küldetésének tartják ennek hirdetését.A párt hosszadalmas és igen bonyolult történetéből kiemelkedik Kossuth Ferenc személye, aki a pártból kivált csoport és a Függetlenségi Néppárt egyesülésének élére állt 1895-ban. Ugyanő 1909-ben megszervezte a Kossuth Pártot. Kossuth Ferenc írta a Független Magyarország újság beköszönő szövegét és a lap főmunkatársa volt. Az újság tehát folyamatos propaganda eszközként jelent meg, célközönségének a társadalom széles rétegeit jelölhetjük meg, de elsősorban a véleményformáló középosztály. A lap 1919-ben megszűnt, ami egyértelműen összefügg a ténnyel, hogy a Tanácsköztársaság idején az utódpártot, az Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Pártot betiltották.
Utolsó szám
utolsó lap: 19.évf. 74.sz. (1919. aug. 8.)
Felelős szerkesztő: dr. Rónay Béla
Leköszönő szöveg nem volt.
Érdekesség
1902-es adatok alapján:
Apróhirdetések ára: egy szó 4 fill., vastagabb betűvel 8 fill.
Előfizetési árak: egy évre 28 kor., félévre 14 kor., negyedévre 7 kor., egy hónapra 2 kor. 40 fill.,
egy száma ára helyben 8 fill., vidéken 10 fill.
Hivatkozások
Gergely Jenő, Izsák Lajos: A magyar jelenkor története, Budapest 2008.
Gergely Jenő, Izsák Lajos: 20. századi magyar történelem 1900-1994, Budapest 1997.
Kókay György: A magyar sajtó története, Budapest 2001.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Budapest 2001.
Magyar Médiatörténet 