Sürgöny (1860-1867)

Folytatás: Budapesti Közlöny

Első szám: 1860. december 1.

Szerkesztő: Vértei Ernő

Utolsó szám: 1867. március 10. VII. évf. 58. szám

Megszűnés oka: „ A Sürgöny t.cz. előfizetőihez. Ezennel tisztelettel értesítettnek a Sürgöny előfizetői, hogy a felelős minisztérium mai napon a kormányt átvevén, ezentúl a kormány hivatalos lapja „Budapesti Közlöny” czim alatt fog megjelenni, s az eddigi hivatalos lap előfizetőinek megküldetni.
Beköszönő szöveg:

Tájékoztatás Szükségesnek tartjuk, az e számmal meginduló s alakra, szellemre nézve uj lap viszonyát a közönség irányába lehető szabatossággal megjelölni. A kormány szándéka nem lehetett, oly szorosan hivatalos lap eszméje, mint a „Moniteur”-ben vagy a „Wiener Zeizung”-ban valósítva látjuk, mert állása a trón, a nemzet s a külföld írányában lényegesen különböző. Ezekkeli rokonsága egyedül hivatalos rovatában álland, mely más lapokat megelőzően fogja hozni a kormány közigazgatási intézkedéseit és rendeleteit. De e körülmény a lapnak hivatalos rovatán kívüli tartalmára vagy jellemére hatást nem gyakorland. Nem hivatalos rovatában is e lap leend ugyan a köztudomásra számított kormány-közlemények organuma, mely a közvéleményt a kormány czélzatai iránt a körülméynek szerint tájékozni van hivatva; -valamint a szerkesztőség is törekedni fog általában a tudomására lévő kormány-irányokkal összhangzatos szellemben működni; de minden czikkre vagy összes tartalmára nézve nem fogadhatja el a hivatalosság jellegét vagy felelősségét. Közviszonyaink jelen korszaka szoros értelemben átmeneti jellemű. Már nem áll fönn az oct. 20-ka által elmellőzött évtizedes rendszer, de még nem létesült az oct. 20-ki nyilatkozványok által czélul kitűzött törvényes alkotmányos állapot. Ily helyzetben a félhivatalos lap sem viselheti magán azon kikerekített pártprogrammok jellemét, melyek rendszeres, alkotmányos életben az ellenzéki és a kormány-pártok között nyilvánvaló határvonalt képeznek. Azonban előmozdíthatja a kiengesztelődés nagy munkáját, gyakorolhat befolyást arra, hogy az átmenet a jó rend s a törvényszerűség alapján történjék s testté váljék az oct. 20-ki fordulatban foglalt vezéreszme: szilárdul megállapított alkotmányosság a magyar korona területén s a fejedelem többi országaiban, és állandóságot ígérő értesülés közöttük. És ez leend föladatunk. Különben átmeneti korszakunkban sok nagy fontosságu közkérdés a vitatás kellő szabadságát igényli. Ilyenek azok, melyek mind a trón, mind a nemzet egyértelmű nyilatkozatai szerint a legközelebbi országgyűlés foruma elé tartoznak, s melyeknek törvényes megoldása a fejedelem és az országgyűlés törvényhozói jogközösségét illeti. E tekintetben lapunk minden más lappal hasonló szabadságot élvez, s azt használni is fogja: de használni a vélemény-türelem s a jog és személytisztelet azon mértékével, mely izgatott korunkban mindnyájunk szent kötelessége, kik a közérzületre lehető befolyásunkat a hazaszeretet magasztos sugallata alá rendeljük.

Készítette: Kanics Krisztina