A Nemzet Szava a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkáspárt hivatalos napilapja (később hetilapja)
Első szám: 1932. október 21.
Utolsó szám: 1940. október 23.
Előzmény: Magyar Horogkereszt (1932)
Testvérlap: Pesti Újság (1927)
Ideológia: nemzeti szocialista politikai napilap.
Története
A Nemzet Szava az 1932-ben alapított, később a nyilaskeresztet elsőként használó Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkáspárt hivatalos lapja. Főszerkesztője ugyanaz a Meskó Zoltán, aki az első világháború után a Nagyatádi-Szabó-féle Kisgazdapárt ügyvezető igazgatója, 1935-ig parlamenti képviselő, a 30-as évek ébredő hungarista mozgalmának fontos szereplője, a Magyar Nemzeti Szocialista Földművelő- és Munkáspárt vezetője. A lap legutolsó évfolyamszáma 14-et mutat, ami azért lehet, mert 1936-tól átveszi a Pesti Újság (1927) számozását – az indok valószínűleg az lehet, hogy a két újság egyszerűen szerepet cserélt, vagyis az 1936-tól hetilapként működő Nemzet Szava átveszi az 1927-től kiadott Pesti Újság (1927) 10-es évfolyamszámát, míg az a 1932-től működő Nemzet Szava 5-ös számát. Ahogy a Magyar Horogkeresztet, úgy a Nemzet Szavát is a a Centrum kiadóvállalat RT adja közre.
Ideológiai hovatartozás
A lapban Meskó folytatja a Magyar Horogkereszt (1932)-ben meghirdetett nemzeti szocialista program forradalmi terjesztését: mint a Kaszáskeresztes Párt „rivális” sajtója, a 30’-as évek hazai nemzeti szocialista pártjainál jóval szolidabb hangot üt meg. Udvarvölgyi Zsolt 1996-os tanulmányából kiderül, hogy Meskó alakjára egyszerre jellemző a forradalmi tettvágy által vezérelt populista demagógia és egy hatalomfélő, az államhoz végsőkig lojális viselkedés. Ugyan a tanulmány erősen túlzó, a szerző retorikája érezhetően a történészek – elvárhatóan – objektív látásmódjának rovására megy, a szerkesztő személyének fenti kettőssége jól érezhető a cikkekben. Nem csak megfogalmazásában jóval finomabb, körültekintőbb, mint a 2010-es magyar médiavilág szélsőjobboldali sajtója, de jól jellemzi a problémaorientáltság, egy speciálisan nemzeti, illetve szocialista beállítottságúak számára kedves problémakör, a magyar mezőgazdaság és „magyar lelkiség” ügyének folyamatos szem előtt tartása (lásd részletesebben: Magyar Horogkereszt (1932)). Világosan látszik, hogy a lapnak nem volt szüksége programadó cikkre, hiszen az alig több mint két hónapot megélt Magyar Horogkereszt (1932) már világosan kijelölte Meskóék ideológiai ösvényét.
Hangnem, szerkesztés
Az újság – hasonlóan elődjéhez, a Magyar Horogkereszt (1932)-hez – eleinte egy elől-hátul nyomtatott A/3-as lapból áll, melynél a hátoldal minden esetben ugyanaz a toborzóplakát. Az első oldal tartalma rövidebb, inkább lokális (a környező országok nemzeti fejleményeit is figyelembe vevő) hírekből és egy, esetleg két közepes hosszúságú belpolitikai elemzésből tevődik össze. A 36’-os hetilappá alakulás idején a lap már 5-6 oldalasra dagad. Nincsenek elkülönített rovatok, az aktuális események fontossága határozza meg a cikkek arányát. Ugyanaz a retorika jellemzi, mint a Magyar Horogkeresztet, vagyis a nyelvezet egyszerre tartalmaz demagógnak érezhető fordulatokat (buzdító címszavak, kiszólások, etc.), illetve egyszerű problémaorientáltsága okán úgy tűnik, mintha a szerző komoly újságírói ékesszólás-tehetséggel is bír (talán emiatt is terjedhetett el, hogy Meskót „Hitler Zoltánnak” nevezte a korabeli értelmiség).
Hivatkzások
Meskó Zoltán (1.évf.1.sz., 1932. okt. 21. – 14.évf. 43.sz., 1940. okt. 23.) Nemzet Szava, Budapest: Centrum kiadóvállalat RT
Meskó Sándor (2010) A Meskó családi album Legutóbbi frissítés: ismeretlen, URL: [1]
Udvarvölgyi Zsolt (1996) Fejezetek a magyar szélsőjobboldal korai történetéből: fasiszták, kékingesek és a Meskó-párt, Budapest: URL: [2]
Mocskay Júlia: A hírlapok és folyóiratok homlokírásának megtévesztő adatai, in: Magyar Könyvszemle 60. év 3. foly. 1. sz., 1941 URL: [3]
Magyar Médiatörténet 