Kisgazdák és földmívedek politikai napilapja
Első szám megjelenése: 1919. október 19. (I. évf. 1. szám)
Főszerkesztő: Meskó Pál
Felelős szerkesztő: Schandl Károly
Főmunkatárs: Buday Barna
Utolsó szám megjelenése: 1944. május 21. (XXVI. évf. 21. sz.)
Főszerkesztő: Bárczay Ferenc
Szerkesztőbizottság: Kölcsey István, Miskolczi István
Megszűnés oka: nem ismert
1932-ben címe: Pesti friss hírek
Beköszönő
A földmíves ökle Írta Meskó Pál
A vörös ököl hatalmát nyögnénk még ma is, ha meg tudta volna törni a földmíves porták ellenállását. A földmíves portája volt az az erős szikla, amely nemcsak kibírta a vörös ököl ütését, hanem erősebbnek bizonyult s az egész vörös ember ott fekszik a szikla tövében. Okuljunk tehát a lezajlott eseményekből s most, mikor az uj Magyarország felépítéséhez hozzáfogunk, támaszkodjunk azokra az erőforrásokra, amelyek ezer év minden viharai között, mindig a legkiadósabbaknak s a legmegbízhatóbbaknak bizonyultak. Az Új Barázda ennek az örök igazságnak lesz kemény szavu, elszánt és soha meg nem hunyászkodó hirdetője. Ellenségesnek fog tekinteni mindenkit, aki ezt az igazságot elismerni nem akarja s aki a főldmívelő polgárságot, ugy, mint azelőtt, a jövőben is mostoha gyermekként akarja kezelni. Az Uj Barázda legfőbb feladatának tekinti a földmíves porták szaporítását s a meglévők megerősítését és kibővítését. Nem olyan földbirtokreformot akarunk, melyet „elvtárs” miniszterek kényszerítettek rá egy gyönge kormányra, hogy fölforgathassák az ország ezeréves alapjait. Bárkinek kezén is legyen a nagybirtok, abból fokozatosan ezer és ezer erős, életképes kisbirtokot kell csinálni, mert ezt kívánja az ország érdeke. De tiszta bort öntünk a pohárba s ingyenföldet senkinek sem ígérgetünk s miután nem vagyunk kommunisták, tiszteljük a tulajdon szentségét s a kisajátított földekért megfelelő pénzbeli kárpótlást fizetni becsületbeli kötelességnek tekintjük. Meggyőződésünkhöz híven, őszintén megmondjuk azt is, hogy a középbirtok fennmaradását nemzeti érdeknek tekintjük. Mert nemcsak azt akarjuk, hogy a hazafias és szorgalmas földmunkásból kisbirtokos lehessen, hanem azt is, hogy a törekvő kisbirtokos középbirtokosi sorba emelkedhessék s vezető szerephez juthasson a politikai, társadalmi és gazdasági életben. Az „Uj Barázda” mindenkor helytálló s bátor előharcosa akar lenni a földmívelő kisgazdák szervezkedésének is, mert csak ugy tudjuk megmutatni, ha egy hatalmas nagy táborban vagyunk, hogy a magyar földmíves ökle nemcsak a vörös ember öklénél erősebb, hanem olyan erő, melyhez fogható az országban nincs. Az „Uj Barázda” a magyar földmívelő nép ökle akar lenni s kegyetlenül fog lesulytani mindenkire, aki a földmívelő nép elsőbbségi jogát a politikai és gazdasági életben veszélyeztetné s aki az ország ügyeit az ő, mint a legilletékesebb tényező hozzászólása nélkül akarná intézni. Az „Uj Barázda” első teendője lesz, hogy megszabadítsa meggyötört földmívelő népünket azoktól a bilincsektől, melyeket a különféle központok jóvoltából még most is hordozni kénytelen s hogy visszaszerezze számára terményei értékesítésére a szabad rendelkezési jogot, melytől öt éven át igazságtalanul megfosztották. Uj termő barázdákat kell hasítani az elmult öt év viharos eseményei által agyongázolt ugaron s az „Uj Barázda” munkatársai odaállnak rögtörőnek, hogy megkönnyítsék a magyar földmívelő munkáját. Uj barázdákat fogunk hasogatni a politikai és gazdasági szervezkedés mezején, hogy ezer uj vetésnek, ezer uj aratásnak örvendezhessen a magyar földmívelő nép, mely ezer éven át bőségesen ontotta vérét és verejtékét a régi barázdákra.
Leköszönő
nincs
Készítette: Barbarics Zsófia
Magyar Médiatörténet 