Hazai s Külföldi Tudósítások (1808-1840)

  

Előzmény: Hazai Tudósítások (1806)

Folytatás: Nemzeti Újság (1840)

Címváltozatok: Hazai Tudósítások 1806, Hazai s külföldi Tudósítások 1808, Nemzeti Újság 1840-, Nemzeti 1848. + Hasznos Mulatságok

Ny: Trattner Mátyás (1808-1814, 1824-28)
Petrózai Trattner J. T. (1814-1824)
Trattner-Károlyi István – Uri utca 453 (1828-48, 1848)
Lukács László – Országút, Kunewalder-ház (1848)

Sz: Kultsár István (1806-1828)
Kovács Tamás (1828-1830)
Horváth István (1828-) (Főmunk.)
Somogyi Csizmadia Sándor (1830-1838)
Apostol József (1838-1839)
Nagy Pál (1839-1840) (Később a Magyar Őr sz.)
Hidy István (1840-1842)
Kovacsóczy M. (1842-1845)(Korábban: Szemlélő 1833-36?; Közlemények 1841)
Majláth János (1844-1845)
Illutz Oláh János (1845-1848)
Liptay Sándor (1845-1848)

Az 1700-as évek közepéig Magyarországon a híreket kereskedők, fuvarosok, ‘gyorsparasztok” hozzák-viszik. Újság csak német van még és az is csak pár példányban jár az ország legtöbb vidékére. A közönség ekkor a hadi és más eseményekről úgy értesült, hogy a kormányszékek Te Deumot rendeltek el, ha a királyi családnak gyereke születettvagy az házasságra lépett, vagy ha valamelyi vezér csatát nyert. (Alapi Gyula: Kultsár István – Spitzer Sándor Könyvnyomdája komárom, 1911.) Ezért fontos Kultsár pesti lapjának megindulása. 1805-ben folyamodott lapengedélyért. Ellenfelei voltak Décsy Sámuel és Pánczél Dánie, és elérték, hogy csak magyarországi hírek közlésére kapjon engedélyt. (Markos János: Kultsár István. Pannonhalma, 1940. ) Még Pest vármegye levelét is visszautasítottáka külföld rovatra azzal, hogy a magyarok bécsi újságjai már úgyis kölölnek külföldi híreket. (külföldi lapokat pedig alig lehetett járatni az index és a cenzúra miatt.) 1806. júl-ban jelenik meg a lap Pesten – és nem Pozsonyban vagy Bécsben, ahol addig megjelentek a lapok. Érdekessége az 1810-es évfolyamban toldaléka, melyben a Frankfurt A.M.-i Neuvidi ujság fordítását adja. Ezt a lapot külföldi útján ismerte meg, és annyira megtetszett neki, hogy (kb. 1 évig) a maga lapja mellé adta. (vajon voltak szerzői jogi problémái?)

A lap „nélkülözi az elevenséget, stílusa a változatosságot. Kultsár egész pályáján bizonyos nyugodtság vonul végig. Ezt a klastrom csendjéből hozta az életbe. A szerzetesek csendes, kényelmes, nyugodt életmódja, mellyel munkájukon dolgoznak, és ráérnek az apró részletekkel is foglalkozni, Kultsár működésben is visszatükröződik.” (Alapi Gyula: Kultsár István – Spitzer Sándor Könyvnyomdája komárom, 1911.)

A lap segédszerkesztőjére pályázatot hirdet. Feltétele, hogy a jelölt tudjon németül, franciuául, ismerje Európa politikai életét. 400 ft-os évi dfizetést ajánl és egyetemi tanulmányok munka közbeni folytatását is engedi az ifjú jelölteknek. (Markos János: Kultsár István. Pannonhalma, 1940. )

A lapnál főmunkatársa Horváth István. 1823-tól betegeskedik, majd meglepi ismerőseit azzal, hogy 63 évesen megházasodik. Perger Anna Mária társa, majd Kultsár 1828-as halála után újságjának továbbvivője lesz, Horváth István segítségével. (Magyar Igazmondó sorozat: Hazai Tudósítások Magvető, Bp. 1985. Előszó: S. Varga Katalin. )

A Nemzeti Ujság: Katolikus beállítottságú lap volt. 40-ben a Hazai s Külföldi Tudósitások folytatásaként indul heti 4 másodrét ívben. „Sem elve, sem meggyőződése” (Ferenczy J: A magyar hírlapirodalom története. Lauffer Vilmons kiadása, Bp, 1887.) 1841-ben „már léthjoggal sem bírt egy ilyen színtelen közlöny”. 1842-ben Kovacsóczy hatására hamar clerikális színt ölt és konzervatív lett. A PH modorában de szelleme nélkül tárgyalja „korunk ügyeit”t. „’ultramontán “Majláth még klerikálisabb és konzervatívabb. (uo.) 48 márc 15 után konzervatívból liberálisr avált, a PH-t próbálja utánozni.

1848 május 2-án: NEMZETI Politikai Hirlap címen újjáalakul:
„A Nemzeti Ujság megholt, éljen a Nemzeti! Ezt vagy ilyesmit kiállta a szerkesztőség, s boldog azon hitben, hogy ő sohasem volt Pecsovics, s március előtt csak tetteté magát, mintha az lett volna” (Pesti Hírlap, 1848. jún. 3.) 1848 jún 1-től napilap.

Kiemelt számok: NU 1842. jún. 8. szerk.üz.
programm: 1846,1,1,

Főszerkesztő: Kultsár István

Toldy Ferenc tömören így jellemezte: „Nem lázította fel vérünket, de lassanként előkészítette átváltozásunkat.”

A reformkorban konzervatív, klerikális lap. Felháborodást vált ki, hogy még Kölcseyt is kritizálja (méltatlan arra, hogy szobrot állítsanak neki – írja). A szerkesztőt kirúgják, helyébe Kovacsóczy Mihály kerül.

 

„Az elmúlt postanap a velejtei postaexpeditor egy nyomtatványba takarta érkezett leveleimet, s úgy küldötte hozzám. Hátulja el volt szakasztva. A titulus ez vala: hazai Tudósítások. Azonnal visszament a cseléd, kértem,hogy küldene egyet.Azt felete, hogy nincs. nem nyughattam. Őjhelybe küldötem érte. Onnan megkaptam.. … Azonnal beküldém a kívánt félesztendei bért, s Kultsárnak, kit igen jól ismerek, .. különösen is írtam, hogy levelit hozzám járassa. Íme, amit mindég óhajtottam, megvagyon! Van tehát oly folyóímunkénk, amelyben a hazai literaqtúra produktumai a publikumnak tudtára adatnak és talán recensáltatnak is. Jól, rosszul, az csaknem egyenlő: mert ezéltal az írók felriasztatnak álmosságokból, s inkáb fognak igyekezni a publikum javallásának megnyerésén.
KazLev IV. 185-187
Kazinczy Ferenc levele Cserey Farkasnak, Széphalom, 1806. jún. 10.

 

Pest, Hetedhó 15. 1821.
… Ide foglalom a Haszons mulatságok utolsó számát, olvasd Horváth András, Zirc írója versét; s kérlek egyszersmind, küldd ismét vissza, hogy ne hibázzon a bekötésbe.
Ugyanebben a levélben a Hazai Tudósításokra „pesti nemzeti ujság”-ként hivatkozik.

Toldy Ferenc levele Bajza Józsefnek

Oltványi 20-22 Bajza József és Toldy Ferenc levelezése Oltványi Ambruis kiad. Bp 1969