Előzmény: Autonómia
Folytatás: Szabad Sajtó
Indulás
I. évfolyam mutatványszám: 1868. július 15.
I. évfolyam 1. szám: 1868. július 18.
Szerkesztő: Prileszky Tádé, Hatala Péter
Kiadja: lap kiadótársulat, Pest
Beköszönő szöveg
A czim, melyet lapunk homlokára írtunk, jelezi a czélt, melyre törünk. E czél:
Az egyház szabadsága, függetlensége az államnak minden nem jogos befolyásától, nemkülönben a papok és világiaknak, az egyház és iskolaügyek kezelésébe és kormányzatába való befolyása.
Hazánkban is, mint a civilizált világban majd mindenütt, a jogállam eszméje kezd diadalt ülni a felekezeti állam eszméje felett.
A magyar állam nem oly katholikus többé, mint volt egykoron
Az uralkodó vallás, a vallás egyenjogúság törvényénél fogva előnyeit, egyiket a másik után veszti, s a többi felekezetek sorába szorul.
Ennél fogva biztosítsuk számára is azon egyenjogúságot és szabadságot, melylyel hazánkban a keletiek, a protestánsok, a zsidók bírnak. – Feszült munkával kell oda törekednünk, hogy az egyenjogúság csakugyan egyenjogúsággá és ne kevesebb jogúsággá váljék… Hogy valamint azok, úgy mi is egyházi és vallási ügyeinkben, jogainkban, szentek és sérthetetlenek legyünk.
Ez a felekezeteknek oly közös ügye, mely idegen jogot nem sért.
És e ponton velök és mellettök küzdünk, mert csak is kölcsönös – együttes védelemben lehetünk legyőzhetetlenek és szabadok az állam bármi nyomása ellen.
A felekezetek ilyentén tömörülése a „Szabad Egyzáh” egyik czélja.
De másrészt fejet hajtunk az állam minden jogai előtt.
Mert az államnak és egyháznak összetes működése eszközölheti a társadalom boldogságát.
A jogállam, a felekezetlen állam, nem állam Isten nélkül, nem atheus állam.
Felekezetlenség és istennélküliség, sem nem azonos, se nem rokon fogalmak.
Midőn a jogállam minden vallásfelekezetnek egyenjogúságot biztosít, a polgárok lelkiismeret szabadságát tiszteli, de nem tagadja meg az Istent, nem lesz atheussá; nem a közerkölcsűség sírásójává.
A jogállam nem egyes felekezeté, hanem minden felekezeté, amennyiben minden felekezetet megvéd, hogy mindegyik saját hite szerint tisztelhesse az Istent, mert elvégre minden felekezetnél meg van a hit, azon vallás legalább, melyről b. Eötvös mondja, hogy az: Isten létének érzete-e, mely jótettekben nyilvánul.
S mivel a jogállam a lelkiismeret szabadságot és az ebből kifolyó vallásegyenjogúságot sarkalatos elveiül tekinti, azért vallásüldözővé sem szabad lennie.
Mi a lelkiismeret szabadság alapján azt követeljük a jogállamtól, hogy egyházi ügyeinket saját hitelveink és saját lelkiismeretünk szerint rendezhessük.
Követeljük a vallásegyenjogúság elvében biztosított védelmet.
A „Szabad Egyház” tehát a lelkiismeret szabadság és vallásegyenjogúság nevében fogja sürgetni a kath. egyház szabadságát.
Ez feladatunk egyik része.
A második az alsó clerusnak és a világiaknak befolyása az iskolára s az egyház azon ügyeire, melyek a lelki hatalom körén kívül esnek, s nem kirekesztőleg a püspökség és papság atribútumai.
E tekintetben az 1848-iki püspöki kar eszméit fogadtuk el, mert azok szabadelvűek is, katholikusak is….
Eezen eszméket programunk tartalmazza; a részletezés e lapnak napi munkája leend…
Az alsó clerusnak és a néptanítóknak sok helyütt, aránytalanul mostoha anyagi helyzete, elutasíthatatlanul követeli a leggyorsabb orvoslást.
Ez is a „Szabad Egyház” kiváló gondjainak egyike.
Midőn e kérdésekben szót emelünk, szem előtt fogjuk tartani azoknak igen kényes természetét, számba vesszük az adott körülményeket, s a biztos és állásos haladás ama törvényét, mely fokozatos fejlődést követel, de rohamos ugrást nem tűr.
Egyébként a nyílt, férfiasan bátor szót kimondjuk mindig és mindenütt…
Ellenfeleink irányában érvekkel és szeretettel fogunk küzdeni. – Küzdelmünk becsületes, lovagias harcz leend; ez biztosít, hogy részökről is hasonló fegyverekkel találkozunk.
Ilyen lesz a „Szabad Egyház” elveiben és modorában. Szerkesztőség
A lapról
Katolikus napilap. Az Autonomia (1868) című napilap folytatásaként indult. 1868. július 15-től az első három számot bemutatópéldányként közölték. Hetente hatszor jelent meg középnagyságú ívrétben egy íven (Kislexikon, 2009). Négy, sűrűn szedett oldalból állt, a cikkeket csak a dátum választotta el. Nagy számban szerepelnek hirdetések az újságban. A„Szabad egyház szabad államban” elvét követte de kerülte a politikai állásfoglalást. Általános és teológiai cikkek elemezték a gazdasági,, közéleti, irodalmi és tudományos életet. Vezércikkek, tárcák foglalkoztak a napi történésekkel – például számos cikk íródott a „krakkói vérlázító esetről” -, tudósítások a római zsinatról, kevés külföldi írás, amelyek a demokrácia és az egyház összekapcsolását szorgalmazták. 1870-től határozottan a szabadelvű ókatolikus szellemben foglaltak állást. Folyamatosan ismertetik a cseh, bécsi és bajor ókatolikus mozgalmakat, amellyel kiváltották a közvélemény ellenszenvét. Több publicista is elfordul a napilaptól. Hatala Péter áttér az unitárius vallásra és az induló Szabad Sajtó (1872) egyik szerkesztője lesz.
Fontosabb rovatok
- A „Szabad Egyház” tárczája
- Külföld
- Napi hírek
- Tőzsde
- Pesti dolgok
- Bécsi dolgok
- Hazai dolgok
- Közgazdászat
- Egyházi mozgalmak
- Táviratok, levelezések
Munkatársak
A lap tulajdonosa a pesti lap kiadótársulat volt. A szerkesztő két pap Prileszky Tádé és Hatala Péter. A Szabad Egyház köré tömörült a kor vezető liberális értelmisége. A publikálók soraiba tartozott Szentkirályi Mór, Pest polgármestere, Kautz Gyula közgazdász, Toldy Ferenc és Zichy Antal. A nyomdai munkákért előbb Singer és Schnitzer, majd Wodiáner nyomdája felelt (Magyar Elektronikus Könyvtár, 2009).
Befejezés
Utolsó szám: 1872. június 29. IV. évfolyam 146. szám
Szerkesztő: Prileszky Tádé, Hatala Péter
Kiadja: lap kiadótársulat, Pest
Elköszönő szöveg
Jelen számmal veszik T. Olvasóink a „Szabad Egyház” utolsó lapjait, a küszöbön álló hó a „Szabad Sajtót”-t fogja hozni.
Egyházi érdeklődésünk a jövőben sem fog változni, nem veszít terjedelmében. Hiszen az egyházi kérdés épen napirenden van az európai politikának szóvivői közt s irányadó köreiben.
Hivatkozások
Kislexikon, 2009. http://www.kislexikon.hu/szabad_egyhaz.html
Magyar Elektronikus Könyvtár, OSZK, 2009. http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/443.html
Magyar Médiatörténet 