Politikai képes napilap
1882. április 1. – 1882. október 8.(?)
Első szám
I. évfolyam 1.szám: 1882. április 1.
Felelős szerkesztő/főszerkesztő: Hentaller Lajos
Megjelenik: megjelenik naponként, ünnep és vasárnap után is
Szerkesztőség és kiadó hivatal: Budapest, Schlesinger és Wohlauer nyomda, rostély-utcza, Károlykaszárnya 5.sz.
Beköszönő szöveg:
A következő szövegrészlet, még az első hivatalos megjelenés előtti mutatvány kiadásban található. (A hivatalos első szám nem elérhető)
„Régen szükségét érzi már a magyar nemzet olyan ujságnak, a mely igazán a nép számára legyen szerkesztve, a mely híven tomácsolja a haza bajait, a mely oktatója és egyuttal szórakoztatója is legyen közönségének, a mely ne abban keresse az üdvössséget, hogy rákapva a „magas politika” lovára, szüntelen azt hajtsa, mi a baj más országba, s a mellett megfeledkezzék a magunk dolágról- szóval olyan ujságnak, a mely minden ízében magyar, de egyuttal minden ízében népies is legyen.
Ilyen lap lesz az, a melyet mi a jövő hónap elsején meginditunk. S hogy valóban ilyen lesz-e, megitélheti a közönség, ha sorjában elmondjuk: mi lesz benne a „Magyar Ujság”-ban?
Lesz először is minden számnak legelső oldalán kép, még pedig olyan, a mely nem sérti a magyar nemzettel veleszületett erkölcsi érzékét, hanem be fogja majd mutatni az olvasónak politikai- és közéletünk jeleseit, irodalmunk és müvészetünk nagyjait, mely meg fogja vele ismertetni azokat az érdekes eseményeket, melyek ép aznap foglalkoztatják az országot. Jelen előfizetési felhivás első oldalán láthatja a közönség, milyenek lesznek a mi képeink. Öt nagy emberünk arczképe van ott: Kossuth-é, a politika nagyjáé, Arany-é és Jókai-é, az irodalom nagyjaié, Munkácsy-é és Liszt-é, a müvészet nagyjaié. Ez az öt arczkép jelentse egyszersmind azt a főirányt is, melyben a „Magyar Ujság” haladni fog.
Lesznek másodszor minden számunkban politikai czikkek, a melyekben a pártoktól teljesen függetlenül javát fogjuk tekinteni és ebből a szempontból forgunk ítéletet mondani mindig. Nem fog lekötni minket semmiféle párt vagy klikk: szókimondók leszünk minden kérdésben. Külföldi dolgokról csak akkor fogunk beszélni, amikor azok minket közvetlenül érdekelnek, s e helyett inkább a mi édes Magyarországunkban fogunk körültekinteni, kutatva: hol történik visszaélés, hol bántják a népet? Bár e szerint leginkább a hazai politikai eseményekről fogunk írni, de azért olvasóinakt értesiteni fogjuk arról is, mi történik a külföldön? Tárczánk is lesz, még pedig kétféle.
Az egyikben a legkitünőbb külföldi, és a legjobb eredeti magyar regényeket fogjuk közölni. A másikban egy-két számra terjedő apróbb elbeszélések lesznek, továbbá csevegések, rajzok, könyvismertetések, tárczalevelek idegen országokból, s végre költemények. A magyar irodalom legnevesebb emberei igérték meg, hogy irni fognak a „Magyar Ujság” számára, s igy a közönség bizhatik benne, hogy nálunk jó dolgokat fog olvashatni.
A „Hirek” rovatára különös súlyt fogunk fektetni. Szerződtettünk a legügyesebb tudositókat, a kik részünkre minden a főváros területén előforduló eseményt pontosan és gyorsan fognak megirni. Vidéki levelzőnk lesz majdnem minden városban, s ezek ha kell távirati uton is fognak bennünket tudósitani minden dologról, a mely nyilvánosság elé való. De nem csak arra fogunk ügyelni, hogy értesüléseink megbizhatók legyenek, hanem arra is, amire aránylag kevés magyar lap szokott figyelni: hogy tudniillik még a legapróbb hir is jól legyen megirva.
A „Fővárosi Ügyek” czimű rovat szerkesztését egy kiváló fővárosi bizottsági tagra biztuk, a ki az ebbe tartozó dolgokról mindig a leghitelesebben van értesülve, mert a mérvadó körökkel folyton érintkezik.
„ Törvényszéki Csarnok”- unkban érdekesebb tárgyalásokat gyorsirói följegyzések nyomán szóról- szóra, kisebb érdekü dolgokat pedig bő kivonatban fogunk közölni.
„ Tudomány, Irodalom és Müvészet” czimü rovatunk szerkesztőjéül egy ismert irót sikerült megnyernünk, aki bőven el fog bennünket látni idevágó eredeti hirekkel.
Tanügyi rovatunkban mindig azon leszünk, hogy megvédjük különösen a néptanitok érdekeit, melyeknek eddig a napi sajtóban nem akadt igazi szószólójuk.
Távirataink minden nevezetesebb eseményröl a leggyorsabban fogják értesiteni közönségünket. Európa összes székvárosaiból érkeznek majd magán-távirataink, sőt ha szükségesnek látjuk, egyes helyekre küldünk majd külön tudósítókat is.
Közgazdasági rovatunk különös tekintettel lesz a kiskereskedők és a vidéki gazdaközönség igényére, de ezenkivül a tőzsdékre is nagy figyelmet fog forditani. Behatóan foglalkozunk majd az iparral, s hogy már a mai előfizetési felhivásunkban nem közöltük olyan férfiurak arczképét is, aki az ipar érdekeinek megvédésében tünt ki, annak csak azaz oka, hogy eddig nálunk, fájdalom, nem akadt ember, a kit e r észben az emlitett nagyok mellé állithatnánk.
„Szerkesztői levelzés”-ünkben az előfizetők kérdezősködéseire mindenkor készséggel fogunk válaszolni. Igy szerkeztve lapunkat, reméljük, hogy az csakhamar meg fogja nyerni a közönség kegyét, s hogy a nép a „Magyar Ujság”-ot nemsokára kedvencz lapjának fogja vallani.
Budapest, 1882. márczius 24. A „Magyar Ujság” szerkesztősége Rostély-utcza, Károly- kaszárnya”.
TÖRTÉNETE
Indulása
Az 1882- 1883-ban zajló tiszaeszlári per idején zajlott le a liberális és az antiszemita sajtó nagy ütközete. A per során azonban a pártok és a befolyás politikai lapok is elzárkóztak az uszító írások közlésétől, és az ellenzéki sajtó is az antiszemita mozgalom ellen foglaltak állást. Ekkor, pontosabban 1882 július 1-én indult el a „Magyar Ujsag” című napilap. Amely független napilapként indult, de az 1874-ben befejeződő Magyar Újsághoz hasonlóan érezhetően Kossuth párti volt, közölte is leveleit.
Olvasói
A pártpolitika iránt kevésbé érdekelt polgárság közül kerültek ki olvasóik, számuk tekintetében pontos adatot nem ismert, azonban az előfizetésre felhívó hirdetések alapján az indulásuk után viszonylagos népszerűségnek örvendett.
Munkatársak
Az I. évfolyam. 174. számában (1882 szeptember 24. Vasárnap) megtalálható a munkatársak részletes listája.
„A magyar Ujságot Hentaller Lajos orsz. képviselő mint felelős szerkesztő vezetése alatt Inczédi László, dr. Gozsdu Elek, Tóth Béla és Bogdányi Mór szerkesztik. Külmunkatársaink közül a következő kiváló neveket soroljuk fel: Politikai közleményeket dr. Bódog Albert, orsz. Képviselő, dr. Hoitsy Pál, orsz. képviselő, Kada Elek, orsz. képviselő, Komjáthy Béla, orsz. képviselő, Kovács Pál, a Kecskemét szerkesztője, báró Mednyánzsky Árpád, orsz. képviselő , Szalay Imre, orsz. képviselő, Szederkényi Nándor, orsz. képviselő, Thaly Kálmán, orsz. Képviselő, Törs Kálmán, orsz. Képviselő és Ugron gábor, orsz. Képviselő fognak lapunknak irni. Szépirodalmi közleményeket a következő kiváló irók tollából fogunk adni: Ifj . Ábrányi Konél, dr. Acsádi Ignácz, Bartók Lajos, Bodon József, Kazár Emil, Kiss József, Komócsy József, Margitay Dezső, Mikszáth Kálmán, Muray Károly, Reviczky Gyula, Rudnyászky Gyula, Szana Tamás, P. Szatmáry Károly, Teleki Sándor ezredes és mások.”
Politikai hovatartozás
Az akkori kormány ellenében, elvileg függetlenségi pártot képviselő napilap. „ A Magyar Ujság minden párttól teljesen független lap” (Magyar Ujság I évfolyam 162. száma, Kedd, 1882 szeptember 12.) . Az idő folyamán azonban változott a politikai függetlensé kérdése. „Politikai tekintetben a leghatározottabb függetlenségi párti álláspontot foglaljuk el” (Magyar Ujság I. évfolyam 183. száma, 1882, október 3.)
Utolsó szám
Az utolsó fellelhető számok a megjelenési év október eleji számai. Ezekben nem található a megszűnésre utaló búcsúzó cikk, sőt még október hónap elején az új negyedéves előfizetést is hirdették, így a megszűnés okai nem ismertek, a szakirodalomban sem található erre irányuló információ.
Utolsó szám adatai: I. évfolyam 188. szám 1882, október 8. Szombat (utolsó fellelhető szám a 187.)
Felelős szerkesztő: Hentaller Lajos
Megjelenik naponként, ünnep és vasárnap után is
Szerkesztőség és kiadó hivatal: Budapest, Schlesinger és Wohlauer nyomda, rostély-utcza, Károlykaszárnya 5.sz.
Megszűnés oka: nem ismert
Leköszönő szöveg: Az utolsó szám sem elérhető, így ez nem ismert.
Hivatkozások
Buzinkay Géza — Kókay György: A magyar sajtó története I. A kezdetektől a fordulat évéig. Bp. Ráció Kiadó, 2005
Szabolcsi Miklós (főszerkesztő): A magyar sajtó története II/2 1867-1892, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985
Országos Széchenyi Könyvtár Mikrofilmtár FM3/5012
Az oldalt készítette: Sebestyén Dóra
Magyar Médiatörténet 