Magyar Közérdek (1899)

magyarkozerdek

Konzervatív polgári, politikai napilap (1899. március 15. – 1899. március 29.).

Folytatás: Pesti Ujság

Története

A Magyar Közérdek 1899. március 15.-én, a szabadságharc leverésének 50. évfordulója alkalmából született meg. Felelős szerkesztője Beksics Gusztáv, kiadója a Magyar Közérdek kiadótársaság. A kiadás célja egy olcsó (ára 1 krajcár), de megbízható, informatív napilap létrehozása volt. A lap összesen 14 számot élt meg, utána új néven folytatta misszióját. Ez volt a Pesti Újság (1899), amely 1899. március 30.-án kezdte meg munkáját.

A lap beköszöntő cikkei

Márczius Tizenötödike.

“Dicső és szent emlékű nap!

Félszázad előtt láttad lehullani a sajtó bilincseit. Láttad a modern Magyarország és parlamentárizmus megszületését. Tanuuja voltál a nagy társadalmi átalakulánunknak is, megy azonban csak féleredményre vezetett.

Kicsinyben mult, hogy félszázad multán nem láttad mind annak ellenkezőjét, a mi öt évtized előtt a magyar nemzet s az emberiség dicsőségére végbement. Végső veszélylyel küzdött parlamentárizmusunk. Fenyegető, torz arczát memutatta az abszolutizmus. Ujra hangzottak a kalapácsütések, melyek készitették a békót a szabadság számára.

Kik voltak mind ennek okai, nem kell vizsgálni a béke örömteljes napjaiban.

A nemzet örök Háláját érdemli meg az alkotmányos király. De egyszersmind azon államférfiu: Széll Kálmán, a ki a korával egyetértve megmentette Magyarország parlamentáris és alkotmányos rendjét. Igy történt, hogy márczius 15-ke ismét a magyar szabadság napja !

Uj korszak reményteljes mesgyéjén állunk. Azon korszak hajnala virrad föl, melyben tán egészen befejezhetjük a mit márczius 15-kén, félszázad előtt kezdettünk.

Atalakulásunknak csak közjogi része sikerült. De nem egyszersmind társadalmi és gazdasági része.

Itt csak félmunkát végeztünk. Demokratikus átalakulásunk csak a kezdet-kezdetén van. Gazdasági átalakulásunk pedig megakadt.

Sőt félszázad után is bilincsek maradtak meg: a földbirtok bilincsei.

A szabad magyar nemzetet megteremtettük. De a földbirtok korlátait otthagytuk terjeszkedése előtt. Megvannak a hitbizományok és a latifundiumok. Megvannak oly méretekben, a minőkben nem léteznek azok még az elnyomott népeknél sem.

Nevetséges ábránd addig beszélünk a magyar nemzeti államrol, a míg a magyarság tért nem kap a terjeszkedésre. A míg meg nem hódithatja ez a haza földjét. Csak a magyarság lehet biztos pillére a magyar nemzeti államnak. És azon fajak, a megyek szorosan a magyarságba olvadtak.

Az uj korszak legnagyobb kérdése tehát a földbirtok problémája. Békés uton kell azt megoldani, mert nem akarhatunk osztályharczot annyi egyéb harczunk idején.

Bíztunk az igazság és a hazafiság erejében, hogy békés eszközökkel létesithetjük nemzeti consolidácziónk valódi alapját.

A parczellázás és telepités munkája megkezdődött. Az uj kormány nagy mértéket akar adni e munkának. Ime a békés megoldás biztos módszere.

A földbirtok bilincseinek letörésével együtt természetesen töredezni fognak a demokráczia bilincsei. Az agrár programm azonban a demokráczia egész problémáját ne oldhatja meg.

A demokráczia főeleme a városokvan lakik. A polgárság eszméje azon üde forrás, melyben gőgtöl puffadó arisztokratikus társadalmunknak meg kell fürödnie, hogy városaink kulturailag és gazdaságilag fejlődjenek.

De arra is, hogy azon politikai és erkölcsi sülyedetségből föleelkedjenek, a hová a nemtörődés, s a szük látkör lökte le őket.

A jó példával legelőbb Budapest fő és székvárosnak kell járnia. Hogy a demokráczia Phönixként saját hamvaiból föltámadhasson, a polgárságnak saját testéből kell kiégetni a kóros anyagokat.

Becsületes tiszta kezü s emelkedett szellemü kormányzatot adjunk a városoknak. Akkor hatalmas és tisztelt lesz a demokráczia iránya Magyarországon is.

De ismételjük legelöl járjon Budapest szék- és főváros. És hogy ott járjon, a sajtó kötelessége ezt tőle minden alkalommal megkövetelni.

Igy nemzeti átalakulásunk és megszilárdulásunk két pólus körül fog történni. Egyik a földbirtok, másik a város. E két pólus körül biztos jövő felé fog forogni a magyar világ.”
Beksics Gusztáv: Márczius Tizenötödike. in Magyar Közérdek (1.évf. 1.sz., 1889. márc. 15.), Budapest: Magyar Közérdek kiadótársaság

Programmunk.

“Márczius 15.

A világosság napja. E napon született meg a magyar sajtószabadság és ötvenegy évvel később, ma, e sajtószabadság szülte meg szerény ujságunkat.

Igéretek helyett beszéljen a tett. Becsületesen akarjuk használni azt a szabadságot, melyet a márcziusi napok nagyjai biztositottak nekünk, önzetlenül, soha sem lankadó buzgósággal szolgálni szeretett hazánkat, hüek maradni nagyjaink magasztos emlékéhez.

Márczius tizenötödikének szent igéje alatt adjuk át lapunkat a magyar olvasó közönségnek, e nap emléke adja meg nekünk az irányt, melyet követni fogunk, adja meg a világosságot, mely működésünket megvilágitja.

Czélunk, hogy e világosságot a magunk szerény erőnkből is fokozzuk, terjeszszük.

„Olcsó és jó lapot adni az olvasóknak!”

Ezen erős elhatározással üdvözöljük az ország olvasó közönségét.

Igaszság, őszinteség, függetlenség lesznek vezetőink czikkeinkben.

Politikai irányzatunkban mentesutjük tollunkat a vélemény őszinte megnyilvánulását feszélyező párthoz tartozástól, szabad teret biztositva ezzel azon joghoz, hogy elismerjük a jót, helyest és ostorozzuk az országra ártalmast, bármely politikai párt mozgalmaként nyilatkozott meg.

Hirszolgálatunk gyors és megbizható lesz. Társadalmi, közgazdasági, kereskedelmi, ipar, sport, művészeti stb. rovatainkban a szigoruan vett szakszerüség mellett méltányosság fogják rovatvezetőink tollait vezetni.”

Beksics Gusztáv: Programmunk. in Magyar Közérdek (1.évf. 1.sz., 1889. márc. 15.), Budapest: Magyar Közérdek kiadótársaság

Ideológiai háttér

A lap inkább a nemzeti konzervatív, mérsékelt ellenzéki politika pártján teszi le voksát. Nem veti el a 48’-as alapú politizálást, de már a beköszöntő cikkében is belátja, hogy a 1867-es kiegyezés társadalmi-gazdasági változásai mindenképp kedveztek a nemzeti önállóság ideája szempontjából. Kétkedve nézi a Nemzeti Párt fúzióját, több cikkében pedig erélyesen kritika alá veti ténykedését, hiszen ellenzéki, ellenőrző szerepét a párt lényegében nem gyakorol azzal, hogy elfogadja a Szabadelvű Párt 67’-es alapú politikáját. Ugyan „békés úton kell megoldani 1848 álmát”, a Magyar Közérdek úgy tartja, a kiegyezés csak félmegoldás, „fél évszázad után is bilincsek maradtak meg: a földbirtok bilincsei.” A lap a kulturális nemzet nemzetállami megmerevedését követeli, gazdasági, társadalmi ÉS politikai értelemben is.

„A demokrácia főeleme a városokban lakik” – a polgárság, a budapesti hazafias polgári értékrend a lap meghatározó mércéje, „igy nemzeti átalakulásunk és megszilárdulásunk két pólus körül fog történni. Egyik a földbirtok, másik a város. E két pólus körül biztos jövő felé fog forogni a magyar világ.”

Hangnem, szerkesztés

Modoros, kifinomult, a radikalizmustól elforduló, de az ideológiához hűen megfelelően patetikus, emelkedett nyelvezete van. Erre vonatkozóan közöl az újság az 1899. március 19.-ei számában „Tíz parancsolat a jó modorra nézve” címmel egy listát, ahol a szerző leírja, milyen alapvető illedelmességi gesztusokról ismerszik meg a kultúrember. A cikkírók néhol bonyolult allegóriákkal élnek, de a lap a mondatszerkezeteket tekintve tisztaságra törekszik.

A Magyar Közérdekben apró írások jelentek meg, az újság terjedelme ritkán haladta meg a 2-4 oldalt. Sok cikk inkább informatív célokat lát el, gyűléseket, eseményeket jelent be, parlamenti eseményeket mesél el tömören. Ez csak a vezércikkre nem érvényes, ahol általában a szerkesztő ad komolyabb belpolitikai elemzést. Az apró rovatok címei nem egységesek, egy cím hol eltűnik, hol újra megjelenik, a kategóriák pusztán a napi történések egybecsomagolását segítik:

Rovatok:

  • Tárcza: Irodalmi, kulturális munkák rovata
  • Belpolitika / Országgyűlés / Főváros: Aktuálpolitikai események rovata
  • Táviratok: A fontosabb külpolitikai történések rovata
  • Hírek: A fontosabb közéleti eseményeket szemlézi, itt jelenik meg az Osztálysorsjáték
  • Tőzsde / Közgazdaság: Apró gazdasági rovat, tőzsdei hírekkel, számadatokkal
  • Törvényszék: Bulvárosabb jellegű, bűnesetekről beszámoló rovat
  • Sport / Irodalom és Művészet / Színház: Kulturális események ajánlóinak fenntartott rovatok
  • Apró hirdetések: Itt egy „beraktározási vállalaton” keresztül bárki hirdetheti az eladnivalóit, ill. állást és ingatlant

Hivatkozások

Beksics Gusztáv (1.évf.1.sz., 1899. márc. 15. – 1.évf. 14.sz., 1899. márc. 29.) Magyar Közérdek, Budapest: Magyar Közérdek kiadótársaság

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s