A bemutatószám megjelenése: 1896. november 20.
Első szám
Bemutatószám: 1896. november 20.
Felelős szerkesztő/főszerkesztő: J. Virág Béla
Megjelenés: a Budapesti Ujság a bemutatószám szerint naponta jelent volna meg délután 3 órakor, vasárnap és ünnepnapokon pedig délután 1 órakor. Ára Budapesten 1 kr, vidéken pedig 3 kr lett volna.
Szerkesztőség és kiadó hivatal: Budapest, VIII. ker., Práter-utcza 44. Telefon: 61-59.
Beköszönő szöveg:
Programm?
A programmbeszédek özönétől ma is csömörlik még a hirlapolvasó közönség,s így legalább mi kíméljük meg ettől azzal, hogy nem adunk programmot. Különben is rövid volna. Radikálisak leszünk. Nem fogunk dicsérni senkit. Mert mindenkinek van lapja, mely állandóan, vagy alkalom adtán – a hogy a szükség megkivánja – dicséri őt. Minden pártnak van saját organuma, mely kötelességszerűen dicséri minden czéhbeliét, a lánglelkü pártvezértől kezdve az utolsó emberig, a ki legalább is zászlótartó. Szerintük közlegények ma nincsenek. Ha csak elvétve valami degradált generális nem nevezi magát annak Mi azonban csak a közlegények érdekeit akarjuk szolgálni, azok pedig nem keresik a dicséretet. Tulajdonképpeni czélunk: A magyar nemzet székes-fővárosának, Budapest érdekeinek ápolása. A magánérdek teljes kizárásával és annak ellenére. Nehéz munka lesz, de bele vágunk. Párt és klik nem létezik előttünk. Támogatni fogjuk kulturális és hazafias törekvéseiben a tanácsot, de meg fogjuk követelni, hogy ehhez méltóan vezesse és intézze a székes-főváros többi ügykörét is és minden tettében nyilvánuljon az a magasabb szempont és tágasabb látkör, mely a szükséget felismeri és a jövőbe lát. A politikában keresni fogjuk a magyarság és Budapest természetes szövetségeseit az osztrák-magyar monarchiában, a közös ellenség – Bécs ellen. A politikában új irányt követünk,új eszmékkel jövünk. Nem lázas sietséggel hevenyészett hirszolgáltató lapot, hanem kellemes olvasmányul szolgáló ujságot adunk délutánonkint olvasóink kezébe. A közönség gyors értesülését és biztos tájékoztatását szolgálni akarjuk azzal, hogy minden budapesti és vidéki hirt, a külföldről pedig minden fontosat, már a délutáni órákban hozunk tudomására. A mulató Budapestnek akarunk lapot adni, mely esti szórakozásának öntudatos kalauza lesz. Behatóan akarunk foglalkozni a szinházak és mulatóhelyek belső életével, közelebb hozni a művészt a közönséghez, hogy ne csak a távolból, a szinpadon tapsolja meg, de azt megbecsülni, tisztelni és megszeretni is alkalma legyen. Hogy a kalauz szerepét is jól betöltsük, közöljük naponkint a szinházak teljes szinlapjait és az összes szórakozó-helyek az napi részletes műsorát. Budapesten akarunk megélni, ennek érdekét, ennek közönségét akarjuk elfogulatlanul szolgálni! Más programunk nincsen!
TÖRTÉNETE
Indulása és megszűnése
A Budapesti Ujság bemutatószáma J. Virág Béla felelős szerkesztő korábbi hírlap-kísérletének, az alig egy hónappal korábban, 1896. október 22-én megjelent Budapesti Ujság Estilap próbaszámának csaknem szóról szóra megegyező mása. Egyik lapból sem férhetőek hozzá későbbi számok, így a két lap hátteréről nincs sok információnk. A zavart erősíti, hogy míg Voit Krisztina A budapesti sajtó adattára című könyve jegyzi a Budapesti Ujság Estilapot, a Budapesti Ujságot már nem. Az Estilap eszerint 1922. május 27-én szűnt meg. A kérdést, hogy miért jelent meg a csaknem azonos tartalmú próbaszám Budapesti Ujság néven, A budapesti sajtó adattára sem tisztázza, annyi azonban kiderül, hogy a lapnak ezen a néven valóban nem volt folytatása.
Egyedi jellemzők
A lapnak kettős célkitűzése volt: beköszönő szövegében egyfelől a politikai függetlenségüket (“Párt és klik nem létezik előttünk.”), másfelől pedig Budapest esti szórakozási lehetőségeinek bemutatását emelték ki (“..közöljük naponkint a […] szórakozó-helyek az napi részletes műsorát.”).
Olvasói
A lap célközönsége (ahogy a cím is utal rá) elsősorban a budapesti lakosság volt, és bár politikai napilapként határozta meg magát, tényleges politikai nézetekre a próbaszám csak homályosan utal. Valószínűbb, hogy inkább a városi mulatóhelyek esti programjának ismertetése lett volna a lap fő célja; ezt a feltételezést erősíti, hogy már a próbaszám 4 oldalából is 2 oldalt töltött ki a programajánló.
Munkatársak
A felelős szerkesztő mellett (J. Virág Béla, a Telefon-Hirmondó volt igazgató-szerkesztője) a tervezett lap munkatársai Sziklay János, Zilhai Gyula, Papp Zoltán, Szávay Gyula, Pongrátz Béla, gr. Vay Sándor, Sebestyén Andor, Kürthy Emil, Zsoldos László, Kereszty István, Gausz Viktor, Veress Sándor, Fuchs Móritz, Oszkar von Krücken, Albert Florence, Smith Viktor és Stein Lajos lettek volna.
Politikai hovatartozás
A próbaszám szerint a Budapesti Ujság politikai pártoktól független, új eszméket képviselő lapként lépett volna fel: “Politikai irányunk egészen új és eltérő a létező politikai pártok irányától. Törekvésünk az lesz, hogy az általunk hirdetett politikai eszméknek hiveket szerezzünk a parlamentben és egészséges alapokon nyugvó uj pártot teremtsünk.” Az “új eszmék” lényegét az Osztrák-Magyar Monarchián belüli szövetségesek keresésében látták (ahogy a beköszönő szöveg fogalmaz: “a közös ellenség – Bécs ellen”).
Felhasznált irodalom
Voit Krisztina: A budapesti sajtó adattára 1873-1950; Argumentum kiadó, 2000
Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet; Haza és haladás alapítvány, 1993
Az oldalt készítette: Hegedüs Márk Sebestyén
Magyar Médiatörténet 