Reggeli Pesti Hírlap
1990. április 14–1992. február 7.
Pesti Hírlap
Országos, közéleti, gazdasági és kulturális napilap
1992. február 8. – 1994. június 4-5.
Napi Pesti Hirlap
1992. márc. 13–30
Első szám: 151. évfolyam 1. szám 1992. február 8. szombat
Főszerkesztő: Bencsik András
Kiadja: 150 ÉV ALAPÍTVÁNY
Kiadás helye: Budapest Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1051 Budapest V. okóber 6. utca 8. I.
Ára: 8, 80 Ft
Beköszönő szöveg:
Ez az igazi Pesti Hírlap
-Hihetetlen győzelem-
Küzdöttek már önök az életükért? Mert mi igen… Hosszú és nehéz hét telt el azóta, hogy a kiadónk jelezte: fölfüggeszti a lap megjelentetését. Megpróbáltuk a lehetetlent. Talán még mi sem hisszük el igazán, de győztünk… Annak ellenére, hogy csak meglehetősen későn hirdethette meg sajtótájékoztatóját a 150 ÉV ALAPÍTVÁNY, a fontosabb lapok, sőt a híradók is képviseltették magukat. Bencsik András elmondta, hogy a Pesti Hírlap támogatására született alapítvány milliói nemcsak megmentették, de tulajdonképpen fel is „szabadították” a lapot. Az alapítvány megkapta a Művelődési Minisztériumtól a Pesti Hírlap alapító okiratát, így a kényszerből Reggeli előnevet viselő laptól jogilag is üzletileg is független, ahhoz nincs köze. Mint ahogy az alapítvány sem jogutódja a Pesti Hírlap Kiadó kft.-nek. Az olvasók segíteniakarása, ragaszkodása meglepte a szerkesztőséget, a főszerkesztő nem is sejtette, hogy ezen a nagyonis kemény próbatételen ilyen jól vizsgázik az újság. Ne féljünk a szavaktól: szinte kutyafuttában, mindössze öt nap alatt született meg ez az alapítvány. Az ereje azonban annál nagyobb, hiszen lehetővé teszik hogy minden zökkenő és megszakítás nélkül, ámde 24 oldalasra bővített ünnepi számmal kezdje új életét a Pesti Hírlap. Ahogy erre Bencsik András is fölhívta a figyelmet: a stáb minden munkatársa tisztában van azzal, hogy az újrakezdés esélyét a „150 ÉV” sokszáz alapítójától kapta az újság. És ennek a lap mindennapi munkájában tükröződnie kell majd, az újságnak az ő véleményük lesz a legfontosabb.
Története
1990 tavaszán indult el a Reggeli Pesti Hírlap, amely Kossuthot idézte, és polgári irányvonalúnak szánták. Varga István, vállalkozó hozta létre a Pesti Hírlap Kft.-t, és szárnyai alá vette az újságot. Ennek ellenére hamar nehézségekbe ütköztek, kezdve azzal, hogy a Pesti Hírlap nevet nem is használhatták, kényszerűségből került elé a “Reggeli” szó. A gazdasági nehézségek ellenére a lap mégsem szűnt meg, 1992-ben Bencsik András lett a szerkesztő, 1992. február 6-án pedig létrehozták a 150 ÉV Alapítványt. Az alapítvány támogatása segítségével a lap újjászületett, Pesti Hírlap néven. Az újság terjeszkedni is tudott, vidéken is megjelent Jászkun Krónika és Nógrádi Krónika néven. 1994-ben már 50 ezres példányszámban nyomták naponta, június 4-én azonban a lap megbukott. A bukás gazdasági okokkal indokolható, illetve az MSZP választási győzelmével, hiszen az állami támogatás onnantól kezdve megszűnt. A bukásban valószínűleg szerepet játszott az Antall-kormány által támogatott lap, a Új Magyarország a megjelenése is, hiszen erős konkurenciát jelentett. A Pesti Hírlap szerkesztőségének tagjai később létrehoztak egy másik lapot, az Új Demokratát.
Utolsó szám
Az újság 1994. június 4-én bukott meg, az Országos Széchenyi Könyvtárban található utolsó szám 1994. június 1-i keltezésű
153. évfolyam 126. szám 1994. június 1. szerda
Ára: 21, 50 Forint (előfizetőknek 11 Ft)
Főszerkesztő, felelős kiadó: Bencsik András
Főszerkesztő-helyettes: Seszták Ágnes
Lapszerkesztő: Csermely Péter, Fekete Zoltán
Kiadja: 150 ÉV ALAPÍTVÁNY Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1051 Budapest V. okóber 6. utca 8. I.
Terjeszti: a Hirker Rt., NH Rt.
Előfizetési díj: egy hónapra 288 Ft, negyedévre 864 Ft, fél évre 1728, egy évre 3456 Ft
Lapszámot szerkesztette: Csermely Péter
Leköszönő szöveg:
Nem található benne leköszönő szöveg.
Érdekességek
Az első szám címlapján a szerkesztőség tagjai és támogatói láthatóak, a Pesti Hírlap “baráti köre”
Az utolsó szám vezércikke: Mától módosul a KRESZ (szerzője: Dinóczki József)
Keresztury Dezső: Remény c. versével köszöntötte az újrainduló Pesti Hírlapot
Ismert munkatársak: Bencsik András, Riskó Géza, Fodor Lajos, Tettamanti Béla, Iglói Nagy István, Csermely Péter, Fekete Zoltán
Az első, eredeti Pesti Hírlapot Kossuth indította el, az első szám 1841. január 2-án jelent meg. Kossuth szerkesztette, és a korabeli ellenzék legjelentősebb orgánuma volt. Szerkesztő volt még: Csengery Antal és Szalay László is.
Felhasznált irodalom
Reggeli Pesti Hírlap: II. évfolyam 305. szám 1991. december 31. kedd
Pesti Hírlap: 151. évfolyam 1. szám 1992. február 8.szombat
Pesti Hírlap: (153.) évfolyam 126. szám 1994. június 1. szerda
Juhász Gábor: Az országos minőségi napilapok piaca, 1990-2002.
Példányszám:
- 50 000 (induló) [i]
- 3000 előfizető [ii], „nem sokkal magasabb utcán eladott”
- márc. 20 ezer körül[iii]
1993 15 ezer[iv]
| Év | KIADÓK | FŐSZERKESZTŐK |
| 1990 | Pesti Hírlap Kiadói Kft | Riskó Géza1990 aug 10: Szerkeszti a szerk.biz. Eknöke, nemzetközi szervező: Szerdahelyi Csaba. Szerkesztő: Bencsik András, Deáki LÁszló., Kőszegi Ferenc1990 szept felelős sz: Bencsik András |
| 1991 | Bencsik AndrásRövid ideig Gazsó L. Ferenc fsz-h. | |
| 1992 | Márc 30-tól 150 év Alapítvány | Bencsik András |
| 1993 | 150 év Alapítvány | Bencsik András |
| 1994 | 150 év Alapítvány | Bencsik András |
1990: Országos gazdasági, közéleti és kulturális napilap
Védjegyek:[v]
Pesti Hírlap Pesti Hírlap Kft., Bejelentés napja:1990.03.14
Reggeli Pesti Hírlap Pesti Hírlap Kiadó Kft Bejelentés napja:1990.04.24
Pesti Hírlap Ringier Kiadó Kft Bejelentés napja:2004.11.04
A lapalapítás. 1989. november 7-én[vi] Varga István vállalkozó (Varihold Befektető Kft. tulajdonosa) megalapította ötmillió Ft-os alaptőkével[vii] a Pesti Hírlap Kiadói Kft-t, hogy létrehozzanak egy Kossuth Lajos szellemiségének megfelelő polgári napilapot. Ügyvezetőnek (a szerkesztő bizottság elnökének[viii]) Fodor Lajos [Esti Hírlapos] zenekritikust tette meg. [ix] A tulajdonos egy sajtószakmában tájékozatlan[x] olajmilliárdos volt, a főszerkesztő [helyesen: kiadó igazgató] pedig zenekritikus. [xi] – a főszerkesztő valójában sportszerkesztő volt, Riskó Géza, aki az Esti Hírlap sportrovatát vezette addig[xii].
A lapalapítás története a Médiakutatóban, Juhász Gábor tanulmányában[xiii] épp ellentétesen hangzik: „Egy akkoriban különösen ismert, tehetős vállalkozó, Varga István, akit két újságíró, Fodor Lajos és Riskó Géza keresett meg az ötlettel, felkarolta a tervet, s létrehozták a Pesti Hírlap Kft.-t.” A Médiakutató cikke azonban ellentmond a kortárs lap és a résztvevők állításainak, így inkább a korábban leírtakat fogadhatjuk el.
Hadd fűzzek ide még egy változatot: „Amikor az ugyancsak tőlünk [Esti Hírlap] a sportrovatból Riskó Géza egy pénzes ismerőse révén lehetőséget kapott a lapalapításra, elment a Pesti Hírlap főszerkesztőjének, és helyettesének magával vitte Bencsik Andrást”[xiv].
A szerkesztőség toborzása 1989 őszén kezdődött, az első számot 1990 tavaszára tervezték, szerkesztőségnek az Athenaeum Nyomda helyiségeit alakították át, melyek februárra készültek el és az akkor legmodernebb számítógépes felszereléssel voltak ellátva[xv].
„A lapkészítés előtt Bécsbe mentek megnézni, hogy működik az egész lapcsinálás. A Die Pressénél és a Der Standardnál voltak, ami akkor új volt: volt már számítógépük is, de egy máshonnan levetett, és a kirándulás legfontosabb konklúziója az volt: „az ő gépeik se voltak jobbak”. Bár náluk nagy háttértár volt, az első 6 hónapot „elfelejtették archiválni”.”[xvi]
A lapcím. „A Pesti Hírlap név Fodor Lajos és Varga István kiadó-tulajdonosok találmánya.”. [xvii] A Pesti Hírlap névről utolsó pillanatban deürlt ki, hogy egy Szimultán Rt. nevű cég már levédette. [xviii] „A rendszerváltáskor egyes újságírók abból akartak megélni, hogy felvásároltak 200 lapnevet. A Pesti Hirlap is köztük volt, ezért kellett Reggeli Pesti Hírlap néven elindulni”. [xix] [Megj: 2004-ben a Ringier is levédette magának e nevet[xx]]. Mivel nem tudtak megegyezni, Varga István Reggeli Pesti Hírlapra változtatta a nevet. [xxi]
Szerkesztőség. A laphoz más lapoktól csábítottak át újságírókat.„Az alapító főszerkesztő Riskó Géza sportújságíró lett. Bencsik András főmunkatársnak szerződött a laphoz az Esti Hírlaptól. Az Esti Hírlaptól egyébként is sokan jöttek át[1], az induló csapat nagyobbrészt volt Esti Hírlapos újságírókból állt[xxii]. Néhány hónappal az indulás után Riskó Géza egészségi okok miatt lemondott a főszerkesztésről [Bernáth Lászlónál: „vélhetően politikai okból összekülönbözött a tulajdonosokkal[xxiii]], előbb helyettesnek majd főszerkesztőnek nevezték ki Bencsik Andrást. [xxiv]
Bencsik András így foglalja össze az akkori lapok ideológiai viszonyait: „A lap idejében a Magyar Nemzet liberális-konzervatív semleges balközép volt; Az Új Magyarország óvatosan visszafogott jobboldali. A Pesti Hírlap kicsit dinamikus, szertelen, mások mondják, hogy radikális, de inkább szókimonó. Először vitte az ősmagyarság kérdéseit (pl. a szkítákról, pártusokról), Lovas István írt hozzá cikkeket (pl. a keleti alternatív demokráciákról).”
A lap példányszáma lecsökkent néhány ezerre. A lap megmentésére sokféle elképzelés volt; pl. hogy a hadsereg adjon le rá sokezres megrendelést vagy hogy kormánylap legyen, de az Új Magyarország megjelenése eldöntötte ezt a kérdést. A hirdetők elpártoltak a laptól. [xxv]
1992. február. Amikor végérvényesen kiderült, hogy a lap veszteséges, Varga István tulajdonos a szerkesztőség tudta nélkül lemondja a nyomdai és terjesztési szerződést[xxvi]; majd bejelentette, hogy meg fog szűnni: 3 nap múlva megszűnik a lap, még búcsúzzatok el az olvasóktól. Nem éri meg folytatni, nincs tovább”. Varga ezt egy későbbi MTI-közleményben így fogalmazta: „ A Pesti Hírlap Kiadó Kft. … főszerkesztője és helyettese közreműködésével eldöntötte a Reggeli Pesti Hírlap megjelenésének felfüggesztését …”[xxvii]
Bencsikék lapot akartak csinálni. „Létrehoztunk egy alapítványt (150 év Alapítvány; utalva Kossuth akkor 151 éve indított Pesti Hírlapjára), hogy folytassuk. Felhívásunkra az olvasók adományokat küldtek, szponzorokat találtunk (energetikai cég), és megteremtettünk egy akkora összeget, ami elegendő lehetett az induláshoz. [A lapnál hirdetett a MOL Rt, Magyar Villamosművek Rt, Magyar Hitelbank, Matáv, a Postabank[xxviii], azaz ezek a cégek tartották életben a lapot.]
Az volt a terv, hogy Varga Istvántól megvesszük a gépparkot és folytatjuk a munkát. A csődbement cégnek amúgy sincs értéke, de annyink volt, hogy egy lízingelt megoldással törlesztettük volna az adósságokat („goodwill érték”).
A lap címét „vissza”-változtatták Pesti Hírlapra, azaz jogilag új lapként jelent meg, mert a Szimultán Rt-vel 3 millió Ft-nyi hirdetésért barterként megkapták a névhasználat jogát. [xxix]
„ Amikor a Reggeli Pesti Hírlap kiadója megszűntette a lapot, a 150 Év Alapítványt hirtelen kellett bejegyezni és másnapra a lapnak meg kellett jelennie. Míg Kft-nél a bejelentés után azonnal érvényes az engedély, az alapítványnál a bíróság jogerőre emeli a bejegyzést és csak ezután érvényes. Erre itt nem volt idő, és fel is jelentettek [Varga István] emiatt. A bíróság minden működést leállított, ezért a lapnál egy ideig Iglói Nagy István lett a lapigazgató és a tulajdonos-kiadó egyben, aki állampolgárként a saját neve alatt jegyeztette be és adta ki a [Napi Pesti Hírlap nevű, tehát jogilag ismét új – HH] lapot, amire országos napilapnál addig nem volt példa.”[xxx]
Varga István az MTI-hez eljuttatott közleményében így ír: „ Az alapítvány nevében eljáró szerkesztőség a Pesti Hírlap Kiadó Kft. tudta és engedélye nélkül állította elő a Pesti Hírlap február 8-i számát, a kft. saját és bérelt eszközeivel, az általa bérelt helyiségben. Az így előállított lap ,,Ez az igazi Pesti Hírlap, hihetetlen győzelem”, címmel közli, hogy az új lap jogilag és üzletileg is független, a Reggeli Pesti Hírlaphoz nincsen köze. (…) A Kiadó Kf. nevében vissza kell utasítanom az olyan felelőtlen magatartást, amely jóhiszemű alpítványtevőket arra buzdít, hogy egy nehéz helyzetbe került lap további megjelenését pénzügyileg támogassák, de már az első, jogszerűtlen körülmények között készülő számban azt a múltat – melyre az alapítványtevők pénzét begyűjtötték – megtagadja.” [xxxi]
Varga István pár nappal később, február 14-15 éjszakáján elfoglalta a szerkesztőséget[xxxii]. „
Varga István azonban túl nagy összeget követelt. Addig alkudoztunk, amíg Varga István megunta, felbérelt egy őrző-védő céget, akik kizárták őket a szerkesztőségből. A következő lap tehát nem volt jogfolytonos.” [xxxiii]
„ A csapat magántulajdonában összesen egy laptop volt és írógépek, így ezen készültek el a következő számok. A lapot ragasztott tükörrel készítettük (Bencsik András tördelő is volt korábban, így tudott tükröt ragasztani), és voltak keletnémet szedő írógépek, amelyeken be lehetett állítani a hasábszélességet. Végül szereztünk régi, használt gépeket egy bérleményben. A tipográfiára érthető módon ezekben az időkben annyira nem tudtunk odafigyelni.” [xxxiv] Február 17–19-én a sajtó történetében egyedülálló módon „összeeszkábált” tipográfiával jelent meg a lap.
„ A lap túléléséhez az járult hozzá, hogy sikerült az Állami Vagyonügynökséggel egy évre elnyerni egy hirdetési szerződét. Az Állami Vagyonügynökség csak néhány nagy lappal kötött ilyen megállapodást állami hirdetések közzétételére. Ebből sikerül hardverfejlesztést létrehozni.” [xxxv]
1992. március 13 -án új arculattal jelent meg a lap, Napi Pesti Hírlap néven. Az új évfolyamszámozásában zárójelben 151. évfolyamként is jegyzik az újságot.
„Néhányunknak tetszett a szecessziós világ és különbözni is akartuk a többi laptól, ekkor született a szecessziós lapfej.” A szecessziós lapfej terve Bencsik András ötlete volt. „A szecesszió ugyan későbbi kort jelképez, de a polgári világot is egyben.”
A lap így fogalmaz első szecessziós számában: „A szecesszió az a csodálatos világ, amely a leggazdagabban a századfordulót követő Budapesten, Prágában és Bécsben virágzott, most egyszerre jelenti számunkra a múltat és a jövőt. … Lapunk a ma már csak szépet sugárzó szecesszió fölidézésével egy lehetséges szépségért, egy lehetséges békéért kíván fáradozni.”[xxxvi]
„ Azonban az derült ki, hogy ez a lapfej túlságosan modoros, ez is túl artisztikus, és napilaphoz letisztultabbra van szükség: nem működik, ezért visszatértünk a hagyományos betűkhöz. Kedves, játékos volt, de ezt nem tűri el a gépezet.” [xxxvii]
„Amint az alapítvány bejegyzése jogerőre emelkedett, a 150 év adta ki a lapot.”
1992. március 30 -tól az Alapítvány kiadásában ismét új arculattal – Pesti Hírlap címen – jelent meg a lap. Ez is Bencsik András ötlete nyomán született. Az első számban így ír róla: „A szecessziós lapfej sokaknak tetszett, de sokakból ellenérzést váltott ki. … .Visszatértünk a Kossuth Lajos főszerkesztő idejében használt lapnévhez és betűtípushoz, illetve annak egy kissé modernizált változatához”[xxxviii] Ez a hagyományos 1841-es egyiptomi helyett az Aachen Bold nevű betűtípus volt.
A lap megszűnése. „Magyarországon valójában minden napilap veszteséges, az eladásból nem lehet megélni, csak a hirdetésekből. Mivel nekünk nem volt [jelentős hirdetési bevétel], egyre nőtt az adósságunk, végül kb. másfél hónapnyi adósságot görgettünk magunk előtt, pl. a nyomda számláját.” [xxxix]
Az 1994-es, az MDF számára vesztes választás második fordulóját 1994. május 29-én, vasárnap tartották. A Pesti Hírlap utolsó száma 5 nap múlva készült. A 1994. jún. 4–5-i dátumú szám vezető híre. „Horn Gyula az MSZP miniszterelnök-jelöltje”. [2] Mellette a közlemény: „A nehéz anyagi helyzetre tekintettel [a kiadó a lap] megjelenését a mai naptól szünetelteti”.
„Amikor 1994-ben Boross Péter volt kormányon, és a választáson kiderült, hogy megbuktak, az volt az elképzelés, hogy az Új Magyarországot tartsák meg, és lemondanak a Pesti Hírlapról. Ezt én úgy tudtam meg, hogy a szerkesztőségben egyszer csak elsötétültek az MTI monitorjai. Felhívtam Alexa Károly MTI vezérigazgatót, kritikust, hogy mi történt. „Az van, hogy lemondtak rólatok” – mondta. Akkor beszéltem Csöndes Zoltánnal, a Szikra Nyomdából, hogy elmondjam, ennyi volt. „Tudok róla” – válaszolta. Tartoztunk a nyomdának, de szerettem volna, hogy elbúcsúzhassunk az olvasóktól. Csöndes megtehette volna, hogy nem nyomtat több lapot, de azt mondta, hogy írjak egy hivatalos levelet, amiben kérvényezem az utolsó szám kinyomtatását. Kinyomtatta – és máig hálás vagyok ezért neki, pedig nem voltunk semmilyen ismeretségben vagy barátságban.” [xl]
A szerkesztőség utóélete. „ A lap megszűnte után Földesi József, akié a Ring hetilap volt, ma a Mi Otthonunkat adja ki, hívta a szerkesztőket, de csak 10 embert. Nehéz döntés volt, kit hívjunk. A címhez találtunk egy korábbi szamizdatot, a Demokratát, melyet Nagy Jenő adott ki. Elvittük hozzá a tervünket és elneveztük a lapot Új Demokratának. Egy évig küldtük neki a lapot, hogy egyetért-e a szellemiségével. Ezután vette fel a Demokrata nevet” [xli] Tipográfiai szempontból a folytatás azért érdekes, mert az Új Demokrata (fekete-fehér hetilap) mind a lapfej betűtípusát, mind Gábriel arkangyal rajzát tovább vitte, vizuálisan is egyértelművé téve a két lap összetartozását[3].
Humoros melléklet. „ A Pesti Veréb a lap humoros melléklete volt, ami talán még élt utána is. Sok karikaturista indult innen.” [xlii]
[1] Máshova is [HH]
[2] Kísértetiesen emlékeztet engem az efféle utolsó szám azokra a háborús lapokra, melyek utolsó számukban arról számolnak be: az ellenség körülvette a várost.
[3] Ma Magyar Demokrata címmel, teljesen más tipográfiával jelenik meg, de továbbra is Bencsik András főszerkesztésében
[i] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[ii] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[iii] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[iv] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[v] Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal , Publikus IParjogvédelmi AdatbázisCSalád http://84.2.39.106
[vi] Juhász Gábor: Az országos minőségi napilapok piaca, 1990–2002 Médiakutató, 2003. tavasz
[vii] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[viii] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[ix] Bencsik András, szóbeli közlés, 2009
[x] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[xi] Molnár István, szóbeli közlés, 2009.
[xii] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[xiii] Juhász Gábor: Az országos minőségi napilapok piaca, 1990–2002 Médiakutató, 2003. tavasz
[xiv] Bernáth László: Volt egyszer egy Esti Hírlap. Dialóg Campus, 2009. p. 58.
[xv] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[xvi] Molnár István, szóbeli közlés, 2009.
[xvii] Bencsik András, szóbeli közlés, 2009
[xviii] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[xix] Molnár István, szóbeli közlés, 2008.
[xx] Ügyszám:M0404439; 2008-ban „Érvénytelen visszavonás miatt”
[xxi] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[xxii] Népszabadság, 1990. március 16: Pesti Hírlap – fénymásolón.
[xxiii] Bernáth László: Volt egyszer egy Esti Hírlap. Dialóg Campus, 2009. p. 58.
[xxiv] Bencsik András, szóbeli közlés, 2009
[xxv] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[xxvi] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[xxvii] A Pesti Hírlap Kft. felelős kiadójának közleménye 1992. február 8., MTI
[xxviii] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[xxix] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[xxx] Bencsik András, szóbeli közlés, 2009
[xxxi] A Pesti Hírlap Kft. felelős kiadójának közleménye 1992. február 8., MTI
[xxxii] -n-: A Pesti Hírlap-sztori. Szignum Média Hírlevél, 2004. július.
[xxxiii] Bencsik András, szóbeli közlés, 2009
[xxxiv] Bencsik András, szóbeli közlés, 2009
[xxxv] Bencsik András, szóbeli közlés, 2009
[xxxvi] Napi Pesti Hírlap 1992. márc. 13. Új fejléccel
[xxxvii] Bencsik András, szóbeli közlés, 2009
[xxxviii] Pesti Hírlap 1992. márc. 30. Mától Pesti Hírlap!
[xxxix] Bencsik András, szóbeli közlés, 2009
[xl] Bencsik András, szóbeli közlés, 2009
[xli] Bencsik András, szóbeli közlés, 2009
[xlii] Bencsik András, szóbeli közlés, 2009
Magyar Médiatörténet 