Szerkesztő: Szalay Mihály
Magyar Szalon 1893. (28) A Sajtó. 709-712, A napisajtó vezérei képmelléklet
1. szám: 1894. március 15
1896 I.
SAJÁTSÁGOS JELESSÉG, Hogy mig a magyar napisajtió fellendülésével egész sereg reggel megjelenő uj napilap keletkezett Budapesten: olyan újság, a mely napközben, vagy az esti órákban teljesítené. a hírszolgálatot, beszámolva első sorban a főváros közönségének a délelőtt eseményeiről, — alig indult. meg; — három órai lap pedig, a milyen minden nagy városban tekintélyes számban jelenik meg, nem volt nálunk egy sem. Ilyen körülmények között indította meg Szalay Mihály a saját felelős szerkesztése alatt 1894. március 15-én, a magyar sajtószabadság ünnepnapján a MAGYAR ESTILAPOT, a mely naponta délután három órakor jelenvén meg, arra van hivatva, hogy az esti lapokat megelőzve, tájékoztassa és informálja a főváros lakosságát mindarról, a mi a nap első felében történt. A MAGYAR ESTILAP első sorban és főként a budapesti közönség számára készül és ebben a tekintetben a legnagyobb mértékben helyi újság. Nem zárja ki azonban hasábjairól a napi események egyetlen faj- táját sem és terjedelméhez képest — naponta négy oldalon jelenik meg — pontos, gyors, megbízható és körülményes tudósítást hoz minden részéből az országnak és a nagyvilágnak. A parlament tárgyalásait, a melyek délután két, sőt fél három óráig is eltartanak — egy, sőt egy fél óra múlva már a MAGYAR ESTILAP-ban olvashatja a közönség. A hírszolgálat teljesítése körül nagy apparátussal dolgozik a Magyar Estilap megindítása óta. Rövid, erős hangú vezércikkei rendszerint a nap eseményeihez fűznek reflexiókat, vagy a fővárosi közönséget legközvetlenebbül érdeklő társadalmi kérdéseket tárgyalják. Politikai irányát tekintve, a Magyar Estilap minden pártoktól független liberális programmal indult meg és ettől az iránytól nem tért el máig sem. Ez a független, szabadelvű irány és a hírszolgáltatás terén elért hatalmas sikerei, nemkülömben az újság rendkívül olcsó volta, mindjárt megindítása után óriási olvasóközönséget biztosítottak számára. Az egyházpolitikai viták alatt a szabadelvüség ügyének temperamentumos, helytálló katonája volt a MAGYAR ESTILAP. A hullámzó politikai élet egyes fázisairól nagyon sokszor ő tudósi tolta elsőnek a főváros közönségét, a nagy és jelentőségteljes szavazások eredményeiről első sorban az ő hasábjairól értesült a publikum. A kolportázst, hirlapelárusitásnak és népszerűsítésnek ezt a modern formáját leggyakrabban és legrendszeresebben a MAGYAR ESTILAP kultiválja és pedig igen jelentékeny sikerrel. Mikor a szocializmus tanai a budapesti munkások életében nagyobb hullámokat kezdettek verni, a hazafias eszmék megóvása és terjesztése körül a MAGYAR ESTILAP buzgó munkásságot fejtett ki.
Cikkeit a magyar munkások elolvasták és okultak belőlük. 1894. december havában a MAGYAR ESTILAP tulajdonjoga a Szalay Mihály ügyvivő igazgató vezetése alatt álló Magyar Irodalmi Részvénytársaság tulajdonába, ment ál, a nélkül azonban, hogy ez a tulajdonosváltozás akár a lap politikai irányára, akár a szerkesztőség belső életére a legcsekélyebb befolyást is gyakorolta volna. A felelős szerkesztő továbbra is Szalay Mihály. Az újság berendezése egyre abban az irányban fejlődik, hogy e lap legelső sorban a hírszolgálat és pedig ugy a politikai, mint a társadalmi hírszolgálat orgánuma legyen. Minden sora informatív és pedig hü, megbízható és érdekes értesülés. Ezért a vezércikk is elkerült a lap éléről, helyét a kitűnőn megirt országgyűlési tudósítás, vagy mindenkor a nap legtöbb, legfontosabb eseményeinek informatív méltatása foglalja el.
(Sajtómúzeum / Hírlapjaink 1896 I. Magyar Estilap)
Magyar Médiatörténet 