Posted on 1780-as évek, 1790-es évek

Magyar Hirmondó (1780-1790), Magyar Merkurius

magyarhirmondo780boldog1 magyarhirmondoxxxxx magyarhirmondoutolso4 magyarhirmondoutolso3 magyarhirmondoutolso2 magyarhirmondoutolso1 magyarhirmondo1782c magyarhirmondo1782b magyarhirmondo1782   magyarhirmondo785jakab13 magyarhirmondo780boldog1p2bb magyarhirmondo780boldog1p2 magyarhirmondo780boldog1.jpg  magyarhirmondo magyarhirmondo780boldoga15eloljaro7 magyarhirmondo780boldoga15eloljaro6 magyarhirmondo780boldoga15eloljaro5 magyarhirmondo780boldoga15eloljaro4 magyarhirmondo780boldoga15eloljaro3 magyarhirmondo780boldoga15eloljaro2 magyarhirmondo780boldoga15eloljaro magyarhirmondo780boldoga15

Sz:Rát Mátyás (Magyar Hirmondó 1779-82)
Révay Miklós (M. Hírmondó 1783)
Mátyus Péter (M. Hírmondó 1783-1784)
Szacsvay Sándor (Magyar Hírmondó 1784-86 utána: Magyar Kuir megalapítója)
Ungi Pál (M. Hírmondó 1787)
Szabó Márton (M. Hírmondó 1788)
Ny: Petzkó F.

A Magyar Hirmondó rovataiból: Elegyes hiteles hírek, bizonytalan dolgok a Külföldről holmi, mivel jobb nincsen.

Előfizetők száma: Rát Mátyás alatt 318 ef. (Markos János: Kultsár István. Pannonhalma, 1940.)
1779: 318 (+5 Franciao, 3 Spanyolo.) (Ferenczy J: A magyar hírlapirodalom története. Lauffer Vilmons kiadása, Bp, 1887. – Gyárfás Károly 1800-as kimutatása alapján)

1780 Előfizetők:

95 földbirtokos
45 kath. pap
38 mágnás
28 megyei tisztviselő
18 prot. pap és tanító
18 ügyvéd
18 jószágigazgató
12 katonatiszt
12 postatiszt
9 városi polgár
8 nevelő, tanító
7 állami hivatalnok
5 városi hivatalnok
4 főiskolai igazgató
3 orvos

Szintén ismert, hogy hol voltak előfizetői. Ebből kiderül, hogy bár a lap Pozsonyban készült, az ország minden részében olvasták:
1780

Bécs: 12; Pest: 11; Győr, Kolozsvár, Szeben: 8
Nagyvárad: 7; Pápa: 6
Debrecen, Komárom, Pécs, Sopron, Nagyszombat, Nyitra: 4; Buda, Eger, Eperjes, Gyula, Máramarossziget, Marosvásárhely, Ónod, Pozsony, Szfehérvár, Veszprém: 3

1784-ben a román parasztfelkelésről ír saját levelezőitől, ami nagy bátroságnak számított. A lapnak elvileg csak a Wiener Zeitungból lehetett külföldi híreket átvennie. Rát M. a lapban bevezeti a háttérmagyarázatokat és a kritikákat.

1783-tól Mátyus Péter viszi tovább a lapot, de előfizetői száma csökken. Következő évben Rát Mátyás javasolja Révai Miklóst. B. Szabó Dávid alatt a levelezők minden igyekezete ellenére „eltünnek”. A szerkesztők váltják egymást, míg a lapot Pestre helyezik át, ugymond a harctéri hírek forrásához közelebb – közben Patzkó is nyomdához jut Pesten. Pesten a lap címe már Magyar Merkurius lesz. Más lap az országban nem is indulhatott magyarul, ezért a többi lapnak Bécsben kellett megjelennie.

Folytatás: Magyar Merkurius Sz: Török Sándor (1789) Ny: Petczkó Ferenc (1789)

Megj: Hasonló c. lap Erdélyben és Bécsben is létezett: Bétsi Magyar Merkurius: (1793)

1786: A Magyar Hírmondó kiadója figyelmeztet a konkurenciára. Szacsvay Sándor volt a lap szerkesztője 1784-86 között, majd megalapította a Magyar Kurirt.

 

Pozsonyban 1780-ban Landerer János Mihály nyomdájánál a Pressburger Zeitung jelent meg. Patzkó Ferenc nyomdász is kérelmet ad be lapalapításra és Mária Teréziától meg is kap egy 10 éves privilégiumot a magyarországi magyar lap kiadására.

Első szerkesztője Ráth (Rát) Mátyás evangéliukus lelkész (1782-ig szerkesztője).

Ez volt az első magyar nyelvű lapunk – miért nem latinul jelent meg? Rát a nemzeti nyelvet a felvilágosodás eszközének tartotta és harcolt a magyar nyelv egységesüléséért, a lapot az új szavak elterkesztésének eszközéül használja. Rádöbbent, hogy a külföldi újságokban fellelhető szavaknak nincs magyar megfelelőjük, ezért vagy átveszi azokat, vagy magyar megfelelőket alkot – Rát az utóbbit választotta, és így alkotta meg az újságíró szót is, az akkoriban használt novellista helyett. Az idegen hely- és személyneveket először fonetikusan, majd – hogy visszakereshetők legyenek – zárójelben eredeti alakjában is publikálta (1782. ápr. 20. 248.) Kezdetben 320 előfizetője volt, 184 településen. A híreket nem referáló stílusban szárazon közölte, hanem azokhoz kommentárt, véleményt is fűzött. A híreket nem beérkezés szerinti sorban, hanem tematikusan rendezve közölte. A külföldi híreket külföldi lapokból, a hazaiakat levelezőktől vette. A lapban publicisztika, irodalmi kritika is szerepel (folyóiratok hiányában ezek szerepét is átveszi könyvkritikáival)

Rát Mátyás 1782-ben visszatért lelkészi hivatásához. Őt Mátyus Péter után Révai Miklós katolikus pap követte, aki idejében a lapot ingyen küldte a főbb hazai iskoláknak. Révainak azért kellett lemondani a szerkesztésről, mert katolikus elöljárói erre felszólították. Később Szacsvay Sándor lett szerkesztő (1784-86). Ő II. József feltétlen híve, „az első magyar publicista”; II. József rendeleteit közli; irodalmi jellegű írások már nincsenek; 1784-ben ír az erdélyi parasztfelkelésről – erre a cenzúra szigorítását vezetik be: utócenzúrán is figyelik a lapot. Mitán Szacsvay a laptól a kiadóval való vita miatt megválik, Magyar Kurir címen Bécsben indít lapot, mivel a pozsonyi helytartótanács szerint “még egy lap már nem tudná eltartani magát [Pozsonyban]”, azaz ott erre nem kap lehetőséget.

A 1788-ban Szabó Márton szerkesztése alatt Pestre költözik, Magyar Mercurius, majd Magyar Merkur címen. 1790-ben a 10 éves privilegium lejár és azt a kiadó már nem hosszabbítja meg, mert túl nagy a bécsi konkurencia: a Magyar Kurir (1784-1834) és a Hadi és Más nevezetes történetek (1789-1803). A lap így megszűnik.

Irodalom

 

 

Hozzászólás