Szózat (1919-1926)

1919. szeptember 28.-1926. július 24.^{* (Kiss 2007)} / 1926. szeptember 5.^{*(Új Magyar Irodalmi Lexikon 1994)}

Politikai napilap.

Folytatás: Magyar Újság  (1940-1942 között ismét Szózat)

Első szám

I. évfolyam 1. szám: 1919. szeptember 28. (Vasárnap)

Felelős szerkesztő/főszerkesztő: Farkas Zoltán és Ulain Ferenc

Megjelenik: Indulásakor változóan (rendszertelenül). 1925. augusztus 11-től esti lap, 1925. október 18-tól keresztény és fajvédő politikai napilap. 1926-tól ismét rendszertelenül megjelenő lap.

Szerkesztőség és hivatal:

Főmunkatárs: Kádár Lehel

Felelős kiadó: Brandstetter Ferenc igazgató

Kiadja: Magyar Nemzeti Szövetség; Szózat Kiadóvállalat R.-T.; Budapest

Nyomdaigazgató: Janovics Ferenc

Beköszönő vezércikk

Hitvallás

Ősi intézményünk már valamennyi a lomtárba került, nincsen egyetlen sajátosan magyar politikai ideánk; minden élő intézményünk osztrák, német, másolat; irodalmunknak egy része évtizedek óta a külföldi utánzatok kusza vándorútja, melyen a szerzők kölcsönvett magyar nevén kivül csaknem semmi sem jelzi a magyart; ujabb zenénk és müvészetünk részben szintén összelopott zagyvaság. Pedig ez a nemzet még csak félszázad előtt a Széchenyiek, a Wesselényiek, az Eötvösök, a Deákok, a Kemény Zsigmondok, a Petőfiek, a Jókaiak, az Arany Jánosok, a Munkácsiak nemzete volt… Milyen tündöklő nevek! Mennyi ősi nemzeti erő! Milyen ragyogó mult; és milyen sivár jelen…Kiválóan agrár nép vagyunk. Lakosságunk háromnegyede földmivelésből él; ugy illenék tehát, hogy gazdasági életünk becézett kedvence a föld s az azt megmunkáló nép legyen. Ugy illenék, hogy a törvényhozás és a társadalom minden tényezője elsősorban a nemzeti jólét e természetes és legbiztosabb ősforrását táplálja, mert ha ez bőven ont, akkor mindannyiunk jóléte is fokozódni fog. Ámde a multból itélve, ennek is éppen az ellenkezője volt való. A parlamentből a nagybirtokos nem hiányzott ugyan és a miniszterek egy része is rendszerint gazda volt; mégis egyéni és osztály szempontoktól mentes agrárpolitikát ebben az országban sem a törvényhozás, sem a társadalom nem csinált. E tényre a napi sajtó a legjobb bizonyságunk megint; jellegzetesen agrárnép vagyunk, ámde nem volt egyetlen agrár jellegü napilapunk; naponként közel harminc lap látott nálunk napvilágot, ámde egytől-egyig valamenyi csak bank- és merkantil érdekeket propagált, és a politikai élhetetlenségünk kacagtató gúnyjára megeshetett velünk, hogy a nyilvánosság előtt olyanok vitézkedhettek az országos agrárérdekek legfőbb őreként, akik maguk soha egyetlen göröngyöt nem müveltek meg, akiket a magyar földhöz semmi érzelmi kapocs nem csatolt, akik hivalkodva vallották magukról azt, hogy ők nemzetköziek, akik zászlójukon a szabad kereskedelem elvét lengették, s akiket egy féleszü fantazta – Jászi Oszkár volt az!- hisztériás lázban a nemzet megrontására összeszennyezett.Illenék tehát, hogy politikai judicium dolgában eddig már kiforrottak legyünk, hogy közdolgokban játszva hozzunk helyes ítéletet, hogy a jó eszköz meg a rossz között helyesen és könyedén ejtsük meg a választást. És bizony ez sincsen igy! Mert nincsen talán az egész világon naivabb nép, mint a mienk. Nem vagyunk mi rosszak; csak könnyenhivők vagyunk; – olyan ezeréves gyermekek. Veszekszünk, marakodunk, hajbakapunk.

A „politika” a játszószerünk s a párt a játszóterünk. És milyen izzó lelkesedéssel üzzük e „hasznos” foglalkozást. Szinte megszakadunk, sőt – ahogy a helyzet mutatja! – meg is szakadunk már belé. De azért üzzük, folytatjuk nagyszerü lendülettel és halált megvetve tovább. Talán azért, mert ma még csak a szakadékban vagyunk; az örvényre pedig, mely sodrába fog, még csak holnap kerül sor. És holnapig nyilván hosszu még az idö; miért unatkoznánk hát addig is? A magyar játszani szeret. A „politika” a játékszere és a „párt” a játszótere. Hát csak szaporán: politikát és pártokat neki! És egy-két tucat pártvezért is hozzá még, hogy amikor fuldokolni kezd, legalább legyen kezében néhány silány – szalmaszál.

Abban, amit eddig itt megirtunk, négy szó a lényeg csupán; irányunk: nemzeti, keresztény, agrár, pártonkívüli.

És e négy szó a hitvallásunk nekünk!

Dr. Ulain Ferenc

Szózat, 1919. szeptember 28. (Vasárnap)

 

Története

Indulása és politikai hovatartozása

1919. szeptember 28 án (vasárnap) jelent meg a TEVÉL (Magyarország Területi Épsége Védelmi Ligája; Területvédelmi Liga) támogatását élvező Szózat első száma. A „nemzeti, keresztény, agrár, pártonkívüli” lapot kormánytámogató célzattal hozták létre, ahogy azonban mélyült az ellentét Bethlen és az Egységes Párt fajvédő frakciója között, a lap jellegében változás következett be. A Szózat a kormányt jobbról támadó ellenzéki lappá alakult. (Kiss 2007)
A lapot az Etelközi Szövetség egyik vezetője, (Dr.) Ulain Ferenc indította s volt első főszerkesztője, tőle Bajcsy-Zsilinszky Endre vette át. (Buzinkay; Kókay 2005) Bajcsy Zsilinszky 1921. november 1-jétől főmunkatárs, 1922. szeptember 10.-1925. október 17. között főszerkesztő. Bajcsy-Zsilinszkypályafutásának kezdeteit – az 1919-1926 közötti éveket – „Szózat korszaknak” nevezi. Ebben az időszakban Bajcsy-Zsilinszky a magyarság védelmét hirdette, fajvédő, területvédő nacionalista, zsidóellenes (antiszemita) – hangsúlyozza -, aki a fajvédelem gondolatát erős szociális tartalommal ötvözte és elszántan küzdött a parasztság helyzetének javításáért. [Állításának igazolására Móricz Zsigmondnak a Nemzeti újjászületés és sajtóról a Nyugatban megjelent írását hozza fel.] (Kiss 2007)

Jellemzők

A lapot Ulain Ferenc csak rövid ideig (1922. augusztus 9-ig) szerkesztette. A Friedrich ellen indult akcióba történő bekapcsolódása után pedig Zsilinszky vette át a lap irányítását. A lap Zsilinszky alatt a jobboldal legszínvonalasabb napilapjává fejlődött, a Szózat a fajvédők legfőbb propaganda eszköze lett. (Zsilinszky a lap hat éves fennállása alatt 259 vezércikket írt a Szózatban. Emellett a fajvédő gondolat terjesztőjeként szinte minden jobboldali radikális napi- és hetilap – közöttük A Nép, a Nemzeti Élet, a MOVE, a Hazánk, a Budapesti Hírlap és a Magyarság – közölte az írásait, vagy rövidebb-hosszabb nyilatkozatait.)
1925. augusztus 11-től esti lap, 1925. október 18-tól keresztény és fajvédő politikai napilap. 1926-ban már rendszertelenül jelent meg a Szózat. 1926. március 25. és április 22. között szünetelt, április 23. és május 21. között sem jelent meg. Utána is csak június 26-án jelent meg. A lap terjedelme minden alkalommal 2-2 lap volt. Július 24-én ismét két oldalas rendkívüli szám jelent meg. 1926. szeptember 5-től Magyar Újság néven jelent már meg, mely hamarosan csődbe jutott. A lapot a csődbiztostól megvásároló Lévai Jenő 1930-ban már nem kapott engedélyt a terjesztésre. (Kiss 2007)

Munkatársak

(Dr.) Ulain Ferenc és Bajcsy-Zsilinszky Endre mellett a Szózat munkatársai Farkas Zoltán (felelős szerkesztő), és Kádár Lehel (főmunkatárs) voltak.

Utolsó évei

1925. augusztus 11-től esti lap, 1925. október 18-tól keresztény és fajvédő politikai napilap. Ekkor már nem Bajcsy-Zsilinszky jegyezte. 1926-ban már rendszertelenül jelent meg a Szózat. 1926. március 25. és április 22. között szünetelt, április 23. és május 21. között sem jelent meg. Utána is csak június 26-án jelent meg. A lap terjedelme minden alkalommal 2-2 lap volt. Július 24-én ismét két oldalas rendkívüli szám jelent meg. 1926. szeptember 5-től Magyar Újság néven jelent már meg. Rövid időn belül a Magyar Újság is megszűnt. (Kiss 2007)

Utolsó szám

VIII. évfolyam 76. és 78. szám: 1926. július 24.^*3 / 1926. szeptember 5.^*4

^*3 VIII. évfolyam 76.szám: 1926. július 24. (Szózat)

^*4 VIII. évfolyam 78.szám: 1926. szeptember 5. (Magyar Újság)

Felelős szerkesztő: Lázár József (1926. szeptember 5.)

Kiadja: Szózat Kiadóvállalat R.-T.; Budapest

Megszűnés oka: anyagi ok

Leköszönő szöveg / Magyar Újság beköszönő szöveg

Az utolsó szám nem tartalmazott leköszönő szöveget. A leköszönő szöveg a Magyar Újság beköszönő szövege.

[…] A Szózatot, amelyet a proletárdiktatúra bukása után a keresztény magyarság érdekei védelmének szükségessége hivott életre 1926. március végén anyagi okokból kénytelenek voltunk megszüntetni.

[A] Szózat elhallgatott, amikor az ólombetűk harcos katonái elnémultak, amikor a keresztény magyarság létéért küzdő tollunk kihullott kezünkből, akkor ébredtek tudatára annak, hogy mit jelentett a Szózat abban a nagy küzdelemben, amelyet polgárság és munkásság politikai és gazdasági felszabadulásért mindenkor dacos erővel vívott.

A Szózat ezentúl Magyar Ujság néven fog megjelenni, nem jelent irányváltozást. Ezzel az új névvel csak pregnánsan ki akarjuk domborítani, hogy az ország egész magyar népének, minden betűjében és rostájában izzó magyar szellemmel telitett Magyar Ujságot akarunk adni.

Amit a Szózatban, úgy a Magyar Ujságban is akarjuk a termelő munka megbecsülését, a munka és a munkás erőteljes állami és társadalmi védelmét.

Magyar Újság, 1926. szeptember 5. (Vasárnap)

Érdekességek

1940-1942 között ismét a Szózat nevet viseli a lap. Míg 1940. november 4-től hétfői lapként indul, 1942. május 22-től már a Magyar Párt hivatalos lapja, és minden pénteken jelenik meg.

Ekkori szerkesztői közé tartozott Meskó Zoltán, és Dr. Regéczy-Kiss Zoltán.

A Szózat a XXI. században is újjáéled. A folyóirat webes változata az alábbi internetes címen érhető el: http://www.szozat.org/

Az oldal fejlécében Vörösmarty Mihály portréja található, a kép mellett pedig látható a folyóirat neve, valamint Vörösmarty Szózatából egy idézet (eredeti kézírással): „Hazádnak rendületlenül/ Légy híve oh magyar;” A kép és az idézet alatt pedig a lap által vallott hitvallás fogalmazódik meg:„Keresztény, konzervatív, irodalmi és társadalomkritikai folyóirat, i. m. Bajcsy-Zsilinszky Endre”

A folyóirat webes változata megjelenik minden hónap 4-én.

Hivatkozások

• Buzinkay Géza — Kókay György: A magyar sajtó története I. A kezdetektől a fordulat évéig. Bp. Ráció Kiadó, 2005. pp. 209
• Kiss József: Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig; Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932). Debreceni Egyetem, Debrecen, 2007. pp. 35; 82; 139; 225
• Magyar Újság 1926. szeptember 5.
• Szózat 1919. szeptember 28.; 1921. november 1.; 1922. augusztus 9.; 1922. szeptember 10.; 1925. augusztus 11.; 1925. október 17.; 1925. október 18.; 1926. július 24.; 1940. november 4.; 1942. május 22.
• Új Magyar Irodalmi Lexikon: 3. kötet P-ZS; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, pp. 2016
• http://www.szozat.org/