Melléklap: Társakodó
Sz:
Helmeczy Mihály (1832-1848) .
Királyi Pál (1848) (1858-60-ban Pesti Napló szerkesztője)
Kereszturi József (1848)
További munkatársak:
Bajza József (Társalkodó sz. 1832) (Később: Kossuth Hírlapja sz. 1848, Futár 1849)
1831-ben Kisfaludy Jelenkor-lapjába jelentkezne, de (Kisfaludy Károly reménybeli szerkesztő halála miatti) a lap Helmeczyé lesz, így Bajza ettől az Aurórát – Kisfaludy lapját – szerkeszti. A Jelenkor melléklapját, a Társalkodót is szerkeszti 1 éven át
Gyurmán Adolf (Később: Közlöny sz., 1849, korábban: Hazai és Külföldi T., P.H.)
Nagy Ignác „A magyar tárca leső mestere” (életképek, csevegve bírál (1837-42))
Szenvey József (Társalkodó ~1833-41) szerk.
Ny: Landerer és Heckenast (1832-1835)
Beimel József Esztergom (1835-1838)
Trattner-Károlyi István – Uri utca 453 (1838-48)
Példányszám: Jelenkor 1835: 3095 Plot Hildegard: Helmeczy Mihály. Budapest, 1943
Program: J. 1848. máj. 25 /255
Széchenyi egy felülről irányított lapot akart, de részt venni a szerkesztésben nem. A lap élére eredetileg Kisfaludi Károlyt akarta, de halála miatt Vörösmarty lett, aki mellett Helmeczy Mihály lett volna szerkesztő. Széch. Helmeczy nevére kérte a lapengedélyt, (csak 1 személyre lehetett) aki magához ragadta a lapot. Helemczy „elfelejtette” Vörösmartyt, aki némán vonult vissza anyagi gondjai közt.
Amikor Széchenyi 1835-ben kéri, hogy térjen át a háromhasábos tördelésre, megszavaztatja olvasóit és egy évre rá áttér. Ez lesz 1836-tól az első másodrét (folio A/3) formátumú magyar lap (a korábbi negyedrét A/4 helyett). 1836-tól nagy formátum (ívrét, 3 hasábos először). Ezt a Hírnök és a PH is átveszi.
(Az első lap, mely ívrét helyett 4edrét jelent meg, és 2 helyett 3 hasábban.) „De a PH megalakulása után már nem tud jelentős szerephez jutni.” (Plot Hildegard: Helmeczy Mihály. Budapest, 1943) 1839-től betűi is szebbek: Trattner a Jelenkorhoz új betűket szerez be és 1839-től gyorssajtót használ.
Melléklapja a Társalkodó, heti 2. és 1834-től Értesítő címen külön hirdetési melléklet.
Rovatok: Először közöl rendszeres tőzsdei árfolyamhíreket. Belpol: Mo És Erdély (a Hazai s külföldi Tudósításokhoz hasonlóan). OGY hírek alig. (Bécsi figyelmeztetés miatt). A külföld rovat nagyobb, mint a belföld. (sorok közt belföldről ír)
„A jelenkor mindig azt mondá, hogy ő független és pártokon kívül áll. Lejhet, hogy igazat szólott. Legalább a közönség figyelme, melt ritkán függött rajta, s a pártok rokonszenve, mely nem igen kiséré működését, mellette bizonyít.” (Pesti Hirlap, 1848. jun. 3.)
„Én a Jelenkort vagy meg akarom vásárlani, vagy bérbe venni, például 4-5 évre. Az elsőt joban szeretném. Beszéljen Helmeczyvekl tüstént. komolyan és okosan. “ (Gr Széchenyi Sitván Tasner Antalnak Majláth III 203 Pozsony, 1843. dec. 7.)
Külföldi lapok, melyek a Jelenkornak jártak: Moniteur, Morning Chronicle, Wiener Zeiitung (Ferenczy J: A magyar hírlapirodalom története. Lauffer Vilmons kiadása, Bp, 1887. Gyárfás Zoltán)
1828-ban, a Hazai s Külföldi Tudósítások szerkesztője, Kultsár István halála után Széchenyi istván (nemesi konzervatív reformellenzéki) új lapot kíván kiadni, mely korszerűbb mint elődje. Az új lap szekesztésére Kisfaludy Károlyt kéri fel, aki kora romantikus bestseller-írója, a reformkori irodalmi életszervezője (Aurora c. lap és köre). Ők tervezik az új lapot: 1830-ban engedélyezik a Jelenkort (melléklapja: Társalkodó), de Kisfaludy meghal. A lap végül 1832. január 4-én Helmeczi Mihály szerkesztésében indul meg, a melléklapot Bajza József szerkeszti.
Széchenyi 1835-ben a Társalkodóban kéri a szerkesztőt, hogy angol mintára növelje meg a lapja méretét: 1836-tól kb. A/4 helyett kb. A/3 méretű. A híreket származási helyük szerint közölte, Magyarország és Erdély rovattal kezdett, mint megannyi utóda.
1837-ben a kor legnagyobb példányszámú hazai lapja: 4000 példányban jelenik meg.
Széchenyi cikkei nem a főlapban, hanem a pl. útleírásokat, angol és amerikai helyzetelemzéseket közlő Társalkodóban jelennek meg, azaz ez hatásában jelentősebb cikkeket közöl, de a cenzúra sokszor kitörli a liberális gondolatokat. 1848-ra a lap már elszíntelenedett. Királyi Pál vette át a szerkesztést, de június végén megszűnik.
Magyar Médiatörténet 