Magyar Országgyűlési Tudósító (1892)

magyarorszaggyulesitudosito

Első szám megjelenése: Budapest 1892 kedd okt. 18. I. évf. 24. es szám

Mutatvány szám is 1. de teljesen ugyanolyan csak a betűméret más

Felelős szerkesztő: ifj., Tóth Pál 1892. május 21

Utolsó megjelenés: Budapest, 1892. évi május hó 10-én

ELŐFIZETŐI FELHÍVÁS. Alkotmányos életünk huszonöt éve alatt számtalanszor felmerült a kérdés, ugy társadalmi mint politikai téren, hogy az országgyűlési beszédeket, az ott lefolyt diskussziókat mentöl lágabb téren terjeszteni kellene a nagy közönség, a választó polgárok között.

S valóban, ha áttekintjük a napi sajtó hasábjait-mely az egyedüli organum az országgyűlési munkakör terjesztésére-roppant haladást tapasztanunk azokon; míg parlamenti életünk kezdetén csak néhány sor által jutottak a nagy közönség tudomására az ott lefolyt dolgok, addig manapság hasábszámra értesülünk arról.

De ennek daczára a nagy közönség részéről felmerült érdeklődéssel és igénnyel nem birnak lépést tartani, mert még mindig sok kivánni való marad hátra.

S ez nem is csoda. Napi lapjaink végre is nem egyedül és kizárólag e térnek vannak szánva mert túl vannak halmozva naponkint más és más, fontosnál-fontosabb társadalmi és politikai eseményekkel;ez okozza azt, hogy nem szentelhetnek nagyobb teret az országgyűlési rovatnak, minthogy: egy-egy beszédből rövid kivonatot alkotnak és azt bocsátják a nagy közönség rendelkezésére; csak elvétve közölnek szóról –szóra egy-egy parlamenti beszédet.

Ezt is azonban oly mértékkel mérik, hogy sokszor szinte bosszankodik az olvasó fölötte. Mert X ehhez, vagy ahhoz a párthoz tartozik- legyen annak a beszéde bármelyik remek, nagyszerű- egyszerűen annyit írnak róla, hogy X felszólal és a javaslat ellen, vagy mellette szavazott. Mintha bizony az nem is érdekelné a közönséget, hogy mivel indokolta, mily aggodalmak kényszeritik az illető javaslat el-, vagy el nem fogadására.

Így történik aztán, hogy az ő egyéni véleményök követésére kényszerítik az oolvasót is; feltétlenül fenntartván maguknak bírálatot mondani azok felett. Sőt sokszor a legremekebb parlamenti alkotást is agyonhallgatják, mert az illető talán nem az ő pártpolitikai szájuk íze szerint beszélt. A nagy közönség pedig akármint érdeklődik ennek, vagy annak (talán éppen saját kerületök képviselője) beszéde iránt, kényszeritve van arról csak néhány csonkitott sorban tudomást szerezni. Bebizonyítják ez által azt, hogy ők nem a nagy közösség organumai, hanem egyes pártkörök szócsövei…..

Pedig ki nem érdeklőde azon testületből elhangzó minden egyes szó iránt melyben a hon atyái – a választók bizalma által kitüntetett egyesek – érdekeit védik és élnek alkotmányon szólás szabadságukkal. Már ezen egy szempontból is érdeklődik az ott történtek iránt. Mennyivel inkább tetszik érdekeltté azon többi momentumok, melyek a parlamenti működést körülveszik. itt alkottatnak a törvények,melyek minden egyes polgára kötelezők. Itt teszik szóva apolitika,társadalmi gazdasági,pénzügyi, egyszóval mindazon érdekeket, melyek az alkotmányos államélet összességének rugói, fentartói.

Felmentve érezzük magunkat mindazon egyéb okok felsorolása alól, melyek a haza minden egyes polgárára érdekelté teszik a parlamenti tanácskozást. Elég annyit mondanunk, hog itt van a haza összességének törvényhozó, tanácskozó és alkotó ereje, mely irán érdeklődni kötelessége minden egyes polgárnak. Sajnálni való nemzet lenne az, mely már a saját törvényhozó testületében történtek iránt sem bírna érzékkel!

Hála Isten, mi még ezt nem mondhatjuk el magunkról, annyival inkább nem, mert talán- és ezt büszkén mondhatjuk – nincs nemzet, mely oly érdekkel kísérné a törvényhozó testületben történteket, mint épen mi.

Épen azért, mert tudjuk,hogy mi figyelemmel kíséri a nagy közönség a parlamenti tanácskozást- melynek minden egyes szava, bármely oldalról jöjjön is , egy – egy sarkköve alkotmány életünk fentartásának – furcsának tatjuk azt, hogy egyes egyének (valamely lapnak szerkesztője mily pártálást foglal el) véleménye legyen irányadó a nagy közönségre, azok kénye-kedvére legyen bizva,hogy a törvényhozó testületben elhangzott szavak mennyiben jussanak az ő tudomásukra. Megvonva tőlük nem csak a szabad véleményalkotás jogát hanem sokszor megtörténik az ilyen kivonalgyártásnál hogy épen olyan pontokat juttatnak a nyilvánosság elé, melyek az elmondottakkal ellentétben is állnak; mintegy kényszerítik az olvasót az ő nézetök , véleményök teljes elfogadására.

A magyar országgyűlési tudósító terjedelme a lefolyt parlamenti gyűlés nagyságától tétetik függővé. Alakja czélszerű és kiállítása a modern technika vivmányainak megfelelő lesz.

A magyar országgyűlési tudósító amellett, hogy hű tükre óhajt lenni a parlamenti tanácskozásnak a gyorsaságot is czélul tűzte ki, miért is a nagy közönség még ugyanazon a nap szóról-szóra olvashatja a parlamentben történteket: sőt másnap reggel már az ország majdnem minden vidékén értesülhetnek. Szóról-szóra, meghamisitatlanul, az ott történtekről.

Tagadhatatlanul nagy felelőséget vállal magára a Magyar országgyűlési tudósító, midőn e feladatra vállalkozik, de számítva az ország olvasó közönsége bizalmára, egész bátran lép a nyilvánosság elé, annyival is inkább, mert pártérdek és személyes érdek nem vezérli.

A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÓ valóban hézagot pótló akar lenni és páratlan a napi sajtó terén, nemcsak hazánkban, hanem az egész művelt világon. S reméljük, hogy bizalmat, melyet a nagy közönségbe helyezünk, nem is fogja megtagadni tőlünk azon ok miatt, mert külföldi példára nem hivatkozhatunk: sőt ellenkezőleg, reméljük, hogy e nehéz kezdeményezés által, felismerve a nagy szolgálatot, melyet, teszünk, teljes bizalommal fog támogatni.

Annyival inkább is reméljük ezt, mert e tárgyban, hogy a parlamenti beszédek egész terjedelmükben jussanak a nagy közönség közé, már magában a parlamentben is diszkusszió tárgyát képezték, de mindeddig eredménytelenül.

Most itt az alkalom, hogy e téren is megvalósítsuk előhaladottságunkat. Miért is egész bizalommal fordulunk az ország nagy érdemű közönsége elé, kérve lapunk szives támogatását, hogy kitűzött czélunkat megvalósíthassuk. A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÓ első száma már e hó 21-én fog megjelenni.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s