Az Est (1910-1939)

1910. április 16.-1939. november 17.

Első szám

I.évfolyam 1.szám: 1910. április 16., szombat, Budapest

Felelős szerkesztő: Miklós Andor

Megjelenik naponkint délután

Szerkesztőség és kiadó hivatal: VII. Miksa u. 8.

Beköszönő szöveg:

“Ma délutántól kezdve egy szóval hangosabb a budapesti utca, a rikkancsok rohanó táborában először harsan fel a kiáltás: Az Est. Az utca újságja akarunk lenni, mert az utca mindenkié, az utcán mindenkinek át kell haladni, azon fordul meg minden szomorúság és oda ragyog minden napfény. Ízléses, bátor, szabad és becsületes lesz Az est. Új színekkel, új formákkal vágunk utat az események áradatában s mindenütt ott leszünk, ahol szükség van a gyöngeség vagy el nem ismert érdem védelmére, s az álarcos bűnök leleplezésére. Mi mindent odaadunk, a mit független, tiszta kezű és a nagy emberi ideálokért küzdő újságírók odaadhatnak: szívünket, eszünket, munkánkat, – érte cserébe csak a közönség szeretetét kérjük.”

TÖRTÉNETE

Indulása

Első számukban így írnak céljaikról: „Az utca újságja akarunk lenni, mert az utca mindenkié, az utcán mindenkinek át kell haladnia, azon fordul meg minden szomorúság és odaragyog minden napfény. Ízléses, bátor, szabad és becsületes lesz Az Est. Új színekkel, új formákkak vágunk utat az események áradatában, s mindenütt ott leszünk, ahol szükség van a gyöngeség vagy el nem ismert érdem védelmére, s az álarcos bűnök leleplezésére.”

Számos újítás és egyedi vonás fűződik nevéhez: szépírókat és költőket is foglalkoztat, ami egyedüli a bulvárok között; közöl riportfotókat; közgazdasági rovata elismert volt, először jelentkezett teljes oldalas sportrovattal, először teszi rendszeressé az időjárás-jelentést.

A cikkek címeire különös hangsúlyt fektetnek: frappánsak, csattanósak. Nem utolsósorban igényes vizuális arculata is kitűnik a többi lap közül: fejlécét Falus Elek tervezte, aki a Nyugat emblémájáról is ismert. Az Est minőségi bulvárlapként elismerséget nyert.

Még „hamisítják” is, egy alkalommal fejlécét használva jelenik meg egy röplap (Lengyel 2007).

Egyedi jellemzők

Miklós Andor 1910. április 16-án indította (tulajdonosként és szerkesztőként) a kor sikerlapját, Az Estet, mely fő feladatának a hírszolgálatot tekintette.

Az újság indítását egy addig még nem látott mértékű reklámhadjárat előzte meg. Az Est volt az első igazi, jellegzetes bulvárlap. Került mindent, ami megszokott, unalmas és sablonos volt. Tipográfiája minden más újságnál elevenebb volt. Elődeitől abban is különbözött, hogy első oldaláról eltüntette a politikai vezércikket, a politikai irányadás igényét, és helyébe a gyorshírt, a szenzációt tette, kialakítva jellegzetes ütőcímeit, mint a szenzációkeltés hatékony eszközét. Vezércikkei rövidek, egyhasábosak voltak, az érzelmekre és az indulatokra hatottak. Nagy betűs címfeliratokkal hívták fel az olvasók figyelmét.

Az egész magyar sajtóra nagy átalakító hatással volt, a lapok kénytelenek voltak lépést tartani, versenyt futni ezzel a terjeszkedő lappal. Az 1910-es években például minden újságban nagyobb súlyt kapott a hírközlési funkció, visszaszorul a tudományos, kulturális anyag. (főleg a napilapokban)

Olvasói

Az első világháború alatt elérte a félmilliós (476 ezres) példányszámot (több nyomda nyomta), de általában is 200 ezer felett volt. A külföld is ismerte, és idézte, ha magyar lapra hivatkozott (bár számos német nyelvű lapot is idézhetett volna).

„A kalendáriumtól Az Est olvasóivá emelkedett a magyar falu. És ez azt jelenti, hogy egyszerre csak a hivatalosan művel népámítás helyett első kézből vett információkkal, az európai sajtóban is legelső vonalú hírszolgáltatással, szemei és politikai irányítással kötött benső kapcsolatot a tanyák népe… Népegyetem volt Az Est” (Móricz Zsigmond)

Munkatársak

Miklós Andor nem sajnálta a pénzt arra, hogy Az Estnél dolgozzanak a kor legnevesebb, legtehetségesebb újságírói. Mindezt a haszon érdekében tette. Az ő írásaik ugyanis nagyban hozzájárultak Az Est népszerűségéhez, keresettségéhez. Írók: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Pásztor Árpád, Fényes László, Bródy Sándor, Ambrus Zoltán, Szép Ernő, Móricz Zsigmond, Herczeg Ferenc.

A hírszolgálat gyorsaságának fontos feltétele volt a jól kiépített tudósítóhálózat, illetve bármely fontos esemény közvetlen tudósítása. Tehát az írók mellett fontosak voltak a tehetséges riporterek is, mint Kéri Pál, Adorján Andor, Tarján Vilmos.

Politikai hovatartozás

Az imperializmus időszakában keletkeztek a szenzációsajtó első magyarországi termékei. Ezek közé sorolható Az Est is. Ezeknek az újságoknak már nincsen politikai beállítottságuk. Természetesen foglalkoztak a fontos politikai hírekkel, de politikai hovatarozás nélkül jelentették meg ezeket.

Miklós Andor sajtóbirodalma

Miklós Andor később megvásárolta az Athenaeum kiadót és nyomdát, a függetlenségi párti Magyarországot (1917) és a Pesti Naplót (1920. szept. 1.) s így létrehozott hármas lapkonszernjével reggeli, délutáni és esti lapot is kiadhatott. Az 1920-as évek legfontosabb sajtónagyhatalmával függetlenként Bethlen István politikáját népszerűsítette. A kor szokása szerint ő is felépíti a maga birodalma reprezentatív sajtópalotáját, a Rákóczi út 54-ben.

Technológia

A lehető legújabb technológiát használják: számos gépírónő és több telefonvonal áll rendelkezésükre. 1924. márc. 23-án án az Oktogonon avatták fel a Villanyújságot (Riember Béla találmánya, mely akkor már nyugaton több világvárosban volt). Ez egy 4000 villanykörtével működő szerkezet, mely 140 centis betűkből kirakott szövegeket közölt, köztük Az Est fejlécét és előfizetési felhívását. (Később követe a 8 Órai ujság és Az Ujság is).

Utolsó évei

1936-ban 2 hétre megvonják tőle az utcai terjesztés jogát, ekkor kapható a kiadónál, trafikokban, és előfiuezésben: új előfizetők toborzásával, akikhez rikkancsok viszik a lapot.

1938-ban Az Estet nyilas kormánylappá teszik, és ettől kezdve Pest néven működik tovább.

Utolsó szám

Utolsó szám adatai: XXX.évfolyam 262.szám: 1939. november 17., péntek

Felelős szerkesztő: Miklós Andor

Megjelenik naponkint délután

Szerkesztőség és kiadó hivatal: VII. Miksa u. 8.

Megszűnés oka: betiltás ill. új (náci-párti) lap létrehozása (utód: PEST)

Leköszönő szöveg:

“Ma jelent meg utoljára Az Est

Az Est mai száma, a harmincadik évfolyam 262. száma, amelyet az olvasó most a kezében tart, e néven az utolsó. Harminc év után búcsúzik olvasóitól: Az Est a mai napon megszűnik. Abból az alkalomból, hogy utoljára adjuk lapunkat kedves olvasóink kezébe, meghatódott szeretettel búcsúzunk. Bejelentjük, hogy Az Est megszűnésével egyidejűleg, holnap, szombaton délben új független politikai napilap indul Budapesten „PEST” címen, Bakos Ákos felelős szerkesztésében. Az Est minden előfizetője ezt az új lapot kapja.”

Érdekességek

A szerkesztőséget bárki, aki valamilyen érdekes hírt tudott, felhívhatta telefonon jó honorárium reményében.

A korban nagy jelentőségű zsidókérdésről Miklós Andor így nyilatkozott: “Megtisztelő szives felszólítására készséggel állnék rendelkezésére, minthogy azonban a zsidókérdéssel „Az Est” hasábjain sem foglalkoztam soha, arra kell kérnem, szíveskedjék eltekinteni attól, hogy a kérdésről a magam személyében is nyilatkozzam.” (Huszadik Század 1917)

Irodalom

• Dezsényi Béla 1954: A magyar sajtó 250 éve. Bp., Művelt Nép
• Huszadik Század 1917: A zsidókérdés Magyarországon. A Huszadik Század Könyvtára 64. Társadalomtudományi Társaság, 1917. http://www.fszek.hu/mtda/_Zsidokerdes.pdf
• Kókay György, Buzinkay Géza 1994: A magyar sajtó története. Bp.
• Lengyel András 2007: Az úgynevezett ál-Az Est (Egy magyar médiacsata története). Forrás, 2007/7 http://www.forrasfolyoirat.hu/0707/lengyel.pdf
• Márkus László (szerk.) 1997: A magyar sajtó története. Szerk.: Márkus László. Bp., Tankönyvkiadó

Az oldalt készítette: Fazekas Gyöngyi