1922. szeptember 18. – 1948. augusztus 30.
Első szám
I. évfolyam 1. szám: 1922. szeptember 18.
Főszerkesztő: Lázár Miklós
Megjelenés: minden hétfőn reggel
Ára: 10 korona
Felelős kiadó: Reggel Lapkiadó
Kiadás helye: Budapest
BEKÖSZÖNŐ SZÖVEG:
A REGGEL szerkesztője jó reggelt kíván a kurzusnak, amely a szeretet hatalmával jött és a hatalom szeretete miatt nem megy el oda, ahonnan jött. Jó reggelt annak a középkoru uriembernek, aki jelenleg a kormány elnöke és aki testi és lelki rugalmasságávalmás időkben bizonyára több hasznára lehetett volna a nemzetnek. Jó reggelt a nemzetgyűlésnek, ahol Tisza István helyén Nagyatádi és Deák Ferenc félévszázadig üresen hagyott székén Mayer János, Désy Zoltán helyén Haller István és Justh Gyula helyén Cserty József ül. Jó reggelt a külügyi politikánknak, amelyet a külföld előtt Baross Jancsi is képvisel, akinek üdvözlését Musztafa Kemal basa bizonyára örömmel fogadja. Marhaszállításról jut az eszembe, hogy jó reggelt kívánjak Kánya Kálmánnak, külügyi politikánk „directour general”-jának, ugyis mint Kanianak, a ballplatzi hagyományok e patinás ereklyéjének. Jó reggelt Rassay Károlynak , aki liberális blok helyett blokádot tervez mindazon liberálisok ellen, akik nem az ő miniszterelnökségétől várják a haza üdvét. Pálinkás jó reggelt az ébredő ifjuságnak, amely gumibotokkal akarja fölverni a zürichi kurzust, sajnos, kevés eredménnyel. Jó reggelt az uzsorabiróságnak , amely naponta példát statuál arra, milyen szigorral kell lesujtani egyetlen közszükségleti cikkünk, mondhatnám nemzeti eledelünk, az őszi barack lelketlen kufárjaira. Szivemből jó reggelt e derék bíráknak, akik reggeltől estig e törvények uralmát próbálják érvényrejuttatni és statáriális gyorsasággal itélik el az árdrágitokat., rongyos csizmáju férfiembereket és fejkendős öregasszonyokat. E koldus árdrágitók ijedt és tanácstalan tekintete kötelez arra, hogy bár nem szeretek nagyurakkal egy tálból őszi barackot enni, boldog jó reggelt kívánjak Ullmann Adolf bárónak, a Hitelbank elnökének, Harkányi János bárónak, a Magyar Cukoripar elnökének és a többi cukrosoknak, nem feledkezve meg a mi nagyjóurunkról, Stern Samuról sem, akinek internálása, bár ez intézménynek elvi ellensége vagyok, nem sujtaná porba jogérzetemet. Vidám jó reggelt ennek a bolond világnak, amelynek multjából, gondolatvilágából, önérzetéből, kivetkőzött társadalma indiánus táncot jár a papirpénz Niagarája körül. Őszinte, boldog jó reggelt kívánok minden jó léleknek osztály, vagyon és felekezeti különbség nélkül. Jó reggelt mindazoknak, akik az őszi borzongás ez éjszakáján nyakukra huzzák a paplant, és fejüket a párnába ássák és a tél kérlelhetetlen gondjairól álmodnak: fáról, zsírról, szénről, lisztről. Jó reggelt magunknak, A Reggel-nek, amely e tragikus magyar korban bizni, dolgozni akar a jövőnek. Hittel, becsülettel, kínokban, bűnökben megtisztult lélekkel. Mert nincs élő magyar, aki tisztán álljon és ne legyen oka meakulpázásra. Az egyik szeretetből, a másik hevületből, sok gyűlöletből, gonoszságból és nem kevesen butaságból vétkeztek és vétkeznek. És végül áhitatos, elérzékenyült jó reggelt, testvérek, a határokon túl!
Története
Indulása: A Reggel című folyóirat 1922-ben egy viszonylag békés korszakban indult. A főszerkesztő, Lázár Miklós, aki addigra már több újságnál is szerzett tapasztalatokat, valamint korábban a Déli Hírlap főszerkesztőjeként tevékenykedett, egy politikaipárt-támogató fennhang nélküli, hírorientált lap létrehozását tűzte ki maga elé célul.
Felépítése, egyedi jellemzők: A folyóirat mindenhol politikai hetilapként van feltüntetve, azonban ez nem teljesen fedi az igazságot. A lap több különböző rovatból épül fel. Az első néhány oldalon híreket, beszámolókat, tudósításokat találhatunk, valamint egy nagyobb terjedelmű, részletesebb cikket. Ezt követi a “Mi lesz a tőzsdén?” című gazdasági rovat, amelyet később egyszerűen “Közgazdaság”-nak neveznek el. Ezt követi a “Vasárnapi sport” rész, amely a heti sporthírekről nyújt információkat az olvasóknak, ami idővel “A Reggel sportja” elnevezést kapja. A Reggel idővel kiegészült színház, és mozi műsorral, valamint egy “Reggeli levél” című rovattal.
Megszűnés: Az utolsó szám 1948. augusztus 30-án jelent meg. A megszűnésről nincsenek pontos adataink, az utolsó szám leköszönő szöveget nem tartalmaz. Feltételezhetően a Rákosi-korszak előszele miatt fejezték be a megjelentetést. Lázár Miklós, a főszerkesztő még 1948-ban elhagyta az országot.
Utolsó szám
XXI. évfolyam 36. szám: 1948. augusztus 30.
Főszerkesztő: Lázár Miklós
LEKÖSZÖNŐ SZÖVEG:
Az utolsó számban nincs leköszönő szöveg.
Érdekességek
1920-ban egy másik folyóirat is megjelent ugyanezen címmel. A “másik” A Reggel Érsekújvárott látott napvilágot, majd később Pozsonyban folytatták nyomtatását. A lap 1933-ban szűnt meg.
A Reggel című folyóirat kétszer szünetelt: 1939 januárjától 1945 április 9-ig, valamint 1945 május 7. és 1945 június 4. között.
Felhasznált irodalom
Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (online forrás) [[1]]
Sőtér István (szerk.): A magyar irodalom története VI., Akadémiai Kiadó, Budapest 1966 (online forrás) [[2]]
A Reggel: 1922. szeptember 18. I. évfolyam 1. szám
A Reggel: 1948. augusztus 30. XXI. évfolyam 36. szám
A szócikket szerkesztette: Kovács Tamás
Magyar Médiatörténet 