1880-as évek

Hozzászólás Posted on 1880-as évek, 1890-es évek, 1900-as évek, 1910-es évek, Jiddis nyelvű lap, Napilap

Allgemeine Jüdische Zeitung

(Héber betűkkel.)
1 .évf. 1.sz. (1888. jún. 13.)-32. évf. 60. sz. (1919. márc. 29.)
Burian M., 1888-1919
1909 Bp., Allgemeine Jüdische Zeitung XXII. évfolyam 179. szám
Szerk. tul. Grossberg Lipót. Ny. Fried és Krakauer. XVII. évf. Heti 5 szám. Ára 20 kor.
Irodalom: Allgemeine Jüdische Zeitung” politikai és felekezeti napilap története / Groszberg Lipót. Budapest : Neumayer Ede, 1896. https://sajtomuzeum.oszk.hu/forrasok/hirlapjaink/pdf/1_25_allg_judische_ztg.pdf

A héber betűkkel tiszta német nyelven megjelenő hírlapot, mely eleinte a „Jüdische Pester Zeitung ” nevet viselte, Reiz M. rabbijelölt ur alapította. Eleinte egyszer, később kétszer s aztán háromszor hetenként jelent meg politikai és zsidófelekezeti tartalommal.

Nagy hiányt volt hivatva pótolni, minthogy a magyarországi zsidóság egy része akkoriban édes magyar hazánk nyelvét vagy egyáltalán nem, vagy nem elegendően értette; ezen kivül a német írásban sem volt egészen otthonos.

1884-ik évben a lap alapitója elhalálozván, Ehrentheil Mór főmunkatárs, hírneves német-zsidó iró, vette át a lap szerkesztését. Ő ám csak rövid ideig állott a „Jüdische Pester Zeitung” élén, mert mihelyt szerét tehette, maga alapított magának hasonló újságot „Neue Jüdische Pester Zeitung” név alatt. Ehrentheilt a „J. P. Z.” szerkesztésében a fiatal iró Szabolcsi Miksa követte. De minthogy két hasonló zsidó hirlap létezése elegendő előfizető hiánya következtében lehetetlenné vált, a két lap egyesült é skilencz év előtt jelenlegi „Allgemeine Jüdische Zeitung ” neve alatt kezdett megjelenni.

Szabolcsi Miksa az „Egyenlőség” szerkesztését magára vállalván, egymaga Ehrentheil vette át a lap
vezetését. Idővel Ehrentheil, az orth. izr. közvetítő bizottság elnöke, Reich Ignácz ellen táplált ellenszenv következtében, a lap felekezeti részét oly irányban vezette, melyet a többnyire orthodoxokból álló olvasóközönség nagy része perhorreszkált. A kedvező alkalmat, az Ehrentheil iránti haragot, fölhasználva Dornbusch Mór ur, a lap főmunkatársa, a szerkesztőségből váratlanul kilépett és „Jüdisches Volksblatt” nevű uj lapjával veszedelmes konkurrense lőn az „Allgemeine Jüdische Zeitung”-nak.
A két lap között, melynek szerkesztői közül, felekezeti tekintetben, egyik sem hódolt azon elvnek, melyet lapjában hirdetett, jó ideig folyt a harcz, mely szomorú részlete a lap történetének. Ehrentheil végre 1892-ik év kezdetén, részben betegsége következtében megvált az „Alig. Jüd. Zeitung”-tól, úgyszintén Szabolcsi is, ki egyidejűleg volt egy haladó-párti hirlap szerkesztő-tulajdonosa és egy orthodox újság társtulajdonosa! . . . .
Ekkor Freund Lipót hírneves író vette át az „A. J. Z.u szerkesztését, kit ezen tisztségben csakhamar Groszberg Lipót fiatal rabbijelölt és hirlapiró követett. Ennek szerkesztése mellett kapta vissza az „A. J. Z.” a helyes irányát s a valláshü zsidóság szolgálatába lépve, annak bizalmát nyerte meg. A viszonyok mindazonáltal fúzióra kényszerítenek a „Jüdisches Volksblatt”-al. Ez utóbbi ennek folytán 1893. évi február 28-án megjelenését beszüntette s az „Alig. Jüd. Zeitung” azóta — vasárnap és szombat kivételével — naponta jelenik meg. 1895. évi április 1-ig Dornbusch és Groszberg együttes szerkesztésében és kiadásában jelent meg a hirlap, mely a két szerkesztő elvi differencziái alatt — Groszberg L. ugyanis tényleg orthodox zsidó —•nem keveset szenvedett. A tarthatatlan viszony végre oda fejlődött, hogy Dornbusch Mórnak meg kellett válnia a laptól. így 1895. évi április 1. óta az „Allgemeine Jüdische Zeitung” az alulírott kizárólagos szerkesztésében és kiadásában jelenik meg.
A hirlap politikai irányát a szabadelvűsig szabja meg; felekezeti tekintetűén pedig a conservativ, vagyis ovthodox zsidóság elveinek hódol és azokat terjeszti, még pedig tiszta meggyőződésből, minthogy minden párttól teljesen független. Az „Allgemeine Jüdische Zeitung” az orthodox, azaz szigorú valásosság érdekében száll sikra, de ez nem gátolja abban, hogy a nem vallásos zsidók érdemeit kellőleg méltassa.

A hirlap olvasói egyrészt olyanok, kik más újságot nem olvasnak, mert ez politikai újság is lévén, igényeiket teljesen kielégíti; a többi olvasói pedig azon körökből sorakoznak, kik a lapot csakis azért tartják, mert ez azon híreket, melyek a zsidót, mint olyat érdeklik, leggyorsabban és legkimeritőbben hozza és a vallásügyi kérdéseket legbehatóbban tárgyalja.
Az „Alig. Jüd. Zeitung” az egyedüli zsidó lap, mely majdnem naponta, azaz ötször hetenként jelenik meg.

Budapest, 1896. márczius hó.
Grossberg Lipót

Forrás

Hozzászólás Posted on 1880-as évek, 1890-es évek, 1900-as évek, 1910-es évek, 1920-as évek, 1930-as évek, 1940-es évek, Napilap, Szlovák nyelvű

Slovenské Noviny

1886 — 1911/19.
Rok 1, č.1 (2 jan. 1886)-22=56, č.50 (10 dec. 1944)
Slovenské Noviny.Fel. szerk. és kiadó ny. Hornyánszky Viktor.

(Melléklapja: Opravdov, Krestán.)
Szünetelt: 1919. márc.25-1923. júl.29

Felelős szerk.: Csecsotka Károly.
Kiadja az Európa irodalmi és nyomdai részvénytársaság.