Szovjet területről, 1945. április 4-ig.
” A Kossuth rádió közli: Hat
heti rémuralom után Budapesten
megszűnt minden német ellen*
állás. Hat hét alatt az oroszok
több mint 110.000 foglyot és
óriási zsákmányt ejtettek ”
Szabadság, 1945. feb. 16.
1933-ban Moszkvában működésbe lépett az 500 kilowattos „Komintern” rádióadó, amely teljesítményét és hatósugarát tekintve még 1942-ben is a legnagyobb rádióállomás volt Európában, s egyedülálló az egész világon. Később ennek egyik programja viselte a Kossuth adó nevet. Ekkor az 1744 méteres hosszúhullámon sugározta műsorát.
Ezen adások keretében jelentkezett 1941 szeptemberétől a „Kossuth rádió” is.
1972-ben a Militärgeschichtliche Mitteilungen c. folyóirat 1. számában tanulmány jelent meg a Svájcban élő Gosztonyi Péter tollából. Ez az anyag nagy részletességgel foglalkozott a Kossuth rádió tevékenységével. A tanulmány több olyan megállapítást tartalmaz, amely kifejezetten téves, vagy számunkra elfogadhatatlan.
Milyen is volt hát a szovjet rádiópropaganda abban az időben? Méretét tekintve nagy. Volt úgy, hogy közel egy időben 4 város, Moszkva, Kujbisev, Tbiliszi és Ufa jelentkezett magyar nyelven. A propaganda erőteljes és intenzív, tartalmát nézve változatos és sokoldalú, eredményében hatékony volt. Hiszen a Komintern VII. kongresszusa szellemében már a háború előtt jelentős offen- zíva folyt a fasizmus ellen.
Meglepő, hogy a VKF hírügyekkel foglalkozó 7/„ö” osztálya sem tudta, hogy hol is van a Kossuth rádió.
„Az osztálynak tudomása van a »Magyar nép rádiója« vagy a Kossuth-adó működéséről.” Az állomás Angliában működik és 22, 33, 42 méteren dolgozik naponta 22—22.20-ig. Még a VKF/2. osztálya sem sejtette az adó működési helyét.
A Kossuth és a Moszkvai Rádió egészen a háború végéig tovább dolgozott. Az előbbi, a Kossuth, 1945. IV. 5-ig hallatta szavát.
GAZSI JÓZSEF: „KOSSUTH RADIO. MOSZKVA!”
Magyar Médiatörténet 