Hazánk (1868-1869)

1868. január 12. – 1869. június 29.

A Hazánk című politikai, közigazgatási és társadalmi napilapot 1868-ban jelentette meg először a Balközép Párt. Az újság főbb adatai:

Első szám megjelenése: 1868. január 12.

Főszerkesztő: báró Podmaniczky Frigyes

Besorolás: politikai, közgazdasági és társadalmi napilap

Megjelenés: naponta

Kiadó hivatal: Budapest, Városház tér 3.

Beköszönő szöveg

“A Hon múlt évi utolsó számában válságnak jelezvén a közelfolyt eseményeket, megszűnt közlönyünk lenni. Elvbarátaink véleménye egyhangúan oda terjedt, miszerint a balközépnek saját elveit és nézeteit híven visszatükröző lapra múlhatatlanul szüksége van. Több napi tanácskozás s vezérekkel való folytonos érintkezés megteremté az óhajtott sikert, mert lehetővé tette a „Hazánk” megalakulását s megjelenését. E pártunk életére s ereje kifejtésére nevezetes napok alatt lettem felszólítva elvbarátaim által a „Hazánk” szerkesztésének elvállalására […] szóval legyen a „Hazánk” olyan, milyennek lennie kell a jelen előrehaladott korszak igényeinél fogva oly lapnak, mely mint pártközlöny legfőbb kötelességének tartja elveihez híven, a jelen mívelődés s haladási eszmék színvonalára emelkedni […]” /báró Podmaniczky Frigyes/ (Hazánk, 1868)

Története

Indulása

A Balközép Párt a korábbi Határozati Párt tagjaiból alakult meg Tisza Kálmán valamint köre vezetésével, és nézetrendszerében is azonos volt elődjével. Céljuk Magyarország teljes függetlenségének elérése volt. A Balközép Párt végül 1875. március 1-jén beolvadt a Deák-pártba, és együtt hozták létre a Szabadelvű Pártot, mely egészen 1905-ig megszakítás nélkül kormányozta az országot. (wikipédia) A lapot báró Podmaniczky Frigyes indította el (Révai, 1991), a mutatványszám beköszöntőjét is ő írta.

Szerkesztők

Szerkesztők voltak még Ivánka Imre, Sontagh Pál, valamint Várady Gábor. Az első számba Tisza Kálmán is publikált egy hosszabb írást, hiszen ő korábban a Hont is támogatta.

Rovatok

Az újság lassan találta meg végleges változatát tartalmi szempontból, néhány rovat azonban állandó elemét képzete. Ilyen volt az előző napi bejegyzés, mintegy összefoglalóul, valamint a Tárcza (később Tárca), ahol gyakran több számon keresztül nyúló cikksorozatot közöltek. A Lapszemle, ahol konkurens folyóiratok, napilapok kritikája volt olvasható szintén a kiadvány szerves részét képezte. A Belügy című rovatban többek között szó esik Horvátország helyzetéről a kiegyezés után, de a vasútkölcsönről, az átköltöztetett Állami Számvevőszékről, valamint Ferenc József felszólalásáról is. A Külügycímű rovatban természetesen Ausztria, Franciaország, Németország és Anglia szerepeltek főként, utóbbi kapcsán az ír függetlenedési törekvések kaptak nagy hangsúlyt. Egy-egy szám végén a hirdetések jelentek meg. A második szám két nappal később került ki a nyomdából (két napos visszatekintést közöltek), innentől kezdve viszont rendszeresen, naponta. Itt a Külügy cím helyett a Külpolitikai Szemle foglalkozott a határon túli eseményekkel. További eltérés, hogy a visszatekintésen kívül aktualitások jelenetek meg, ilyen például a bányatörvény. Ezek később a Legújabb Hírek rovatban kaptak helyet. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a harmadik számtól kezdve megjelenik a Közigazgatási Rovat is, mely innentől kezdve rendszeresen gazdasági kérdésekről tájékoztatott. A legfrissebb információk a Napi Hírekben tűntek fel, és már közlekedési menetrendeket is közöltek-innentől kezdve mindig.

Utolsó szám

1869. június 29-én jelent meg az utolsó szám, melynek első cikke P. Szathmári Károly elköszönése:

Elköszönő szöveg

„Lapunk a mai számmal másfél- éves pályafutását bevégezte. Megnyugvással és nem minden önérzet nélkül tekintünk e rövid életfolyamra vissza; mert hisszük, hogy a „Hazánk” azon kötelességét, melyre elhivatva volt, a legjobb akarattal és buzgalommal kívánta betölteni […] Sorainkat azzal zárjuk be, hogy e czélt jövőre a „Hon” hasábjain sem tévesztendjük szem elől.”

A szöveg itt a lap fejlődésére is reflektál: kiemelte, hogy az olvasók komoly átalakulást, és minőségbeli javulást tapasztalhattak.

Érdekességek

A hirdetések között polgári házasságot is „árultak” – negyven krajcárért. Az olvasóknak az előfizetői áron felül harminc krajcárt kellett bélyegadóként megfizetniük.

Hivatkozások

• (Wikipédia): Wikipédia: Balközép Párt szócikk (letöltés: 2011.11.22.)

• (Révai) RÉVAI Mór János, Révai nagylexikona (Hasonmás kiadás): Budapest, Szépirodalmi és Babits Könyvkiadó, 1991

• (Hazánk) HAZÁNK, Budapest, 1868-1869 I. évf. I.sz. 1.o

Az oldalt készítette: Rigler Marianna Katalin