Első szám megjelenésének ideje: 1919. augusztus 4.
Korábban Vörös Újság néven szerkesztették 1918-1919. augusztus 3-ig
Utolsó szám megjelenése: 1919. augusztus 6.
Magyarországi Szocialista Párt tulajdona, szerkesztő Rudas László
Beköszönő cikk:
A Munka
korszakába érkeztünk. Soha nem vártak még olyan nagy feladatok Magyarország népére, mint az elkövetkezendő napokban. Az országnak megmentéséről, a világforgalomba való bekapcsolásáról, a magyar munkának a nemzetközi termelésbe való befonásáról van szó. A magyar munkásság a világtörténelemben páratlan erőkifejtést tett eddig is a termelés fenntartására és rendkívül sajnálatos, hogy külső viszonyuk folytán annak nem volt meg a kifejtett nagy munkához mért eredménye. A magyar szervezett munkásság örök érdeme marad, hogy rendkívül nehéz körülmények között iparkodott az átmenetet biztosítani a gazdasági élet fejlődésének számára és a kereteket fenntartani akkor, amikor az egész világon nagy eltolódások, megrázkódtatások, újabb szervezeti problémák meredtek a termelés elé. A háború következtében megrongálódott közgazdasági élet szervezése most teljesen a szervezett munkásság kezébe kerül és ezzel természetesen a politikai viszonyok újjáteremtése is. A szervezett munkásság, amely a termelésben mindenkor a viszonyok legtárgyilagosabb értékelése alapján cselekedett, ezt a tárgyilagosságot föltétlenül átviszi a politikai életre is és rövid idő alatt bizonyára a kormány útján olyan intézkedéseket tesz, amely az ország minden dolgozójának osztálykülönbség nélkül lehetővé teszi a nemzetközi munkába és a magyar állami életbe való beilleszkedését. Az eddigi kormánynyilatkozatok mindenkit megnyugtathatnak erről, és a szervezett munkásságnál egyet jelent a szó és a tett. Társadalmi és politikai életünk a jövőben kizárólag a munkára lehet helyezve. Csak a saját szünetlen megállás nélküli verejtékes munkánktól várhatjuk sorsunk jobbra fordulását, amelynek a világforgalomba való bekapcsolódásunk csak eszköze, de nem lényege. Sőt megállapíthatjuk, hogy a nagy kapitalista országok még jobban lezárulnak előttünk, ha egységes fellépésünkkel, nagyszerű gazdasági szervezetünkkel, felpezsdülő termelő akaratunkkal el nem toljuk utunkból az összes akadályokat. A nagy termelő államok kapuinak kulcsa a szervezett magyar munka. Ez a kulcs a zsebünkben van. Sürgősen ki kell onnan venni. A szervezett munkásság az ententetál való megállapodással meghozott minden áldozatot, hogy az országot a jövő sínpárjára helyezze. Ebben a munkájában minden dolgozónak egységesen támogatni kell. Sopánkodásra nincs idő, mert a bajokat mindenki érzi, és mindenkinek egyformán szüksége van az alkotások termékeny folyamatára. Az állami élet újjáalkotásával a társadalom élete folyik tovább a fejlődés medrében. Örök mozgás annak az élete, ahol nincs megállás, nincsen visszatérés. A társadalmat, az államot ugyanazon erő hajtja továbbra is előre, mint idáig, mind mikor a történelem bármely korszakában; az osztályharc. Ez meg nem szűnhet soha, meg nem állítható senki és a senki által, sőt mindinkább nagyobb feladatokra ösztökéli a tömegeket, a csoportokat. Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar polgárságra is nagy erőfeszítések várnak, hogy a leigázó magyar feudalizmus romjain végre valahára végrehajtsa osztálya alakulását, de viszont éppen a magyar burzsoáziának a külföldi kapitalizmus támogatásával való rendkívüli megerősödése teszi parancsoló kötelességévé a magyar proletárságnak, hogy időveszteség nélkül értékelje át az eddigi értékeket és erősítse meg, alakítsa át szervezeteit a jövendő harcok szükségeihez. A munkásság szervezkedése, harckészségének fokozása eszköz a munkásság helyzetének javítására, a dolgozók kultúrájának emelésére, ami akár a legélesebb harcokban, akár az osztályok közötti kiegyenlítődési folyamatokban válik valóságokká, mindenkor egyformán szolgálja a termelés és az emberiség felszabadításának nagy művét.
elköszönő cikk nincs, megszűnésének oka: valószínűleg a kormány lemondása
Az oldalt készítette: Lendeczki Kinga
A Vatera fotója mutatja a lap papírminőségét – (csomagolópapír)
Magyar Médiatörténet 