Első szám
Mutatványszám: 1869. március 28.
I.évfolyam 1.szám: 1869. április 20.
Szerkeszti s kiadja: Szini Károly
Megjelenik: megjelenési ideje többször változott (hetenként, nyolcnaponként, naponként, havonként).
Kiadó-szerkesztőség: kiadási helye többször változott (indulásakor: Pest, király-utca 2 szám, 1. emelet, 6. ajtó)
Beköszönő szöveg:
A „Lámpás” hetilappá válik s az új évnegyedtől azaz áprilhó elejétől kezdve minden szombaton megjelen, hogy az előfizetők vasárnap már olvashassák. Kérem a közönség pártfogását.
Óvás és figyelmeztetés: Ez a figyelmeztetés a „tiszteletes uraiméknak” szól, tudniillik a kormány sajtó doktorainak. Másnak van esze. Miután ez a lap gúnylap, előre tiltakozzunk az ellen, hogy valaki az itt mondottakat komolyan és szó szerint vegye. Itt minden csak tréfa, és minden szót ellenkező értelemben kell venni. Ha például azt mondja ez a lap, hogy Magyarország el van veszve, azt úgy kell érteni, hogy virágzik. Ha összeszid valakit, úgy kell venni, mintha megdicsérné. Ha azt írja, hogy Magyarországnak négy honvédje van, ez azt teszi, hogy egy sincs. Igy aztán egyszer mindenkorra elejét vettük a sajtópernek. Sőt még a párviadalnak is, mert ha valakinek ezt találná mondani a „Lámpás”: Nyomorult gazember! tudja, hogy ezt értettük alatta: Dicső hazafi!
TÖRTÉNETE
Indulása
A lap indulását lehetővé tette az a körülmény, hogy a kiegyezés után, „1867 és 1875 között élte a magyar és az egész magyarországi sajtó legszabadabb korszakát”. (Kókay, Buzinkay, Murányi 1994)
Egyedi jellemzők
Gúnylap, célja a zsarnokságot agyoncsiklandozni.
Olvasói
1869. július 25-én a lap tízezer előfizetésről számol be.
Munkatársak
Szini Károly (szerkeszti s kiadja): 1829. aug. 5 – 1896. nov. 16., „író, publicista. ~ Gyula író apja. – Ref. kántortanító volt, majd az 1850-es évek közepétől Pesten irod. tevékenységet folytatott, kapcsolatba került Táncsics Mihállyal és Vajda Jánossal is. 1879-80-ban a Köztársaság c. lap szerk. 1866-ban a M. Birodalom c., feltűnést keltett füzetében I. Ferenc Józsefnek többek között Nagy Lajos és Mátyás király birodalmának visszaállítását tanácsolta. Protmann rendőrfőnök a füzetet el akarta koboztatni, s íróját felségsértés vádjával bíróság elé akarták állítani, de Bécsben a vádat nemcsak elejtették, hanem íróját felszólították, hogy a király budai látogatásakor jelentkezzék kihallgatásra és személyesen nyújtsa át művét, ami a király esedékes látogatásakor meg is történt. Számos utópisztikus tartalmú füzetet és havilapot, kritikai szempontokat is tartalmazó gazdag népdalgyűjt.-t adott ki, amely nagyban hozzájárult népdalaink széles körű ismertetéséhez. Élete végén elméje elborult és elmegyógyint.-ben halt meg. Cikkei és költeményei az 1860-70-es években különböző lapokban jelentek meg. – F.m.: A magyar nép dalai és dallamai. Kiad. (Pest, 1865; 2. kiad. Bp., 1878); Dalos Könyv. Új dalok népies magyar dallamokhoz (Pest, 1865); Magyar birodalom. Javaslat a magyar kérdés megoldására (Pest, 1866); Isten országa (pest, 1868); Vörös könyv, I-VI. füzet (pest, 1868-1869); Lámpás, I-II. füzet (Pest, 1869), Új világ (Pest, é. n.); Fr. Spielhagen: Amit a fecske dalolt, I-III. (reg.; ford. Pest, 1873); A nép könyve, I-III. (Bp., 1881); Sz. K. versei (Bp., 1882);Könyvek könyve. Új evangeliom, I. könyv. Új és és új föld (Bp., 1890); Válogatott írások. Szerk. Marton Jenőné, Kovács Andrásné, Simor András (Bp., 1994). (Markó László (szerk.) 2007)”
Politikai hovatartozás
„A kiegyezést követő évtized sajtóéletét a politikai szempont elsősége jellemezte.” (Kókay, Buzinkay, Murányi 1994) A Lámpás vállaltan politikai lap (alcíme: politikos gúnyos hetilap).
Nincs az a jobboldali szél, mely kioltsa fényét. És nincs az a kormánypárti zápor eső, mely árthasson neki.
Megszűnése
A sajtótörvény megszegése miatt Szini Károly lapjait számos alkalommal betiltották. Ekkor vagy megváltoztatta a lap címét (HUMBUG, TÜKÖR, GRIBALDI) vagy a szerkesztésében megjelenő egyéb lappal (PESTI, ÚJSÁG, KÖZTÁRSASÁG, ÚJ VILÁG) pótolta.
A korban hatályos sajtótörvény: „Az Andrássy-kormány 1967 augusztusában (Erdélyben csak 1871-ben) újra életbe léptette az 1848. évi sajtótörvényt (1848: XVIII. tc.)”. (Kosáry (szerk.) 1985)
Utódlap
Humbug: humorisztikus napilap.
Mutatványszám: 1875. október 31. vasárnap
Oly lapot inditok meg, hogy ha még ennek sem lesz kelete, akkor a világ csak arra méltó, hogy világ végéig a humbug alatt nyögjön – ha nem kell neki a „Humbug”, mely meg akarja szabadítani a humbugtól.
Olvassátok el. És ha pártoljátok, ilyen lesz ez mindig. Nem dicsekvésből mondom (ámbár a Humbugnak az is szabad), de ilyen lapot még nem olvastatok – egy krajczárért.
Érdekességek
1876. január 2-án újraindult a Lámpás, valamint a Lámpás Politikai Havilapja.
Évfolyam jelzését 10. évfolyamról 1882-ben „Szini Károly lapjai” 24. évfolyamra változtatja.
A Lámpás megjelenésére is hatással volt „a politikával foglalkozó lapok hírlapi bélyegének eltörlése 1870. január 1-től”. (Buzinkay 2008) A bélyeg eltörlésé után ismét hetilappá vált (korábban nyolcnaponként jelent meg).
Hivatkozások
Buzinkay Géza 2008: Magyar hírlaptörténet. 1848-1918. Bp., Corvina Kiadó
Kosáry Domokos – Németh G. Béla (szerk.) 1985: A magyar sajtó története. Szerk.: Kosáry Domokos és Németh G. Béla. Bp., Akadémiai Kiadó
Kókay György – Buzinkay Géza – Murányi Gábor 1994: A magyar sajtó története. Bp., Sajtóház Kiadó
Markó László (szerk.) 2007: Új Magyar Életrajzi Lexikon VI. SZ-ZS. Főszerkesztő: Markó László. Bp., Helikon Kiadó
Az oldalt készítette: Nagy Katalin
Magyar Médiatörténet 