Az Ország (1905-1906)

azorszag1905

A magyar közönséghez!

Az Ország cimü politikai napilapra 1906. évi január hó elsejétől előfizetést nyitunk. Sulyos politikai viszonyok romboló ellentétei között keletkezik Az Ország, de melyet, mert multja nincs, semmiféle elfogultság nem köt, módja és szabadkeze van tehát arra a szigoru és igazságos tárgyilagosságra, mely a fenyegető veszélyekkel együtt tárhatja fel a tanulságokat s a nemzetre kényszeritett harcnak hevével összekötheti a kibontakozáshoz vezető utak hideg mérlegelését. Át vagyunk hatva attól a meggyözödéstöl, hogy egy ilyen uj lap a mai viszonyok között közszükség és az ország érdekeinek sok üdvös és hasznos szolgálatot tehet. Programunkat, feladatainkat tehát egyfelöl a rendkivüli idők mértékével mérjük s másfelől azokhoz alkalmazzuk. Az alkotmányosság és a feldult társadalmi béke helyreállításának nagy feladatait igyekszünk szolgálni mindenekelőtt. Keressük a korona és a nemzet között nemcsak a béke helyreállításának, hanem a teljes összhang létesitésének módjait is. Ami nem történhetik meg másként, mint az alkotmányos tényezők közötti egyenjoguság és a kölcsönös jogtisztelet alapján. Magunkévá tesszük tehát a képviselőház 1905 május 11-iki feliratát s annak tartalmát nemcsak a nemzeti akarat, hanem a produktív és áldásos nemzeti munka iránymutatójának is tekintjük. Magában foglalja e felirat az 1867-iki alapon az abban foglalt törvények szigoru végrehajtásával, a nemzet anyagi és szellemi fejlődésének és önállóságának összes biztositékait. Át vagyunk hatva azoknak a szociális eszméknek nagy jelentőségétől és horderejétől, melyek az alkotmányos harc alatt napirendre kerültek. De részint álutakon, részint tévutakon jöttek – s a bennük rejlő nagy igazságok kihámozását és kellő helyre állitását nehézzé és kényessé tették. Ami ezeknek az eszméknek érvényesítését, az alkotmányos jogrendbe való beillesztését illeti, ezt a célt zászlónkra tüzzük s ebben a magyar nemzeti egység, a magyar nemzeti állam és a magyar nemzeti társadalom mindenekfölött álló érdekeinek szemmeltartása mellett, elmegyünk a legszélsöbb határig. De ami ezeknek az eszméknek nem a humanizmusból, nem az emberi jogokból eredt jelentkezéseit, hanem az eszmék cégére alatt rombolási szenvedélyekből fakadó, a magánjogot és a közszabadságot egyaránt sértő és veszélyeztető törekvéseket illeti: ezek ellen a legnagyobb eréllyel küzdeni fogunk. A demagógiával és a nemzetközi szoczializmussal szembe állítjuk a magyar nép érdekeitől áthatott nemzeti szociális politikát. Ehez képest kivánjuk az arra megérett és a munka által érdemesített elemeknek a választói jog sáncai közé való bevonását. Szociális politikát követelünk ugyanakkor, a kisexisztenciák érdekeinek védelmezésére is. Sürgetjük a produktív munka megoltalmazását minden téren: sürgetjük az igazságos alapokra fektetett adóreformot, az adómentes létminimumot és az otthonmentesítő törvényt. Az államfentartó magyar faj érdekében elsősorban képviselni és ápolni akarjuk a magyar mezőgazdaság érdekeit, emellett azonban az ipar és a kereskedelem érdekeinek biztositani akarjuk mindazt, amit az állam és a törvényhozás adhat, mert csak az összes gazdasági ágak harmonikus fejlesztése és összemüködése hozhatja meg a felszabadulást az alól a gazdasági függés alól, mely Magyarországot Ausztria részéről még mindig sujtja. Támogatásban kivánjuk részesíteni a kisexisztenciák érdekeit szolgáló szövetkezeti mozgalmakat; sürgetjük a kivándorlás által sujtott vidékek gazdasági megerősitését; törekszünk okszarű és a föld intenzív kihasználását biztosító birtokpolitikára, szemelőtt tartván mindazt a nagy nemzeti érdeket, ami ehez fűződik. Követeljük az állami tisztviselők szolgálati érdekeit biztositó pragmatikának sürgös életbelépését, nemfeledkezvén meg a magántisztviselők érdekeit szolgáló törvényhozási intézkedésekről sem. Nemzetiségeinkkel szemben az erőteljes magyar kulturában, a jó és pártatlan közigazgatásbanés azon tudat megteremtésében keressük a hóditó erőt, hogy a magyr államhoz való tartozandóságára mindenki méltán büszke legyen. Kivánjuk a lelkiismereti szabadság teljes tiszteletben tartását és ennek folyományaként követeljük egyrészről a katholikus autonomiát, másrészről az 1848. XX. t.c.-nek a változott viszonyokhoz, a vallásfelekezetek autonomiájával és az állam anyagi erejével összeegyeztetett végrahajtását. Szemben a központositó törekvésekkel és az államhatalom mindenhatóságával; az önkormányzati erők kifejlesztésére törekszünk, különösen a törvényhatóságok kormányzati jogainak megerősítésében és fejlesztésében. Az Ország-ot a politikai és a közgazdasági élet terén kiváló férfiak támogatják munkásságukkal. A publicisztikai (közgazdasági részben): Ábrányi Kornél, dr. Árkövy Richárd, dr. Baross János, Balogh Pál, Bittó Dénes, Cserny Károly, Czobel István, dr. Dömőtőr László, Emődy József, Éber Ernő, Horváth Jenő, dr. Hódosi Lajos, dr. Huszár Elemér, Issekutz Győző, dr. Jancsó Benedek, Jeszenszky Pál, Lachne Hugó, Meskó Pál, Miklós Ödön, dr. Nagy Emil, Návay Lajos, Paíkert Alajos, Rubinek Gyula, Szilassy Zoltán. A szépirodalmi (müvészeti) részben: Abonyi Árpád, Andor József, dr. Antalik Károly, dr. Bányi Elemér, Fülep Lajos, Geöcze Sarolta, Harmath Lujza, Iván Ede, Jakab Ödön, Krudy Gyula, Mokry Ferencz, Móra István, Magyar Gyula, Sas Ede, Szabó Ferenc, Szomaházy István, Tömörkény István, Vértesy Gyula, Zöldy Márton. Felelös szerkesztő: Buday Barna. A modern hírlapírás eszközeivel felfegyverkezve, a becsületes magyar nemzeti politika törekvéseitől áthatva: kéri Az Ország a nagy magyar közönség támogatását.

Felelős szerkesztő: Buday Barna

Első szám: 1905. december 31. Utolsó szám: 1906. november 8.

Szerkesztőség: Budapest VII. ker. Szentkirályi utca 28. Kiadó: Budapest IX. ker. Üllői út 25. később: VIII. ker. Szentkirályi utca 28

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s