Pesti Ujság (1927-1938)

1927. augusztus 12. – 1938. október 5.

Első szám

Politikai és gazdasági hetilap / Politikai napilap

Főszerkesztő: Meskó Zoltán

Megjelenik: Budapesten; hetente, majd naponta

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bp., IV. Gróf Károlyi-utca 18.

Ára: 20 fillér / lapszám; előfizetés: egész évre 12 pengő, fél évre 6, negyed évre 3.

Melléklete: UTÁSZ ügyek (1933-1935)

Megjegyzés: 1932 október 23-tól variánsa a Nemzet Szava hétvégi számainak; 1936-tól átveszi a Nemzet Szava évfolyam jelzését is, mint ennek variánsa

Beköszöntő szöveg

Mit akar a PESTI UJSÁG?

A sajtó erejével, a meggyőzés és a tiszta meggyőződés fegyverével küzdeni a magyar nemzet szebb és jobb jövendőjeért. Meskó Zoltán neve áll a lap élén, akinek évtizedes politikai és közéleti munkásságát, a kisemberek, a földmíves nép érdekeinek szolgálata jelzi, s ő aki eddig minden alkalmat megragadott arra, hogy az élő szó erejével teremtsen együttérzést, összhangot a magyar nemzet különböző társadalmi osztályai között, a PESTI UJSÁG hasábjain is ezeknek a törekvéseknek lesz lelkes és lelkiismeretes harcosa. A PESTI UJSÁG ha nem is kizárólagosan, de elsősorban a földmíves nép érzéseinek, kivánságainak, bajainak és törekvéseinek lesz a szószólója. De ezen különlegesen teljesítendő kötelesség nem jelenti azt, hogy a PESTI UJSÁG a városi lakosság érdekeit mellőzi, mert hiszen a lap minden sorát az a cél lelkesíti, hogy az egységes nemzeti front zászlója alá sorakoztassuk széttépett és megcsonkított hazánknak minden polgárát.

A szebb és boldogabb nemzeti jövendő érdekében tehát a PESTI UJSÁG nem ismer külömbséget a városi és a falusi polgári lakosság között. Nincs és nem is lehet érdekellentét azok között, akik a magyar nemzethez tartoznak, csak azért mert születése, sorsa vagy hivatása következtében városban vagy faluban él valaki. A PESTI UJSÁG nem tekinti a városi embert elsőosztályú és a falusit másodosztályú polgárnak, mert mindenki egyenrangu polgára ennek a hazának, aki itt él és a maga erejéhez és képességeihez mérten részese a nemzeti munkának. Ezért adunk mi a falu népének is PESTI UJSÁG-ot, mert tudatában vagyunk annak, hogy a nemzet nagy többségét jelentő földmíves nép ma már tudja, hogy dolgos két keze és verejtéke munkájának eredménye, az életben való boldogulása és sorsa felől a városban döntenek. Ha tehát meg akarja állni a helyét az élet nagy versenyében, akkor tudnia kell azt is, hogy munkásságának és életküzdelmének eredményeit miként értékeli a város, a külföld és a nagyvilág. A PESTI UJSÁG politikája mindig aszerint igazodik, hogy mit tartunk minden magyar polgár érdekében valónak. Ha a kormány munkássága ezt a célt szolgálja, akkor kormánypártiak leszünk és vagyunk. De ha komoly kérdésben arra a meggyőződésre jutnánk, hogy a kormány intézkedései nem helyeselhetők az egyetemes nemzeti érdek szempontjából, akkor szembehelyezkedünk vele is.

Mert legszentebb kincsünknek, legnagyobb erősségünknek a PESTI UJSÁG függetlenségét tekintjük s erre ügyelünk minden kérdésben a legteljesebb mértékben, mert úgy érezzük, s szent meggyőződéssel valljuk, hogy csakis így szolgálhatjuk mindazokat a célokat, amelyekért a PESTI UJSÁG-otérdemes és szükséges volt életre hívni.

Mi lesz a PESTI UJSÁG tartalma?

Azt akarjuk és arra törekszünk teljes erőnkkel, hogy a PESTI UJSÁG minden száma írásban és képben valóban hű, tárgyilagos és legfőképpen igaz krónikása legyen a hét eseményeinek.

Vezércikkeit a magyar politikai élet vezetői írják állandóan, azokról a kérdésekről, amelyek a legjobban foglalkoztatják a dolgozó polgárságot. Minden számban legalább két cikket közlünk, amelyek ugyancsak a különböző általános érdekű kérdéseket tárgyalják.

Politikai krónika című rovatunkban az országgyűlésen és a politika körében történt eseményeket ismertetjük.

Szószék rovatunk a főszerkesztő, Meskó Zoltán teljesen külön területe, amelyben hétről-hétre elmondja, megüzeni olvasóinknak mindazt, ami mindenkit érdekel. Ezt a rovatot nem köti semmiféle formaság: olyan lesz, mint aminőnek Meskó Zoltán egyéniségét szerte az országban oly sokan ismerik ezer és ezer népgyűlésről és ünnepélyekről. Meskó Zoltán a tőle megszokott közvetlenséggel minden héten elmond egy beszédet a Szószék rovatban. Ha másvalaki fog a Szószék-en felszólalni – mert hiszen erre is számítunk – akkor ezt külön meg fogjuk nevezni.

Hirrovatunk változatos lesz és mindenről meg fog emlékezni, ami érdekes történt a hét alatt. Különös súlyt helyezünk természetesen a mezőgazdaság, a szövetkezeti élet, az állattenyésztés körébe vágó eseményekre, hogy e tekintetben teljes tájékozást nyújtsunk olvasóinknak.

Külömböző tervbevett akcióinkban nemcsak a földmives nép, hanem a gazdatisztek és a mezőgazdasági alkalmazottak, a kisiparosok, a községi közigazgatási képviselők, a vasutasok, postások, a csendőrség számíthatnak a mi érdeklődésünkre. Mindezek a társadalmi osztályok a PESTI UJSÁG hasábjait mindig nyitva találják érdekeik védelmére, kivánságaik hangoztatására és sorsuk megjavítására.

Az autó és a rádió a mezőgazdaságban című rovatunk a mezőgazdaság termelőerejének fokozását és haladását szolgálja: s itt nem vagyunk hajlandók mindent, amit mint haladást jeleznek és feltalálnak, gondolkodás nélkül elfogadni. Meg fogunk vizsgálni mindent, amit ezen a címen a mezőgazdaság nyakába akarnak varrni és elmondjuk véleményünket arról, amit hasznosnak, de arról is, amit károsnak vagy még tökéletlennek tartunk a mezőgazdasági termelés számára.

A leggondosabban és a legpontosabban közöljük a mezőgazdasági terményeknek és az állatvásároknak egész heti piaci áralakulásait. S ezirányban nem állunk meg csupán a fővárosi piac árainak közlésénél, hanem közölni fogjuk a vidéki városok piaci árait is lehetőleg hivatalos pontos adatok alapján. Ezzel azt a célt akarjuk elérni, hogy egyrészt a fővárosi és a városi kereskedelem, másrészt a vidéki földmivesnép tájékozódjék a hozzá legközelebb lévő város piaci árairól. Megtettük tehát a megfelelő lépéseket arra, hogy amikor a PESTI UJSÁG rendes számai a mi olvasóközönségünkhöz elindulnak, abban már nemcsak a budapesti, hanem az összes megyei székhelyek piaci árairól tájékoztathassuk olvasóinkat.

A PESTI UJSÁG legalább 12 oldalon jelenik meg és így módunkban lesz a hét minden érdekes eseményéről képeket közölni. Országos nevű fotoriportereink gondoskodnak arról, hogy a PESTI UJSÁG képei mindig érdekesek legyenek.

Szinház és mozi rovatunk a hét érdekesebb művészi eseményeit és a következő hét műsorát ismerteti.

Sportrovatunk minden jelentősebb sporteseménynek lesz a krónikája és a leventeegyesületek működésének ismertetését is megtalálják olvasóink. Mindenkit egyformán érdeklő, változatos, tartalmas és lelkiismeretesen megbízható lapot adunk tehát a PESTI UJSÁG-gal, amely egyelőre hetenként egyszer, vasárnaponként jelenik meg, rendesen 12 oldal terjedelemben, rendkívüli események alkalmával 16-20 oldalon. Vezércikkeit az ország köz- és gazdasági életének vezetői és az újságírás legjobb erői írják. Újabb ismertető számunk Szent István Király napján jelenik meg és 1927. év szeptember hó 18-án indul el rendes útjára a PESTI UJSÁG, hogy attól fogva legalább minden héten egyszer bekopogtasson oda, ahol kétségtelenül szeretettel várják és örömmel fogadják. Érdekes, friss és megbízható közleményeinken kívül különös súlyt helyezünk arra, hogy a PESTI UJSÁG-ban a hét érdekes eseményeit képekben is bemutassuk. A PESTI UJSÁG tartalma tehát hű tükre lesz a hét politikai, társadalmi és gazdasági eseményeinek.

Minden benne lesz, ami érdekes és igaz. Minden társadalmi osztály igazságos ügyéért erőteljesen küzd és elszántan harcol. Mindenért lelkesen kiáll, ami közérdekű és igazságos.

TÖRTÉNETE

A lap indulása

1927. augusztus 12-én jelent meg az első mutatványszáma, augusztus 20-án a második mutatványszáma, szeptember 18-án pedig az első teljes lapszám. Tervezett rovatai a következők voltak: Tanácsadó rovat; Közgazdasági rovat; Sportok, leventék, cserkészet; Képeink; Színház és mozi

Egyedi jellemzők

Sok reklámot tartalmazott, mind termékekkel, mind szolgáltatásokkal kapcsolatban (pl. Hotel Imperial Royal Apollo, Balaton Kávéház, vagy ZEPHIR – fatüzelésű légfűtéses folytonégő kályha). Ezen kívül nagy hangsúlyt fektettek a lap reklámozására is. Például: „Fizessen elő most, hogy ez év október 1-éig ingyen kapja a Pesti Ujságot!” „Minden előfizetőnek joga van havonként egyszer igénybe venni a Pesti Ujság apróhirdetési rovatát tíz szóig.”

Állandó rovatok

  • „SZÓSZÉK” – címlapon, személyes hangvételű publicisztika, mely valamilyen kontextusban kapcsolódik az újsághoz (pl. a lap terjesztésről vagy olvasói fogadtatásáról írnak)
  • „Mi történik a nagyvilágban”
  • „Politikai krónika”
  • „HIREINK” – a nagyvilág rovattal ellentétben itt belföldi híreket találhatunk
  • „SZINHÁZ ÉS MOZI” – aktuális bemutatókról írnak, valamint a heti műsorról
  • „RÁDIÓ” – rádióműsort tartalmaz, esetenként egy-egy publicisztikát az elektronikus médiáról
  • „A boldogság útja” – Csanády János szépirodalmi rovata, folytatásos elbeszélő költemény
  • „AUTÓ-MOTOR”
  • „VÁSÁROK, PIACOK”
  • „KÖZGAZDASÁG”
  • „Tanácsadó és szerkesztői üzenetek”
  • „Vidéki piaci árak” – különböző termék árainak 6-8 városból való közlése (pl. gabona)
  • „Földmives iskola” – „A földmivesiskolában hétről-hétre előadást tartanak a gyakorlati gazdálkodásról” pl. hogyan kell előkészíteni a vetőmagot
  • „Sport, levente-hírek, cserkészet” – főleg sporteseményekkel kapcsolatos tudósítások
  • Az 5. lapszámtól állandó gyermekrovatot is indítanak, melyben minden héten egy mesét ír Oszkár bácsi az ifjú olvasóknak.

Terjedelem

Az első két mutatványszám: 2-2 oldalas

Hetilapként: 12 oldalas

Napilapként: 1938. június 14-ig 2 oldalas, majd 4, 6, végül a megszűnéshez közeledve 8 oldalra duzzadt

Politikai hovatartozás

A Pesti Ujság a Gömbös Gyula kormányzata alatti legbefolyásosabb nyilas napilapok közé tartozik. Gömbös Gyula, az Egységes Pártban való részvételével párhuzamosan már a forradalmak idején részt vett a szélsőjobboldali szervezetek (MOVE, ÉME) alapításában. Gömbös a megalakuló A Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt – mely 1924. november 13-án alakul meg – élén mind erőteljesebben hangoztatta nemtetszését a szélsőjobboldali csoportok visszaszorítása és a jobbára zsidó származású nagyburzsoázia gazdasági hatalom csúcsára kerülése miatt. 1928-ban, miután a választásokon nem ért el nagy sikert, feloszlatta a Fajvédő Pártot és hivatalosan visszalépett az Egységes Pártba, melynek élén 1932-ben miniszterelnöknek választották, 1936-os haláláig. (Magyarországi Pártprogramok 1914-1944)

A korszak sajtópolitikája

A szélsőjobboldali sajtópolitikák központi eleme a szigorú ellenőrzés (cenzúra) érvényesítése, illetve a zsidó lapok betiltása, ami nem jelentett mást, mint a szociáldemokrata, a polgári radikális és a liberális lapok betiltását. Gömbös Gyula sajtópolitikájára Grieger Miklós képviselő 1934-ben így utalt: „kormányzati sajtódiktatúra van hazánkban”. (Sipos 2011)

Gömbös sajtópolitikai elgondolásának központi eleme a propaganda, illetve a sajtó hatalmának „elmélete” volt, hangsúlyozta a propaganda általi véleményirányítást. Ebbe beletartozott az is, hogy bizonyos lapokat betilt, míg másokat védelme alá vesz.

Emiatt a miniszterelnök kiadta a feladatot: saját lapokat kell alapítani. Ennek következtében jött létre többek között a Pesti Ujság is. Már Gömbös programjában szerepelt a sajtóstruktúra megreformálása és új sajtótörvény kidolgozása, amiből később Darányi Kálmán is építkezett, javaslatot téve a sajtókamara felállítására. A „zsidó sajtó” elleni dübörgő propaganda miatt a társadalom egyre szélesebb rétegeihez jutott el az üzenet, egyre többen támogatták. (Márkus 1977)

A lap megszűnése

Vélhetően a II. Világháború volt az oka, de pontosabb adatok sajnos nem állnak rendelkezésre.

Utolsó szám

A Pesti Ujság utolsó száma 1938. október 5-én jelent meg, XI. évf., 228. szám Felelős szerkesztő: Bornemisza Gábor Felelős kiadó: Meskó Zoltán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bp., VIII. Gyulai Pál utca 14. Nyomatott a Centrum Kiadóvállalat Rt. körforgógépein, Bp. Gyulai Pál u. 14. Felelős: Telegdy Lajos Ára: 6 fillér; előfizetéssel: 1 hónapra 1,50 pengő, negyed évre 4,50 pengő, fél évre 9 pengő

Hitler: Harcom (Mein Kampf) reklám: „Az uj Európa legizgalmasabb olvasmánya. Kapható kiadóhivatalunkban Bp. VIII. Gyulai Pál u. 14., olcsó kiadásban 4,60 pengőért”

„ZÖLDINGET csak nyilas testvérnél vásárolj! Garantáltan színtartó anyagból, mérték után…”

„Százszázalékos nyilas győzelmet akarunk elérni!”

Leköszönő szöveg:

Nincsen, még az utolsó szám hasábjain is előfizetésre hívják fel az olvasók figyelmét.

Hivatkozások

Magyarországi pártprogramok 1914-1944, Szerk.: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc; Kossuth könyvkiadó 1991, 103-110. old.

Sipos Balázs: Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban, Argumentum kiadó 2011; 147-150. old.

Márkus László: Az ellenforradalmi korszak sajtója (1919-1944) In: A magyar sajtó története, Szerk.: Márkus László; Tankönyvkiadó, Budapest, 1977
Az oldalt készítette: Boda Daniella

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s