Politikai képes napilap
Megjelenés: mutatvány szám: 1883. március 20; első szám: 1883. április 1.
Főszerkesztő: Polónyi Géza
felelős szerkesztő: Déri Gyula
Beköszöntő:
Az olvasó közönséghez
A függetlenségi párthoz tartozó képviselők között már régebb idő óta megbeszélés tárgyát képezte egy függetlenségi párti néplapnak megindítása. Eleinte csupán hetilap volt tervben. Maga a függetlenségi kör egy bizottságot küldött ki oly célból, hogy egy ilyen lapnak megindításához tervet és költségvetést készítsen. Magam is tagja voltam ezen bizottságnak, a mely a reá bízottakat elvégezvén, a pártkörnek jelentést is tett. A lapnak megindítása azonban sajnálatunkra akadályokba ütközött. Örömmel és készségesen ragadtam meg a számomra kinálkozó alkalmat arra, hogy a párt érdekeit szolgáló ezen lapot – még pedig ugy mint napilapot a Corvina által adott biztositékoü mellet meginditsam. Anyagi hasznomnak teljes kizárásával vállalkoztam a főszerkesztőségre azért, hogy pártunk hiveinek ez által is olcsóbbá, tehát könnyebben megszerezhetővé tegyem a azon lapot, a melynek semmi m,ás czélja nincs, mint a 48-as elvek terjesztése által magának a pártnak szolgálni. Ugy vagyok róla meggyőzve, hogy ez által is becsületesen teljesítem a kötelességemet, mint képviselő és pártember, a támogatásra tehát bizton számolhatok. Polónyi Géza
Felhivás előfizetésre!
A „Nemzeti Ujság” első mutatványszámát adjuk ezennel az olvasó kezébe. A „Nemzeti Ujsag” a függetlenségi párt elveit követi. Programmja az 1848-iki törvényekben lefektetett hüen ez lesz: Magyarország legyen önálló és független ország, amely minden külbeavatkozástól menten intézze ügyeit. Legyen önálló hadserege, pénzügye, külügye és külön vámterülete. Magyarország polgárai között legyen törvényelőtti jogegyenlőség és legyen vallásszabadság. Történelmi multunkhoz hiven őrizzük meg azt a drága kincset, a melyet a törvényhatóságoknak, önkormányzati jogában birunk. A nemzet vállaira sulyosodó és már-már elviselhetetlen terheket – államháztartásunk czélszerű berendezésével a felesleges és a nemzet akaratával ellenkező bosnyák költekezéshez hasonló terheknek apasztásával – igyekezzünk enyhiteni. Közoktatásügyünket és az igazságügyet, emeljük a müvelt európai államokéhoz hasonló szinvonalra A közlekedési és hitelpolitikának irányát szabják meg a hazai kereskedelmi és iparérdekeink, a melyekkel hathatós előmozdítása főfontosságu nemzeti érdek. Szilárd meggyőződésünk, hogy az emez elvekre fektetett magyar nemzeti politikai irány csak úgy számithat a nemzet többségénél elfogadásra és követésre, ha a függetlenségi párt eddigi programmjához hiven, nyiltam és határozottan kijelentjük, hogy az a párt, mely ez elveket zászlajára tüzte, nem a forradalmi felforgatás utján, hanem törvénye eszközökkel, alkotmányos uton, az 1867: XII. t.-czikk megváltozatásával és a személyében Ausztriával közös fejedelem által szentesitendő alkotmánnyal akarja azt a nemzetünknem megszerezni. A „Nemzeti Ujság” ezek szerint nyiltan és határozottan a personal unio, a függetlenségi párt programmjának eme sarkalatos pontja mellett kiván küzdeni, amelyet a függetlenségi párt ismételten, így legutóbbi válaszfelirati javaslatában is kifejezésre juttatott, s a melynek követelését történeti előzmények és szentesitett törvényeink nemcsak megengedik, hanem egyenesen kötelességünkké teszik. A „Nemzeti Ujság” a 48-as politikai hitágazatoknak hirdetése és követése mellett foglalkozni fog a törvényhatóságoknak önkormányzati hatáskörébe eső kérdésekkel, megyei és községi ügyekkel, különösen pedig a főváros ügyeivel. A „Nemzeti Ujság” hű tudósításokat fog adni az országgyűlésről; szépirodalmi közleményeket ad tárczájában a napi hireket és a külföldi eseményeket sürgnyk- és erdeti tudósításokban fogja közzétenni. Törvényszéki rovatában a kiválóbb érdekü polgári- és bünügyekről ad tudósitást és a közgazdaságiérdekeknek is külön rovatot nyit. Szóval a „Nemzeti Ujság” egy napilap feladatainak megfelelőleg foglalkozni fog minden közérdekű tárgygyal Irányi Dániel, Bartha Miklós, Eötvös Károly, Hoitsy Pál, Incze József, Krisztinkovich Ede, Mezey Ernő, Meszlényi Lajos, Prónay Gábor br., Törs Kálmán, Ugron Ákos és Ugron Gábor országgyülési képviselő urak és Degré Alajos kitünő tollu íirónk munkásságukat és támogatásukat lapunknak készségesen felajánlották. A felsorolt nevek teljesen felmentenek bennünket attól, hogy lapunknak az elérendő czél érdekében megválaszolandó eszközeire nézve bővebben nyilatkozunk; csak olyanok lehetnek és lesznek azok, amelyek magához a lap által képviselendő nemzeti önállóság elvéhen teljesen méltók. Budapest, 1883. márczius 15-én Polónyi Géza, Déri Gyula, főszerkesztő felelős szerkesztő
Kiadó: A „ Corvina” könyvnyomda és kiadóüzlet, Akadémia-utcza 10. Előfizetési árak: egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt, egy hóra 1 frt, egyes szám Budapesten 3 kr., vidéken 4 kr. – Kapható minden ujságárusnál. Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad a „Nemzeti Ujság” kiadóhivatala. Budapest, Akadémia-utcza 10.
Utolsó szám: 1884. február 15.(2. évf. 44. szám)
Főszerkesztő: nincs megnevezve
Elköszönő:
T. előfizetőinkhez és olvasóinkhoz.
A Nemzeti Ujság a mai számmal megszünt. E lap szerkesztője és kiadója minden tőle telhetőt elkövetett, hogy a Nemzeti Ujságot közkedveltségül és a kor szinvonalán álló lappá tegye, de nagy elterjedettsége daczára bevételei sehogy sem állottak arányban a nagy kiadásokhoz, melyekkel egy minden tekintetben jól szerkesztett és pontosan értesült lap kiállitása jár. Előlfizetőink kárpotlásaul olyképen intézkedtünk, hogy előfizetésük tartamáig a Pesti Hírlapot fogják kapni, azoknak, kik ezzel az intézkedésünkkel nem érik be, készségesen visszaszolgáltatjuk előfizetési pénzeiket. Végül szívünk mélyéből eredő köszönetet mondunk mindazoknak, a kik lapunk fennállása óta őszinte, baráti rokonszenvvel viseltettek a Nemzeti Ujság irányában, azoknak, kik buzgalmukkal és igyekezetükkel oldalunkon álltak és bennünket támogattak, azoknak, kiknek a Nemzeti Újság megszünése ugy mint nekünk, mély fájdalmat okoz. Budapest, 1884. február 14-én. A Nemzeti Ujság szerkesztősége és kiadóhivatala
Megszűnés oka: finanszírozási gondok
Készítette: Sándor Emese
Magyar Médiatörténet 