Budapest
Megjelenés: naponként.
Politikai napilap.
Bp. Rákóczi út 54.
Felelős szerkesztő: Bodó Béla
Képszerkesztő: Pelbárt Oszkár
Felelős kiadó: Palkó Sándor
Kiadja: Az Újságkiadó Kft.
Melléklet: Rádióműsor 1948. ápr. 30 – 1949. nov. 25. (Az Országos Széchenyi Könyvtár H 33.306. számú anyagáról készített.) (OSZK: HC 7964 FM 3/7964)
Első szám
I. évfolyam 1. számú 1947. július 19. Szombat
Magyar Nap – Politikai Napilap
Megjelenik július 19-től, holnaptól minden délben Cikkek a mintapéldányban:
- Bombay közelében 700 utasával elsüllyedt egy hajó
- Nehru lemondott
- 39 ezer forintot engedélyezett a belügyminiszter a belvárosi főplébániatemplom kijavítására
- Robbantás
- Az Országos Törvénytárba kerül a köztársasági elnök által aláírt, magyar békeszerződés első, pergamen példánya
- Tömegverekedés egy vendéglőben
- Berlinben börtönnel büntetik a villanyfőzősöket
- A német iparmágnások visszaszivárognak vállalataikhoz
- Wallace: Politikamentes segítséget Európának.
- Angol jegyzék – amerikai elutasítás a Ruhrvidék ügyében
- Letartóztatják Hitler volt adjutánsát
- Mindent bele Feljelentés a Gerbeaud igazgatói ellen Chaplin – vizsgálóbizottság előtt
Akár vezércikknek is tekinthető:
“Holnaptól – július 19-től kezdve minden délben, minden nap Magyar Nap, politikai hírlap. 24 óra minden eseménye írásban és képben teljes értékű napilap. Négy illetve nyolc oldalon tudósítások, riportok a világ és az ország minden tájáról. A teljes beszámolók mellett mélynyomású képek a nap minden eseményéről. Ára, mint a többi napilapé: 40 fillér”
Utolsó szám:
III. évfolyam 279. szám 1949. december 1. Csütörtök Magyar Nap – Politikai napilap == 60 filér Cikkek:
- Újabb sztrájkhullám Franciaországban
- Halló, halló!A versenytitkárt kérem
- A Tájékozató Iroda közleményének világvisszhangja
- A szovjet film ünnepe
- 2298 egyéni versenyző a kelenföldi Goldbergerben
- Apró emberkék virágai
- 1919. december 1 – Ma huszonöt éve Szabad a pálya
- Szabad színészakadémiát szerveznek az Úttörő Színház fiataljai
- Most meg az 1-es lesz sok a totóban?
- Sakk- gyenge pontok
- Hogyan kell jelentkezni a Testnevelés Szakérettségi Tanfolyamra?
- Élete példakép volt Szovjet katona kézfogása a magyar munkással
- A Pravda cikke a Tájékoztató Iroda határozatairól
- Csungking felszabadítása után Csengtu felé tör a néphadsereg
- A segédmunkás újítása megkönnyíti a képrestaurálást
- Tíz nappal a megnyitás után
- Erről beszélgetnek a hatodikosok a Mester-utcában: Miért akar békét a Szovjetúnió?, Rákosi pajtás a nép vezére, A demokrációról és a diktatúráról
- Az emberformálás tudománya
- Európa nyomortanyája Négyszázezer gyermek hal éhen évente
- Sztrájkhullám Görögországban
- Ötszáz falut villamosított a hároméves terv
- Határidő előtt készülnel el a mohácsi kombinált lakóházai
- Tornaló, ugróléc, diszkosz
- Az éhező spanyol nép túlnyomó többsége szembeszáll Francóval
- A budapesti közlekedés újítói 120.000 forintit takarított meg az Illés-brigád
- A Szovjetúnió élenjáró tudományát tekintjük példaképünknek
- Országszerte fagyott az éjjel
- A falu dolgozói is versenyeznek „a szakma legjobb munkása” címért
Megszűnésével leginkább kapcsolatos cikk:
A Tájékoztató Iroda közleményének világvisszhangja (részletek) A világ érdeklődésének középpontjában a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának üléséről kiadott nagyjelentőségű közlemény áll. …”Két irányzat a világpolitikában – Az angol-amerikai tömb új háborús készületei – A dolgozó tömegek elszegényedésének növekedése Nyugaton – A nemzetek nem akarnak háborút – A Kommunista és Munkáspártok feladatai a békéért vívott harcban – A munkásosztály egységének megszilárdítása – A nemzetek közötti együttműködés propagandája – A béke és szocializmus táborainak további megerősítése – A jobboldali szociáldemokrácia az imperializmus szolgálatában – A Tito-klikk átállt a fasizmus oldalára…”. Illetve néhány oldallal arrébb egy nagyon érdekes cikk: Erről beszélgetnek a hatodikosok a Mester-utcában. A filmvásznon Lenin életének története pereg. Forradalom. Az Auróra ágyúi eldördülnek. A tömeg megrohanja a Téli Palotát… Ugye győzni fognak… Tanár néni, kérem… ugye nem lehet, hogy legyőzzék őket. Kipirult arcú kisleányok ülnek köröskörül, izgatottan figyelnek. Mint akik érzik a történelmi pillanat jelentőségét. Mai fiatalok a mesterutcai általános leányiskola hatodik osztályának növendékei. Hogyan kovácsolódik, nevelődik az ifjúság, amely így tud lelkesedni, az emberiség, a forradalom ügyéért? Ez az a kérdés, amely elvitt a mesterutcai általános leányiskola hatodik osztályának szabadbeszélgetés órájára.
Miért akar békét a Szovjetúnió? Szabad beszélgetés óra?… Az iskolapadból kinőtt generációk számára ismeretlen fogalom. Nem lehet a múlt idők osztályfőnöki órájával, a spietlik és strébere, az árulkodások és büntetések órájával összehasonlítani sem. Itt nem adja fel senki a társát,mert bevajazta a történelemkönyvét, nem kapja senki büntetésfeladatul százszor leírni, hogy rendetlen voltam, mert leejtettem a számtanórána a vonalzómat. És nem arról beszél a tanárnő, hogy „Isten rendelése” és „örök törvény”, hogy szegények és gazdagok legyenek a földön. Ma arról folyik a szó, hogy miért akar a Szovjetúnió békét és miért akarnak az imperialisták háborút. Ez volt a házifeladatuk és most egymásután olvassák fel az érdekesnél érdekesebb dolgozatokat. Ők maguk osztályozzák is. – Balog Klárinak csak 6-ost adnék – mondja Vlaske Magda. – Igaz, a tárgyról írt. Megírta, hogy a Szovjetúnió miért akar békét, azt is, hogy az imperialisták hasznot húznak a háborúból, de azt nem fejtette ki, hogy honnan származik ez a haszon… A tizenkétéves lányok politikai felkészültsége meglepő. Látszik, hogy proletárszülők gyermekei, akiket a demokratikus iskola és az úttörőmozgalom nevelt.
Rákosi pajtás a nép vezére A beszélgetés szálai messzire nyúlnak. A kis Radnóti Zsuzsa Visinszkij beszédét ismerteti, a szőke Weszely Ildikók az amerikaiak és a Szovjetúnió atompolitikájának a különbségéről beszélt… „Népi demokrácia, polgári demokrácia”… Két demokrácia közötti különbség… a népi demokráciában nincs különbség az emberek között, hogy egyenlőek vagyunk. De hát Rákosi elvtárs mégis csak többnek számít? -No, ki tud erre felelni gyerekek? Ez nem osztálykülönbség. Rákosi pajtás a magyar munkásosztály vezére és tanítója, mint a Szovjetúnióban Sztálin. Ő nélküle rendetlenség és összevisszaság lenne. Olyan lenne az ország, mint az osztály lyukas órán, amikor nincs bent a tanárnő…
A demokráciáról és a diktatúráról Tehát megállapítottuk, hogy a demokrácia egyszersmind diktatúra is. A vezetés kérdése a döntő – mondja Szabadkai tanárnő. – Melyik diktatúra az igazságosabb? A maroknyi tőkések diktatúrája a tőkések felett, vagy a proletariátus millióinak diktatúrája, a dolgozó nép hatalma elnyomói felett? Jól gondoljátok meg, gyerekek. Az eleven Weszely Ildikó harsányan közbekiált: Nem kell ezen gondolkodni, tanár néni. Igazad van Ildikó, nem kell ezen gondolkodni. A történelem, az élet megadta rá a feleletet.
Készítette: Mikola Orsolya
Magyar Médiatörténet 