Szabadság (1945-1948)

  

Első szám

I. évfolyam 1.szám: 1945. január 19. péntek

Felelős szerkesztőbizottság: Darvas József, Kállai Gyula, Zilahy Lajos

Megjelenik: naponta, délben

Szerkesztőség és kiadó hivatal: Budapest VIII, József krt. 5. Nyomtatott a „Szikra” Lapvállalatok körforgógépein

Beköszönő szöveg

„Hálával és szeretettel köszöntjük fővárosunkban a felszabadító Vörös Hadsereget, mely a náci horda leverésével megszabadított bennünket az elnyomás és rabság minden borzalmától és lehetővé tette számunkra, hogy végre szabadon kezünkbe vehessük sorsunk intézését.

Soha nem felejtjük el, hogy a Vörös Hadsereg vérét áldozta a mi népünk szabadságáért is, hogy ágyúinak pusztító tüzével szétverte a szabadságszerető népek bestiális ellenségét, a fasiszta reakciót és ezzel szabad utat nyitott azoknak a demokratikus népi erőknek, melyek kibontakozása és megerősödése lesz az egyedüli biztos záloga a független, szabad Magyarországnak.

1941 június 22. óta nagy utat tette meg a Vörös Hadsereg. Sztalingrad óta csapást- csapásra mérve nemcsak kiverte a Szovjetunió területére betolakodó fasiszta hordákat, hanem felszabadította Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Finnország és most Magyarország népét is.A halálos gyűrű egyre jobban szorul a fasiszta dúvad fészke: Németország körül és közeledik a nap, amikor a szabadságszerző népek vasököllel megadják majd neki az utolsó csapást és kitűzik Berlinben a győzelem lobogóját.

Hála és szeretet száll szívünkből Sztalin marsall, a nagy hadvezér felé. Az ő páratlan hadvezéri talentuma biztosította a fasizmus feletti győzelmet. Az ő bölcs kormányzása tette lehetővé, hogy mi magyarok, akik annyit vétettünk a szovjet nép és a Vörös Hadsereg ellen, mégis az ő keüzkből kaptuk vissza szabadságunkat, az élethez való jogunkat.

A magyar nép élni akar ezzel a joggal és szabadsággal. Azt kívánja, arra törekszik, hogy ismét úgy beszéljenek róla, mint 48-ban, amikor a szabadságért hullatta a vérét és nem a zsarnokságért. Most is, mint akkor harcba száll a magyar nép, szent németellenes harcba és vére hullatásával bizonyítja be, hogy méltó a szabadságszerető népek testvéri bizalmára.

Magyar Nemzeti Függetlenségi Front”

Története

Indulása

A felszabadulás után az elsők között megjelenő politikai napilap Budapesten. Először a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front adta ki a kommunisták irányításával (Fülöp 1993). Ez volt az első demokratikus napilap, melynek előkészületei már akkor folytak, amikor a frontovnal a Nagykörút tájékon húzódott. Elente kettő, majd négy oldal terjedelmű volt (Márkus 1977).

Egyedi jellemzők

A Magyar Kommunista Párt kiadványa volt, a fronthelyzetről tájékoztatott, és a magyarországi harcokról kiadott jelentéseket közölte (Dersi, Szántó 1973).

Olvasói

Elsődleges célközönsége a magyar munkás nép volt.

Munkatársak

Szerkesztők a lap indulásakor: Darvas József, Kállai Gyula, Zilahy Lajos.

Budapest felszabadulása után Kállai Gyula és Zilahy Lajos helyett szerkesztők: Barcs Sándor, Gábor Andor

1945. április 19-től felelős szerkesztő: Haraszti Sándor (Márkus 1977)

További munkatársak: Baló László, Csatár Imre, Nemes György, Darvas Szilárd, Gál György, Gombó Pál, Gergely Sándor, László Gyula, Petúr László, Mód Abdárné, Lukács Imre, György Endre (Dersi, Szántó 1973)

Politikai hovatartozás

A Magyar Kommunista Párt napilapja volt.

Utolsó éve

1948 novemberiéig működött. 1948 után megszűnt a Magyar Kommunista Párt (MKP), és létrejött a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). Ezzel az MKP több lapja is megszűnt (Médiatörténet).

Utolsó szám

Utolsó szám adatai:

IV.évfolyam 261.szám: 1948.nov. 13. szombat

Felelős szerkesztő: Haraszti Sándor

Megjelenik: naponta, délben

Szerkesztőség és kiadó hivatal: Budapest VIII. József-körút 5. (Telefon: 138-382; 138-378)

Megszűnés oka: A lap futtató pártja, az MKP megszűnt. Az új MDP párt központi lapja a Szabad Nép lett. (Médiatörténet)

Leköszönő szöveg

Az utolsó számban nem található leköszönő szöveg, még csak utalás sem a lap megszűnésére.

Érdekességek

Koalíciós jellegű lapnak indult, de valójában a kommunisták irányították.

Hivatkozások

• Dersi Tamás, Szántó Tibor 1973: A magyar sajtó képeskönyve. Magyar Újságírók Országos Szövetsége Kossuth könyvkiadó
• Márkus László (szerk.) 1997: A magyar sajtó története. Szerk.: Márkus László. Bp., Tankönyvkiadó
• Hargitai Henrik, Hirsch Tibor: Médiatörténet. Szabadbölcsészet 2006 (http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=546&tip=0)- letöltés: 2011. dec.2.