A Kurir 1913. március 1. és május 1. között működő budapesti politikai napilap.
Első szám
I. évfolyam 1. szám: 1913. március 1.
Felelős szerkesztő: Herczeg Géza
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kurir Lapkiadó Vállalat, VIII. Rökk Szilárd u. 12.
Tulajdonos: Pajor Ernő
Megjelenik este 6 órakor
Ára 2 fillér (pályaudvarokon 4 fillér)
Beköszönő szöveg
A Kurir
Annyi idő sem telik bele, amig a szivaromat elszívom, az átellenes ház kapuja megnyílik és akár egy nyári förgeteg, gyorslábu, hangosszavu elárusítók százai lepik el az utcát, az egész várost. A kezükben, amely az izgalomtól és a belső megindulástól ugyanugy reszket, mint a miénk, mikor e sorokat papírra vetik – még nyomdafestéktől nedves, merőben uj formáju, meg(…) ujságot szorongatnak, csatakiáltásukra megdobban a szivünk:
– Kurir! Kurir!
A miénk a név, a miénk a forma, a mi fejszénk csapása az irtás, amely(et?) a magyar zsurnalisztika árnyas, egyre lombosabb erdejében vág(unk?). A Kurir a fiatalság vakmerősége, a hozzáférhetetlen tisztesség, a gőgös szókimondás, az elfogulatlan kritika, a lelkiismeretes hírszolgálat, a megbizható információ ujságja. A Kurir hangja, meggyőződése, öröme, fájdalma, rajongása, csatázó kedve, egész élete ezé a városé, Budapesté, amely szülte, amely gyermekének fogadja, amely magára ismer benne, amelynek ideges forrongása, lázas lüktetése és amerikai előre száguldása nélkül ki sem alakulhatott volna, nem lehetett volna azzá, ami lenni akar és ami lesz! A Kurir célja: egy kedves, tiszta ujság, amelynek minden sora a soviniszta nemzeti iránytól válhatatlan, amelyik keményen magyar, lelkesen igaz és a végletekig tisztességes. Fanatikusa az általános, egyenlő és titkos választói jognak hamisitatlan tisztaságában. A Kurir-t a legjobb, a legfürgébb, a leglelkesebb hirlapírók csinálják hittel, szeretettel és azzal a becsüléssel, amivel a közönségnek és a mesterségüknek tartoznak. Ma még elfogódottan kisérjük a Kurir-t az utcák zivatarában. Talán ma még a röpülése ingatag, vakitja az esték sugárzó fénye, utat keres a áros emberáradatában. Holnap már biztosan száll, szárnyait kitárva, mint a fecske, akit szülői kidobnak a fészekből, hogy megismerje a végtelent…
Története
Indulása, célja
A beköszönő szöveg egyértelműen kijelölte az újság szándékát, célközönségét, politikai hovatartozását.
A napilap objektív, hiteles információt, elfogulatlan kritikákat, megbízható tájékoztatást kívánt nyújtani. Hangsúlyozottan a fővárosi közönségnek készült. Magát “a soviniszta nemzeti iránytól válhatatlan”-nak, “keményen magyar”-nak határozta meg, az általános, egyenlő és titkos választójog elkötelezett hívének.
Tartalom
A napilap sokszínűségre törekedett; a kül- és belpolitikai hírek mellett balesetekről, gyilkosságokról, kaszinóügyekről is beszámoltak, romantikus történeteket, bulvárhíreket (például Blaha Lujza betegsége) adtak közre.
Rovatai a következők voltak:
- Hírkurir (az aznapi időjárás is itt olvasható)
- Közgazdasági Kurir (később a rovat neve Közgazdaságra egyszerűsödik)
- Sportkurir részei: Embersport és Turf (lóverseny)
- Börzekurir (tőzsdei hírek)
- Színház
Külalak
A Kurir 4 hasábos formában jelent meg, többnyire 6-8 oldalas volt. Indulásától kezdve állandó struktúrával rendelkezett. Az első példányok címlapján a hírek fölött Mi ujság? felirat olvasható. Az első, illetve az utolsó oldalra kerültek a hirdetések.
Munkatársak
A Kurir munkatársai feltehetően a fiatal zsurnaliszták köréből kerültek ki, erről tanúskodik a beköszönő szöveg, ám a lapban kilétükre való utalás nincs.
Herczeg Géza (1888. márc. 1. – 1954. febr. 6.)
A Kurir felelős szerkesztője. A 2. oldal első hasábja – ahol a beköszönő cikk is található – valószínűleg az ő rovata lehetett.
Még egészen fiatalon került A Naphoz mint riporter. A lap megszűnése után a Magyar Hírlap, majd Az Újág szerkesztőségének tagja lett. Az I. világháború alatt mint haditudósító több riportkönyvet tett közzé. 1918-ban a Károlyi-kormány sajtófőnöke. 1919 őszén Bécsbe emigrált. Bécsben egy ideig a Neue Freie Presse külső munkatársa volt, majd kivándorolt az USA-ba, Hollywoodba és ott mint filmszövegíró és rendező működött.
Szomory Dezső (1869. jún. 2. – 1944. nov. 30.)
Az író 2 cikke jelent meg a Kurirban: egy kritika Hajó Sándor: Lakájok című művéről, valamint egy rövidebb értekezés Bródy Sándor, akié minden babér címmel.
Eleinte a Nemzet, azután a Pesti Hírlap és a Pesti Napló munkatársa lett. 1890-ben a katonai szolgálat elől Franciaországba ment, s tizenöt éven át külföldön (Párizsban és Londonban) élt mint a Magyar Hírlap levelezője. A Sorbonne-on folytatta tanulmányait és íróvá lett. Párizsból Angliába ment és az oxfordi egyetem előadásait hallgatta, 1906-ban visszatért Budapestre és kizárólag az irodalomnak élt, 1908-ban a Nyugat írói köréhez csatlakozott.
Utolsó szám
I. évfolyam 52. szám: 1913. május 1.
Felelős szerkesztő: Herczeg Géza
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kurír Lapkiadó Vállalat, VIII. Rökk Szilárd u. 12.
Tulajdonos: Pajor Ernő
Megjelenik este 6 órakor
Ára 2 fillér (pályaudvarokon 4 fillér)
A megszűnés oka ismeretlen, leköszönő cikk nincs. Az utolsó számok vékonyabbak, egyre több hirdetés található bennük.
Érdekesség
A Kurir, mint újságcím népszerű a lapok körében, több ilyen nevű kiadvánnyal találkozhatunk a magyar sajtótörténetben.
Az Esti Kurir (1923) 1923-44 között működő napilap.
Magyar Kurír [1] néven két újság is említhető. Az első Magyar Kurír a Magyar Hírmondó után (1780-1788; 1792-1803) a második magyar nyelvű újság volt, és egyben az első Bécsben megjelent magyar nyelvű lap, amely 1786-tól 1834-ig létezett, így a korszak leghosszabb életű magyar újságja. A második Magyar Kurír a római katolikus egyház 1911 óta folyamatosan megjelenő félhivatalos lapja, Közép-Európa legrégibb katolikus hírügynöksége.
A Tőzsde Kurir [2] üzleti hetilap 1990-93 között jelent meg, főszerkesztője Benedek István Gábor volt.
Hivatkozások
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990, Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes [3] [4]
- Országos Széchenyi Könyvtár, Mikrofilmtár
A szócikkben említett újságokról bővebben: Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet [5]
Az oldalt készítette: Mezőfi Orsolya
Magyar Médiatörténet 