A budapesti polgári napilapok együttes kiadása
1924. április 12. – 1924. április 26.
Első szám
I.évfolyam 1.szám: 1924. április 12.
Felelős szerkesztő/főszerkesztő: nincs adat
Szerkeszti és kiadja: Az Est, Az Újság, Budapesti Hírlap, Esti Kurír, Friss Újság, Magyar Hírlap, Magyarország, Magyarság, Nemzeti Ujság, Neues Pester Journal, Neues Politisches Volksblatt, 8 Órai Ujság, Pester Lloyd, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Tőzsdei Hírlap, Uj Barázda, Uj Lap, Uj Nemzedék, Világ
Ára: 2000 korona
Megjelenik (megjelenési adat): naponta, ameddig a nyomdászok sztrájkja tart (1924. április 12-15. és április 23-26. között)
Nyomda: Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása (Nyomdaigazgató: Wozner Ignác)
Beköszönő szöveg
„A magyar olvasóközönséghez!
A budapesti hírlapnyomdák egyikében a munkások hétfőn, e hó 7-én oly módon próbáltak béremelést kivivni, mely ellenkezik a nyomdai munkások és nyomdatulajdonosok közt létrejött kollektiv szerződéssel és melyet a munkások szakszervezete is kénytelen volt jogtalannak és szerződésszegésnek minősíteni.
A saját szakszervezetükkel szembehelyezkedve, a szerződésszegő munkások ragaszkodtak félórai ultimátumhoz és sztrájkba léptek.
Minthogy pedig a többi hirlapnyomda személyzete ezzel az eljárással azonositotta magát, a budapesti napilapok szindikátusa és a nyomdafőnökök képviselete kénytelen volt, korábbi megállapodásuk alapján, a hasonló eljárásokkal szemben védelmi fegyverül előrelátott azt a rendszabályt igénybe venni, hogy valamennyi politikai napilap felfüggeszti megjelenését mindaddig, míg a munkaszerződés szentségén elkövetett sérelem orvoslást nem kap azzal, hogy a sztrájkba lépett személyzet a jogtalanul abbahagyott munkát újból felveszi.
Ez volt az oka annak, hogy a polgári lapok, politikai színezetre és pártállásra való tekintet nélkül egységes vonalba tömörülve, hétfő óta meg nem jelentek.
Az egységes front ma is fennáll és végés-végig csorbittatlanul fenn fog továbbra is állani, amig a szerződést a munkások a munkába való feltétlen visszatéréssel jóvá nem teszik. A frontegységet semmikép sem bontja meg az a tény, hogy akadt a polgári lapok közül kettő, a Szózat és A Nép, mely – megszegve az irásosan, sőt ünnepélyesen vállalt szolidaritási kötelezettséget – ma megjelent. Ennek az eljárásnak a birálatát magában foglalja az a ténykörülmény, hogy minden más politikai napilap teljes egyönteüséggel tömörült arra, hogy Magyar Sajtó címen rájuk kényszerített harc időtartamáraegyüttes kiadásban fogják naponta reggelenkint a legfontosabb hiranyagot a nagy magyar nyilvánosság rendelkezésére bocsátani.
Ez a lap a politikai napilapok együttes vállalkozása, közös védekező fegyver a munkásságból kiindult jogfosztó, szerződésszegő, az állam rendjét megtámadó és a társadalom gazdasági egyensúlyát felforgató eljárással szemben.
A hirszolgálat lelkiismeretességét és politikai objektivitását semmi sem biztosíthatja hatékonyabban, mint az a tény, hogy a napilapok túlemelkedve az őket egyébként elválasztó nézetkülönbségeken és ellentéteken, erre a munkára egyetemlegesen vállalkoztak.
Így indul útnak a Magyar Sajtó és ilyen értelemben kérjük számára a magyar közönség jóindulatú érdeklődését.”
TÖRTÉNETE
Indulása
Az 1924-es nyomdászsztrájkok kitörése miatt indult el
Egyedi jellemzők
Csak ideiglenes lap volt, ameddig a pesti lapok nem tudtak megjelenni
Munkatársak
A lap munkatársai a nagy pesti lapok szerkesztői voltak. Ezek a lapok a következők voltak – Az Est, Az Újság, Budapesti Hírlap, Esti Kurír, Friss Újság, Magyar Hírlap, Magyarország, Magyarság, Nemzeti Ujság, Neues Pester Journal, Neues Politisches Volksblatt, 8 Órai Ujság, Pester Lloyd, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Tőzsdei Hírlap, Uj Barázda, Uj Lap, Uj Nemzedék, Világ.
Politikai hovatartozás
A lap kifejezett célja volt, hogy politikailag semleges legyen, megjelenésének rövid idejére a pesti lapok félretették politikai nézetkülönbségeiket.
Utolsó szám
Utolsó szám adatai: I. évfolyam, 8. szám, 1924. április 26.
Megjelenik naponta a sztrájk ideje alatt
Megszűnés oka: véget ért a sztrájk
Leköszönő szöveg
Ez a leköszönő szöveg az 1924. április 15-én megjelenő lapszámban olvasható. Ekkor ugyanis a lap készítői még azt gondolták, hogy sikerül a nyomdai dolgozóknak és nyomdatulajdonosoknak megállapodásra jutniuk. 15-én úgy tűnt, hogy a továbbiakban a lapok megjelenhetnek. Ez így is volt egészen április 23-ig, amikor is dolgozók újfent sztrájkba kezdtek.Ekkor a Magyar Sajtónak még négy száma jelent meg, a legutolsó 1924. április 26-án, amiben már nem volt leköszönő szöveg.
Az április 15-én megjelent lap leköszönő szövege:
„Véget ért a nyomdászsztrájk
Kedd déltől kezdve újra megjelennek a napilapok
(Saját tudósítónktól.) A nyomdatulajdonosok és a hirlapszerkesztő munkások között kitört konfliktus ma este befejeződött. A harc, amely tudvalevőleg azért tört ki, mivel az Athenaeum-nyomda szedőszemélyzete, a kollektiv szerződés megszegésével ujabb követelésekkel lépett fel, majd sztrájkba lépett, most már végetért. Véget ért a megkötött szerződések szentségének teljes elismerésével, mindkét fél kölcsönös garanciája mellett.
A megegyezés histórikumának följegyzésekor elsősorban kell megemlítenünk, hogy Rassay Károly nemzetgyűlési képviselő a mai nap folyamán mindkét féllel érintkezésbe lépett, hogy a megszakadt tárgyalások felvételét lehetővé tegye. Rassay közvetítése sikerrel is járt, amennyiben a nyomdatulajdonosok és szedőmunkások szakszervezetének kiküldötteit ma délután közös tárgyalásra kérte fel. Ez megegyezéssel végződött. A tárgyalás folyamán a szakszervezet vezetői kiemelték, hogy szigoruan ragaszkodnak a jövőben is a szerződések pontos megtartásához s azt meg fogják tartani a jövőben a munkássággal is. A munkáskiküldöttek az értekezleten hozzájárultak ahhoz is, hogy a munkahelyükről jogosulatlanul eltávozott munkásokkal a kollektiv szerződés szerint illetékes fórum fog eljárni.
A szerződések pontos és szigoru betartásáért mindkét fél teljes garanciát vállalt s így a munkásság a keddi napon ismét elfoglalja munkahelyét. A tárgyalások befejezésével ugy a lapkiadók, mint a szedőmunkások szakszervezetének képviselői azzal a meggyőződéssel távoztak el az értekezletről, hogy a még fönnálló differenciákat a legrövidebb időn belül, minden vonalon, mindkét fél teljes megelégedésével sikerülni fog eliminálni.
A megegyezés értelmében kedden a déli és délutáni lapok már megjelennek. A Magyar Sajtó evvel befejezte hivatását. Mai számával elbucsuzik olvasóitól és átadja helyét a rendes sajtónak.”