Pesti Hirlap vidéki mutációk (1993-1994)

A rendszerváltás után szinte példa nélküli (a szinte a Dátum kivétele), hogy ideológiailag elfogult és politizáló vidéki napilap jelenjen meg, még akkor is, ha az egy pesti lap mutációja.

Hazai mutációk.  „Az első volt a Jászkun Krónika, a Nógrádi Krónikát egy hét alatt indítottuk, attól kezdve hogy az első újságíró belépett az ajtón, odáig, hogy a lap az utcán volt.” [i]

Hogy miért pont Nógrádban és Szolnokon jelentek meg a lap vidéki mutációi, ahhoz az MDF a kulcs: Bencsik Andrásnak a szolnoki nyomdában volt ismerőse; Nógrádban pedig nyaralója, és ennek kapcsán ottani MDF-es ismerősei, akik megemlítették neki, hogy tudnának egy üres helyiséget szerkesztőségnek (mert ennek a bérlése volt a költségvetés egyik legnagyobb tétele) és voltak munka nélküli újságírók is. [ii]

„ A vidéki kiadásokhoz szélessávú telefonjelátvitellel küldték át az anyagokat. A terv az volt, hogy Pesti Hírlap tipográfiájában a megyei lapoknál lesznek központi anyagok – országos hírek, zsáneranyagok, nagyinterjúk, országos és nemzetközi sport – és helyi anyagok. Minden oldalra készült egy sablon, amelybe 20–100% Pesti Hírlap anyag került. Az anyagokat a fiókszerkesztőségeknek átlőtték, akik csak a helyi híreket tették bele a betördelt oldal üresen hagyott helyeire, amiket előre megbeszéltek. Eleinte a központi anyagok aránya volt nagyobb, később a helyiek aránya lett a nagyobb. A hirdetők felé is előny volt, hiszen a végén kb. 30 ezres országos laphoz járult egy 25 ezres Jászkun Krónika és egy 15 ezres Nógrádi Krónika, mindkettő a szolnoki nyomdában készült. A rendszer jól működött.” [iii]

„ Már tervben volt egy szegedi változat is: a Szegedi Nyomdának ekkoriban volt egy napilapja, mely 40 ezer példányban jelent meg. Ők kerestek meg, hogy beszállnának ők is. De az MDF bukásával már nem volt rá alkalom.” ^[iv]

„A nógrádi lap a végére már nagyobb példányszámban jelent meg, mint az ottani megyei lap és ha van rá idő, ki is szorította volna.”

„ A Pesti Hírlap megszűnte után a megyeiek folytatták, önállóak lettek, és az MTI-vel szerződtek a hírekre.” ^[v]

„ A helyi lapok hálózata lett volna a nagy áttörés a napilappiacon. Egy 2–300 ezres laprendszer lehetett volna belőle, melyben a központ gyártotta volna a zsánereket, nemzetközi anyagokat, nagy riportokat, és ehhez adják a helyi szerkesztőségek a helyi anyagokat. A hirdetést pedig ennek megfelelően lehet elosztani. Nagy politikai ereje is lett volna egy ilyen polgári laphálózatnak.” [vi]

Külföldi mutációk. „A Pesti Hírlapnak voltak külföldi kiadásai is, amit szintén telefonon küldtünk át: ezekbe az oldalakba szerkesztették be a helyi anyagot. Ilyen volt a pozsonyi Krónika, a Kárpáti Igaz Szó; Erdélyben hetilapként jelent meg; és az Amerikai Magyarok Vasárnapja, amit Forrai István szerkesztett. Volt idő, amikor a lap összesen 160 ezer példányban jelent meg.”

Nógrádi Krónika

1994. március 1– 1994. jún?

„megyei polgári napilap”

Főszerk: Bencsik András

Szerk és Kiadóhivatal: Salgótarján. Szerk.vezető: Matúz Gábor

Kiadja: 150 év Kft

Nyomtatás: Verseghy Nyomda, Szolnok

Az OSZK-ban az utolsó szám 1994. jún. 30. (nincs benne utalás rá, hogy megszűnne)

Jászkun Krónika

1993. április 2– (az első számban hibás évszám (1992) szerepel!)

Utolsó Jászkun Krónika: 2003. okt. 1. (lásd: AS megyei lapok)

„megyei polgári napilap”

Főszerk: Palágyi Béla

Kiadja: Jász-Kun Kiadói Kft a Pesti Hírlappal együttműködve

Készült a Verseghy Kft Nyomdaüzemében

Tervezőszerkesztő: Bódi Béa és Zsoldos György 

A 14 ezer előfizetővel rendelkező lapot a Népszabadság Rt vásárolta meg[vii], később az Axel-Springerhez kerül, majd a kiadó, mivel a másik megyei lapot is megvásárolta, ezt 2003-ban megszünteti.

 

[i]  Bencsik András, szóbeli közlés, 2009

[ii]  Bencsik András, szóbeli közlés, 2009

[iii]  Bencsik András, szóbeli közlés, 2009

[iv]  Bencsik András, szóbeli közlés, 2009

[v]  Bencsik András, szóbeli közlés, 2009

[vi]  Bencsik András, szóbeli közlés, 2009

[vii] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.