Budapesti Hiradó (1844-1848)

Budapesti Hiradó: 1844-48

Figyelmező: 1848-49
Szenvey József szerkesztette “fontolva haladó”, korszerűen szerkesztett (ó)konzervatív lap. Először jelenik meg heti 4, majd 1848. január 1-től 6 alkalommal „hétfőt kivéve naponkint”: az első magyar napilap. A Pesther Zeitung melletti magyar kormányközeli pesti lap: e két lap privilégiuma volt a hivatalos hirdetések közlése.

1847. novemberétől a diétára (a rendi országggyűlésre), Pozsonyba költözik teljes szerkesztősége és 1848. január elsejétől ott is jelenik meg, s itt éri a forradalom.

A forradalom után

A klerikális konzervatív Nemzeti Ujságról eltérően a Budapesti Hirlap a forradalom után is megmaradt Habsburg-hű konzervatív lapnak. Ekkor szerkesztője Vida Károly; és épp Pozsonyban jelenik meg. Július 1-én tér vissza Pestre, de júl 19-étől már Figyelmező címen, heti 3 alkalommal jelenik meg.

A szabadságharc alatt

A Szeptemberi fordulat alatt nyíltan szembeszáll a szabadságharccal. 1848. decemberében a Honvédelmi Bizottmány betiltja azzal az indoklással hogy a kauciót nem a Figyelmező, hanem a Budapesti Hirlap c. lap kapta – de nyilvánvaló, hogy tartalma miatt tiltják be.

1849. január 21-én a Pestre bevonult Windischgrätz szolgálatában újraindul (2 nappal a Pesti Hirlap megszüntetése előtt), a korábbi szabadságharc elleni hangnemben. Amint a honvédek közelednek Pesthez, a Figyelmező április 21-én megszüneti a megjelenést. Vida az osztrákokkal együtt Pozsonyba menekül, július 2-tól itt jelenik meg a Figyelmező.

1849. november 13-án a Figyelmező Vida Károly vezetésével újraindul Pesten. 2000 előfizetője van, de 1850. január 8-án – több szóbeli figyelmeztetés után – betiltották a Figyelmezőt, s Vidának el kellett tűnnie Pestről. Ekkor azonban már megjelenik a Magyar Hirlap, mely ezt írja: „A világon egy pár év alatt sok csodálatos, sőt lehetetlennek látszó dolog történt. Magyarországon köztársasági forradalmat értünk meg, s Vida Károly ellenzéki martyr lett” (1850. január 11.).