Magyar Lapok (1878-1879)

magyarlapok

I. évfolyam 1 .szám: 1878. december 15.

Felelős szerkesztő/főszerkesztő: Molnár Antal

Megjelenik az ünnep utáni napokat kivéve minden nap

Szerkesztőség és kiadó hivatal: Muzeum-körút 13 sz., Athenaeum kiadó (Barátok tere)

Beköszönő szöveg:

Róma polgára így szólott magáról: civis romanus sum, egy város volt hazája, s a világ meghóditott föld alatta, a büszke római uralkodott, de szolga volt, ki nem volt római. A svaiczi polgár dicsekszik vele, hogy ő szabad, nemzete nincsen, hazája csekély, szabadsága nagy. Dicsőségért hevül a farnczia, becsületére tart és nagyra vágyik. Vagyonra, hatalomra, tekintélyre gőgös az angol. egyenlőségre s köztársaságra tekint az Amerika. vallásért a török, honért a lengyel lelkesedik. A magyarnak a szíve önérzettel emelkedik, midőn kimondja, hogy magyar.

Igenis magyar! Varázsige e szó, mert azt teszi, hogy fajunk él ennyi veszély után, és azt jelenti, hogy nemzet vagyunk, uralkodó nép nagyobb nemzetek közt. Azt, hogy szép hazánk miénk és nem másé, azt, hogy államunk van, királyunk, s alkotmányos szabadságunk van és mindez magyar. Ugy is hivjuk a hont Magyarországnak, s a fejedelmet magyar királynak, s a szabadságot magyar alkotmánynak. Nemzetiségünk története nekünk a múlt nagysága, fentartása a jelen gondja, felvirágzása a jövő reménye. A magyar nép politikai szelleme: a magyar nemzetiség eszméje, s ennélfogva a magyar állam politikája, csak magyar nemzeti politika lehet.

Ezt hívják másképp […]niusának. Nem szükség […] veleszületik minden magyar […]tendőn keresztül áthatotta az eg[…]dalmat. Mágnások, nemesek, városi polgárok és földmívelők nemzeti közérzésben és nemzeti szokásokban versenyeztek egymással; viselet, életmód és család, katonaság és papság, táncz, zene és költészet, ép úgy nemzet volt, mint vármegye és országgyűlés, primás és nádorispán.

Önfentartási ösztön parancsolja, a nyelv képezi, a míveltség fokozza a nemzeti szellemet. Ennek kifolyása a honszerelem, mely minden magyar ember sajátja, s kitűnik abban, hogy szeretjük magát a földet, mintha testünk volna, mintha belenőttünk volna gyökerekkel, hogy élve tőle megválni nem birunk. Széchenyi így ragaszkodott mély bensőséggel a hazai földhöz. És melyért hevülünk, a szabadságot nem keressük magas elvi theoriákban, sem cosmopoliticus törekvésekben, hanem a magyar faj önrendelkezéséi jogában és külön államiságában. Kossuth így hirdeté lángésszel s égő szívvel a szabadságot osztálykülönbség nélkül. Mennyit tűrt, mennyit küzdött fajunk nemzetiségéért!

Ki magyar létre a nemzeti eszme ellen vét, ne kérjen tőlünk bocsánatot; ki a nemzeti politikát nem követi, ne kérjen tőlünk bizodalmat.

A jelen kormány nemzeti követeléseivel lépett fel, ilyen programot adott […] volt vele Magyarország. De csakhamar elfeledte mi alapon jutott hatalomra, és semmit sem tőn a hozzá kötött várakozások teljesítésére; később elfordult a nemzettől is, mert oly politikát csinált, melynek nem volt magyar jellege, hanem csak alkalmazkodott a viszonyokhoz, hogy megtartsa a minisztereknek az uralkodását. ; − végre rávetemedett, hogy a nemzeti szellem ellen támadt és csinált idegen politikát kényszerrel és ármánykodással puszta önösségből. Ezért a nemzet is megtagadta Andrássyt és Tiszát és meg fogja buktatni a minisztériumot. Mert Magyarországon kormány meg nem állhat, melyet a nemzet nem pártol.

Lehetnek nagy urak a kormány mellett, ellene van a közvélemény. Ellene van a magyarság és kivált a polgári elem. Most pedig amikor általános védkötelesség és közadózás járja, a polgárok, kik viselik az állam terheinek nagy részét, gyakorolják egyszersmind a legtöbb befolyást a választásoknál. Ezen polgárság hazafisága és magyarsága az ujkori társadalomban a magyar nemzet fenntartásának legfőbb biztosítéka. Mert az aristocratia elgyengült és a parasztság sem bír elegendő míveltséggel, hogy mint önálló politikai tényező szerepeljen s igy a kettő az állam fentartására képtelen.

TÖRTÉNETE

Indulása

A Mérsékelt Ellenzék nevű párt indította 1878-ban, hogy teret adjon saját nézeteinek, az akkori a kormánnyal és a magyar nemzettel kapcsolatban.

Egyedi jellemzők

„A gyenge színvonalú, az apróhirdetéseket nem számítva még formai újdonságokkal sem kísérletező Magyar Lapok nem lehetett a technikai-tartalmi újításokkal fellépő laptársak komoly versenytársa. Nem segített a tárcarovat gazdagsága sem, noha megjelentek ott tudományos jellegű írások (beszámolók földrajzi felfedezésekről, orvostudományi eseményekről), öltözködési tanácsok, báli események, illemtani kérdések, rajzok a magyar és világtörténetből (hogyan halnak meg a muszka cárok), a legújabb francia regények ismertetése. Néhányszor a nőkérdéssel is foglalkoztak; mit olvasnak, kell-e művelődniük s kell-e egyetemre járniuk?” (A magyar sajtó története II.)

Olvasói

A lap olvasói tábora „kisbirtokosok, oklevelesek, gazdatisztek, iparosok, kereskedők, lelkészek, tanítók, köz- és magánhivatalnokok” közül került ki. A magyarság fennmaradásának szempontjából őket tartotta legfontosabbnak a lap szerkesztősége, mert az aristokratia elgyengült és a parasztság nem bír még elegendő míveltséggel, hogy mint önálló politikai tényező szerepeljen.

Munkatársak

„A cikkírók közt szerepelt Ábrányi Emil, Szemere Attila, Szász Károly, Tóth Kálmán, a korszak irodalmi életének neves alakjai.” (A magyar sajtó története II.)

Politikai hovatartozás

Az akkori kormány ellen (Tisza, Andrássy) erőteljesen fel kívánt lépni a lap, ezen kívül erősen nacionalista hangnemet ütött meg cikkeivel. A Mérsékelt Ellenzék, azaz „habarékpárt” lapja volt.

Utolsó évei

Az Athenaeum kiadó szüntette meg a lapot, mivel nem volt folyamatos, nagyszámú közönsége.

Utolsó szám

Utolsó szám adatai: 1879. szeptember

Felelős szerkesztő: Molnár Antal

Megjelenik az ünnep utáni napokat kivéve minden nap

Szerkesztőség és kiadó hivatal: Muzeum-körút 13 sz., Athenaeum kiadó (Barátok tere)

Megszűnés oka: Az Athenaeum kiadó megszüntette

Leköszönő szöveg:

Nem jelent meg leköszönő szöveg.

Hivatkozások

Készítette: Forgách Kinga

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s