Jövő (1862-1863)

jovo

Első szám: 1862. jan. 2.

Utolsó szám: 1863. márc. 29.

Szerkesztő: Kövér Lajos

Lapvezér: Máriássy Béla

Megszűnés oka: Nem adtak engedélyt napilapként működéséhez, ezért megszűnt.

Beköszönő szöveg

hiányzik

Leköszönő szöveg

Pest, 1863. márt. 29. Lapunk, mint hetilap a jelen számmal utolszor jelent meg. Előfizetőink s többi elvrokonaink tájékozása végett tisztelettel tudatjuk, hogy a „Jövő” mint napilap fog, eddigi politikai s társadalmi irányának megtartásával, jelentékeny erők támogatása mellett uj folyamba lépni. A napilap engedélye későn érkezvén meg, különböző akadályok miatt lapunk mint napilap most april elsejével meg nem jelenhetvén, a fönforgó akadályok elháritásával azonban igyekezni fogunk mielőbb a politikai élet küzdterére kilépni. Tisztelt féléves előfizetőinket, a lap időleges megszüntetése folytáni várakozásunkért, reméljük, teljes megelégedésükre fogjuk rövid idő alatt kárpótolni. Szerkeszt.

A lap története

1862. jan. 2-án indult a Határozati Párt balszárnyának lapjaként a Jövő. A lap szerkesztője, Kövér Lajos tevékny író és színpadi szerző volt. Programnyilatkozat: „…korunk a legnevezetesebb s az emberiség előhaladására nézve legválságosabb korszakok egyike, s hogy a közelebbi jövőnek nagy politikai s még nagyobb társadalmi kérdéseket kell megoldania. …A társadalom súlyos bajait kell orvosolni, de hogy orvosoltathassanak, szükség azokat jól felismerni. …létünk, maradásunk, jövőnk és befolyásunk attól függ: tudunk-e, akarunk-e akkép fejlődni, hogy előmenetelünkből e hazában minden fajnak része legyen… közügynek hasznos szolgálatot csak az tehet ki érzi és tudja, hogy nincs tartós jólét, nincs üdv s boldogság a nép számára, hanemha a szabadsága által.” A lep heti kétszer, hétfőn és csütörtökön jelent meg nagyalakú, öthasábos formában. A lap támogatói többek között: Böszörményi László, Szalai Sándor, Madarász József, Kubinyi Ferenc, Szilágyi Virgil, Vidats János. A lapvezéri feladatokat Máriássy Bála látta el. A Jövőben teret kaptak az irodalmi és politikai ellenzék vezérei mellett a demokratikus kibontakozás útjait keresők is. A lap rovatai: közélet, külföld, harctér, művészet, vegyes, tárca, szemle, iparügy, közintézetek, kinevezések. A külföldi hírek kiváltképp Franciaországgal, Angliával, Németországgal és Oroszországgal foglalkoztak. A legjelentősebb a rovatok közül a Közélet volt, melyben leginkább a korban aktuális nemzetiségi kérdésekkel foglalkoztak. Ebben az ügyben a Határozati Párt a legfontosabbnak a magyar és a nemzetiségek viszonyának rendezését és az összefogást tartotta. Bár ezt leginkább a szélsőbal szárnya vallotta a pártnak, a többiek ugyanis beérték az Eötvös vezette nemzetiségi bizottság munkájával. A nemzetiségi kérdéssel a lap hasábjain elsősorban Szilágyi Virgil foglalkozott, akik mindvégig Kossuth feltétlen híve maradt. A Határozati Párt a Dunai Szövetség tervétől burkoltan megpróbálta magát elhatárolni. A határozati balszárny azonban Szilágyi vezetésével kiállt a terv mellett hangsúlyozva, hogy Kossuth gondolatai haladóbbak, mint Deákéi, hiszen egy olyan szövetséget javasolt, ami egyenrangú felek szabad akaratából jönne létre, és amiben az önrendelkezés minden feltétele megvan, beleértve a szövetségből való kilépést is. A kiegyezési kísérletek kapcsán keveset írtak a lapban, azonban 1862-ben hangot adtak ellenvéleményüknek a kiegyezést szorgalmazó gondolatok ellen. A lapban helyet kapó egyéb témák: Az ország gazdasági helyzete, anyagi érdekei – Máriássy Béla. A megyei rendszerről – Máriássy Béla. A bírósági szervezetről, jogi témákról – Reviczky Szevér. Művelődésről, népnevelésről – Máriássy Béla. A lap nem csupán Európával foglalkozott, de hosszú cikksorozat jelent meg benne Amerikáról, annak történelméről, társadalmáról, függetlenségi harcairól, népeiről. Vegyes rovatában pedig helyt kapott rengeteg érdekes dolog, ami egyéb rovataiba nem fért bele. Így például a dunai jégzajlás, ménesi borok hírneve, budai utcák gázfénnyel történő kivilágítása, párizsi öngyilkosok, pletykák, szenzációk, újítások, rablások, stb. A lap népszerűsége egyre csak nőtt, ezért úgy döntöttek, hogy a heti két alkalom helyett jelenjen meg az újság napilapként 1863. április 1-jétől. A várt engedély azonban elmaradt. A lap utolsó száma 1863. március 29-én jelent meg.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s