Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hivatalos kormánylapja de egyben néplapként is működik. A kormány rendelkezéseinek hiteles forrása. Kb. 4000 előfizetője volt.
Első szám: 1848. június 8., csütörtök – Budapest
Utolsó szám: 1849. augusztus 11. (165. szám) – Arad
Szerkesztők:
- Gyurmán Adolf
- Emődi Dániel hadnagy (1849. június 30.-i 145. számtól, Szemere Bertalan belügyminiszter nevezi ki, amit a következő szám is megismétel)
Nyomtatás:
- – Magyar Királyi Egyetemi Nyomda
- – Állodalmi Nyomda, Debrecen (1849. január 14.-től)
- – Egyetemi Nyomda, Budapest (1849 június 5.-től)
- – Állami Nyomda, Szeged (1849. július 13.-tól)
- – Arad (1849. augusztus 5.-től)
Története:
A Közlöny június 8-án indul, Szemere irányítása alatt az első magyar nyelvű hivatalos lapként, ívrét alakban. A megyék és városok ettől kezdve ebből a lapból tudják meg a rendeleteket (korábban nyomtatványként kapták).
A lap 4500 példányban került nyomtatásra, és 3-4000 előfizetője volt valamint további 200 példányt kaptak a minisztériumok, illetve a szerkesztőségek.
Sajnos a nemzetiségek anyanyelvére nem fordították a lapot, így nem kaptak tájékoztatást a kormány tevékenységéről. A rendeleteket a városoknak, megyéknek kellett elvileg lefordítani. A német lakosság a Pesther Zeitungból értesülhetett többé-kevésbé a hivatalos közleményekről.
A szabadságharc alatt a lap folyamatosan követte a korány mozgását, így Pest első elhagyása után, 1849. január 14.-én az 1. szám már Debrecenben jelenik meg, majd 1849. június 5.-től (123. szám) már ismét Budapesten.
Fordulatot jelent 1849. június 30.-án, a 145. számban bejelentett szerkesztő váltás, ahol Szemere Emődi Dániel hadnagyot, a márciusi ifjakhoz köthető ifjú jogászt nevezi ki főszerkesztőnek.
Az utolsó budapesti szám 1849. július 8.-án jelenik meg, Haynau előrenyomulásával ismét költözik a szerkesztőség és 1849. július 13.-ától a Közlöny stábja Szegeden tevékenykedik tovább. Utolsó száma a 165. 1849. augusztus 11.-én lát napvilágot.
Beköszöntő
A lap első számában a következő köszöntő szöveg olvasható:
“Az újabb kor fejleményei és az alkotmányos király jogszeretete megadták a magyarnak azt, mi után oly rég sóvárgott: a felelős nemzeti kormányt. A hon végzete, ezentúl kizárólag a magyar kormány kezében van, s e kormány fennállásának egyedüli alapja: a nemzet többségének rokonszenve és bizalma. A magyar kormány midőn a hazai viszonyok élére állt, s cselekvéseiért a nemzet irányában a felelősséget magára vállalta, tudta, hogy csak a közvélemény szele hajthatja vitorláit alkotmányos irányban, s elismerte a nemzeti akarat felsőbbségét.
A kormány alkotmányos kötelességének tartja e hatalom előtt meghajolni.
De a kormánynak nem csak a hazai ügyek kezelése, hanem az ország egyetemes organistatiójának nehéz feladata is osztályrészül jutott, az által kettős terhet von magára: felelősséget a nemzet és felelősséget a jövendő irányában, melly tőle kérendi számon a magyar nemzet életét.
És így a kormány annál jogosb igényt tart a nemzet bizalmára és hű csatlakozására, mert a felelősségnek egy része a nemzet vállára esik.
A nemzetnek és alkotmányos kormányának együtt kell élniök, együtt kell – ha kell- halniok!
S hogy a kormány és nemzet ezen solidaritásba minél inkább megszilárduljon, a kormány elismeri, miszerint minden eljárása a nyilvánosság bírószéke elébe tartozik.
A kormány nem irtózik e nyilvánosságtól, sőt tudja, hogy e nyilvánosság első életszüksége. S íme ezért van szüksége hírlapi organumra, melly által a nemzettel folyamatos éritnkezésben legyen.
Ezen organum a hivatalos „Közlöny” leend.
Szerkezete következő:
a. Hivatalos rész.
1. Rendeletek, parancsok, körlevelek, hivatalos alakban, a kormányzás és közigazgatás minden ágait tárgyazók, és az illető hatóságokat, testületeket, vagy személyeket kötelezők.
2. Proclamatiók és mindennemű közérdekű, hivatalos hirdetmények, miket a közönséggel tudatni szükség leend.
3. Hivatalos igazolások és útbaigazítások, nevezetesb ügyekben és körülményekben
b. Félhivatalos rész.
Ollynemű kormányzati, vagy egyes ministeri intézkedések vagy terveztek nyilvánítása, miket a közönség tudomására juttatni célszerűnek látszandik, mik azonban még egészen nem közöltethetnek.
c. Nem hivatalos rész.
1. Belföld. Tudósítások a hazából, a mennyire lehet, hivatalos vagy hiteles forrásokból. Országgyűlés alatt ezeket a diplomaticai hitelességű napló előzendi meg.
2. Külföld. Tudósítások a világ minden részeiből, óvatos válogatással és hitelesb források után.
3. Hirdetések. A váltó- és más törvényszékek, valamint egyéb kormány – vagy közhatóságok hirdetményei. Magánhirdetések nem vétetnek fel.
A belügyminister által Gyurmán Adolf bízatott meg a hivatalos „Közlöny” felelős szerkesztésével.
A lap folyó évi junius 8-kán fog megindulni, s naponkint egy – országgyűlés alatt több – nagy regálíven.
Ára a folyó év hátra levő 6 ¾- havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. Előfizethetni Budán a kiadó hivatalban (vár, Fortuna-utzca, Jalics-ház 132. sz. a m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. Postahivatalainál. A postai visszaélések elhárítására a kellő intézkedések meg vannak téve. A szabott díjú hivatalos hirdetmények a csatolmányok után a szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Melyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak.
A belügyminister által.”
Hivatkozások
A magyar hivatalos közlöny 150 éve – 1848-1998. URL: http://www.mhk.hu/Archiv/public/cdjogasz/PDF/mm.pdf
A magyar sajtó története 1705-1892. Szerk.: Szabolcsi Miklós. 1985. URL: http://vmek.oszk.hu/04700/04727
Buzinkay Géza (1993) Kis magyar sajtótörténet. URL: http://mek.oszk.hu/03100/03157
Magyar Médiatörténet 