Magyarország (1861-1867)

magyarorszag6magyarorszag

Első megjelenés: 1861. január 1.

Utolsó megjelenés: 1867. december 31.

Megszűnés oka: nem ismert

Beköszönő szöveg:

Irányunk

Lapunk azon ügynek és eszmének leend egyik híí munkása és hirdetője, mely nem egy párt, nem egy külön nemzetiség szivében él, hanem mely a nagy Magyarország szeretetének, reményének tárgya. Lapunknak czime kifejezi egy szóval irényunkat. Az elvek harczában, az érdekek összeütközésében megjelöli nekünk az irányt, mely felé tartanunk, s a czélt, melyért küzdenünk kell. Ez irány, e czél Magyarország, e vérrel szerzett és vérrel védett hazának jobbléte; főfeladatunk Magyarország elévülhetetlen jogainak védelme lesz minden igény ellenében, mely jogosultságát nem találja fel a nemzet akaratában. A nemzet akaratát, melyben a hit szerint az Isten szava nyilatkozik, már Russel lord nevezetes jegyzéke előtt minden jog egyetlen legitim forrásának tartván, míg egy részről lapunk ez akarat közlönye leend, addig más részről csak azon alkotmánynak lehet őre, mely ez akaraton épül fel. Ragaszkodunk tehát a magyar nemzetnek törvényhozási csonkitatlan jogához, a jövő kifejlődésünk alapjául csak azon törvényeket fogadhatjuk el, melyek több százados küzdés, mindig megujuló tengersérelem után az országtól nem függő tanácsosok és hatóságok helyébe a nemzet akaratának, a törvénynek az ország szine előtt felelős végrehajtóit lépteték; azon törvényeket, melyek a törvényhozás jogának részesévé tették az összes népet, s ez által hazánk történetében nevezetes korszakot alkottak; azon törvényeket, melyek az ország minden osztálya iránt igazságosak tudtak lenni s a haza minden gyermekével egyaránt megosztva a jogot és a terheket, az emberiség történetének es egyik legszebb lapját tölték be. Az ország tehát bennünket mindig azok első sorában fog találni, kik az 1848-ki törvények jogérvénye mellett küzdenek, kik e törvények értelmében, az alkotmányosságunk védbástyája, a népképviselet alapjára fektetett vármegye mellett az önkormányzást, illetőleg a parlamenti kormányt akarják és sürgetik. Az 1848-ki törvények által az alkotmány sánczaiba felvett osztályok érdeke ezek azon jogos igénye, hogy a törvény reájok nézve ne maradjon irott malaszt, lapunk által határozottan képviseltetni fog. Egy érdekben összeforrt országot ohajtunk, mely azon tudattal tekintsen a jövőbe, hogy a jog védelmére minenki kész áll. Ez legyen erőnk főbiztosítéka és azon körülmény, hogy a jövőnek küszöbére nem egyedül lépünk, hanem testvéreinkkel, jó és balsorsunknak osztályosaival. A közös szenvedés évei felismerteték mindnyájunkkal az összetartás bűvös hatalmát, a testvéri szeretet erejét. Lapunkban tehát nyilt szószólóját találja föl a jogközösség, őszinte ápolóját a testvéri szeretet, hirdetőjét az összetartás elve. Ezért, míg a testvér Erdélyt, melyet ujabban országgyülésileg nyilatkozott akarata a nemzetnek csatolt az anyaországhoz és míg a hős társországot a szent korona velünk egygyé vált tagjainak tartjuk, addig ezek történeti jogainak a jogos igényeiknek tisztelése és támogatása mellet minden nemzetiség jogosultságát elismerjük azon törekvésében, hogy a szent korona birodalma egységének veszélyeztetése nélkül szabadon fejlődjék és gyarapodjék.

Elköszönő szöveg:

A t. előfizetőkhöz!

Miután lapunk ez év végével megszünik, azon t. előfizetőket, kik a jan.-márc.előfizetést megujiták, a kiknek előfizetésük deczember végével még nem járt le, tisztelettel kérjük, hogy bennünket értesíteni szíveskedjenek az iránt: a megjelenő lapok melyikét küldjük meg lapunk helyett, vagy a pénzt küldjük-e vissza? A kiadó-hivatal.

Hozzászólás