Pesti Hirlap (1841-1849)

Előfizetési felhívás: 1840. dec. 28.

Az első szám: 1841. jan. 2.

Utolsó szám: 1849. július 8.

Sz:
Kossuth Lajos (1841.jan.2.–49. júl. 8.)
Szalay László (1844-1845)
Csengery Antal (1845-1849) és
Kemény Zsigm. (1848-1849)
Szilágyi Sándor (1849) és
Jókai Mór (1849)
Obernyik Károly (1849)

Ny: Landerer és Heckenast (1841-1849)

45ápr4-tõl heti4
1848 II15 új sorszámozás
48 máj 27(16?)- napi
48 õsz külföld rovat „külf. lapok nem érkeznek hozzánk” 1 hón át
49 jan. 23: pesten betiltva a pesti kiadás (nem méltó)
49 ápr 24 újra megjelenik
1849. ápr. 24: piros fejléc zöld szöveg

1848. május 16: az új szerkesztõk programja
1840. máj: Kossuth szabadul a börtönből. 1840-ben már tárgyal új lap indításáról. Terv: Szentkirályi Móric pestmegyei alispán szerkessze (Kossuth nem akarja szerkeszteni), de Landerer megelőzi Bécsben és ő kap lapalapítási engedéylyt, a Sürgöny folyóiratra. Landerer a Sürgöny megszüntével „Pesti Ujság” címre kap jogot, s ebbõl lesz a Pesti Hirlap. Kossuthot kéri fel szerkesztõnek. Frankfurtból rendelt betûket a PH-hoz. Kossuth: véleménysajtó megteremtése (vezércikkek)
Ívrét, 3 hasáb. (mint Jelenkor vagy Hírnök) Új: az elsõ fõcsoport (Mo és Erdély- Külf. Napló). A Mo részt felbontja vezércikkre és fõv. újdonságokra (tárcaszerû), és a „megyei dolgokra”, Értekezõ: tárcarovat, irod. és ismeretterjesztõ cikkek, melléklap helyett. Minden szám külön egység, összefügg. A levelezõknek K. megírja, hogy mit vár el tõlük, nem õk döntik el , hogy mirõl írjanak. Minden rovatnak van felelõs szerkesztõje. Összesen 216 vezércikk született Kossuthtól. Régen hosszú értekezések, most 1 rövid, 1 témás politikai cikk. Értekezõ: tárcarovatnak indul a vonal alatt, de 18. számtól az utolsó oldalra kerül, és második politikai rovat lesz belõle, gazdasági cikkel, mely kapcsolatban van a vezércikkel. Fõv. Újdons: leleplezõ cikkek Megyei dolgok: a kéziratos lapok levelezõitõl. 1843: Választás a legnagyobb rovat. OGY Tudósítás is (43-44: Pozsonyba küldi Vahot Immrét tudósítani) Külf: országonkénti felsorolásban A Fõv. Újdonságok rovata az egyik legnépszerûbb, ezt Frankenburg Adolf, Vahot Imre, Pákh Albert, Pálffy Albert szerkeszti.
Irodalom
A PH címbetûirõl: Regélõ, 1843. 1. 86
Szerk vált: 1844,04,11 1844,06,30
Csengery Antal programja: PH 1846/599
A PH tört: Nemzet 1887/123
PH változatai: M. Könyvszemle 1942/193 1943/70-

A Pesti Hirlap indulása

1840-ben az 1837 óta a Törvényhatósági Tudósítások kiadása miatt budai börtönben raboskodó Kossuth kiszabadul. Kossuth és köre azonnal új lap kiadásást határozza el. A Nemzeti Újságot akarták megszerezni.

Ugyanekkor Landerer politikai lapot akart indítani, ezért megvette az engedélyét egy konzervatív politikai lap (Munkácsy János Rajzolatokból átalakított Sürgönye) kiadásának. Bécsben megegyezett a hatalommal, hogy Kossuth “megszelidítésének” legjobb eszköze, ha úgy tartják kézben, hogy (cenzúrázott) lapot adnak neki, ami jobb, mintha titkos röplapokat adna ki. Landerer megígérte, hogy ha Kossuth túl messze megy, eltávolítja a laptól; majd Kossuthtot felkérte a lap szerkesztésére. Kossuth ezt elfogadta. Megállapodásuk szerint a kiadó (nyomda) nem szól bele a lap szerkesztésébe, de kéri Kossuthot, hogy közlésre méltó és illő hangnemben írt cikkek közlésétől a szerkesztő akkor se zárkózzék el, ha véleményével nem egyeznek, hogy a lapot ne érhesse az egyoldalúság vádja. A lap szerkezetét, rovatbeosztását a Sürgöny lapengedélye szabályozta, attól eltérni nem lehetett.

A lap 1841. jan. 2-án jelent meg.

A Pesti Hirlap célja

Ami új volt, az a lap célja: a közvélemény formálása. Az egyes rovatok cikkei utaltak egymásra, együtt játszottak. Az új hírlap feladata “higgadt kebellel”, illendően megvitatni “a napnak nagy kérdéseit, mikben a honnak jövendője rejtezik”. Szórakoztatni nem akar, nincs benne szépirodalom, s melléklapja sincs.

“Korunk a discussio kora. az idő, hol egy-egy hatalmasnak a szava, vagy régi szokások minden ellenzést elnémítanak, megszűnt, nevek helyébe vélemények léptek”. (Eötvös József: Kelet Népe és Pesti Hirlap 1841)

Nem is a napi eseményeken van a hangsúly. Célja a következő országgyűlésen felhozandó kérdéseket megvitatni, hogy akkor kész reformtervekkel állhasson elő a reformellenzék – és ez – a cenzúra ellenére is – sikerül neki. A minden lapszám elején álló vezércikk Kossuth újítása.

“A hírlapszerkesztés, a tömérdek egyesületek, a megyei foglalatosságok időmet annyira elfoglalják, hogy alig hiszek embert a fővárosban, ki a vígalmaktól s kedvderítésektől olly távol éljen s a társalgás örömében olly ritkán részesüljön, mint én.” – írja Kossuth.

A lap 60 előfizetővel indult és fél év múlva kb. 4000 előfizetője volt. Bécsben is “mindenki Kossuth lapjáról beszél, amely Ausztriában el van tiltva”

1843 májusában a megnyílt Országgyűléskor a megyei rovat helyét az országggyűlés tudósításai foglalják el.

A Pesti Hirlap terjesztése

„Kossuth Lajos „Pesti Hirlap”-ja járt édes atyámnak is, takaros boríték alatt. Az egyetlen példány Nagyabonyban, mely megfordult a város minden kaputos lakójának kezén. El-elszármazott Györkére, Szelére, Farmosra is, ha valamely szózatos cikke jelent meg a szerkesztőnek. A lap azután, tönkre olvasva, rojtosan, zsíros pecsétek díszével tért meg – ha megtért.” (Ágai 1908)

Támadások

Széchenyi támadta a Pesti Hirlapot (A Hírnök támadta őt és Kossuthot is): már 1841 nyarán megjelent a Kelet népe, melyben Kossuth lapját forradalmat szítóként állítja be: a lap “megsemmisítésre vezeti a’ magyart” –írja, néhol személyeskedésbe hajló Kossuth-ellenességgel. Ugyanakkor azt írja, hogy “hinni akarom, hinni szeretem: az irány [a Pesti Hirlapé] , a’ szándék kristálytiszta.”

Kossuth Felelet c. feleletében csitítja. “Mikép bizonyítom be, hogy a Pesti Hírlap nem vezet forradalomra? Nyugodt érzéssel felelhetném: “En onvrant les yeux” Tessék szétnézni az országban! — Én szétnéztem, s ügyekezem, mennyire emberi gyarlóságom engedé, el nem fogulva nézni szét; ‘S ha csak ányék nyomát látnám is a veszélynek, mellyet gróf Széchenyi gyanít vagy — jobban mondva — mellyenl gyanúsít: inkább gyávának akarnék látszani, mint rosz hazafi lenn, ‘s léteinném örökre szerencsétlen tollamat”

Eötvös József is Kelet népe és Pesti Hirlap c. könyvében védelmébe veszi.

1841-ben a Világ új szerkesztője írja róla: szerinte a Pesti Hírlap mindössze “pártvágyak és pártremények tárháza” lett, és felkelti a nemzetiségi gyűlölséget is. Márpedig nincs szükség ily “őrjöngő, lázas indulat” –ra.(Jablanczy Ignác)

Kossuth eltávolítása

Kossuth sokszor volt vitában Landererrel fizetéséről: a sikeres laphoz előfizetőnként 3 ft 50 krajcár részesedést kért (az előfizetési díj fél évre 6 ft volt). Az alkalmazottakat, lakást, postát Kossuth fizette ebből, de így is maradt az 5200 előfizető után 9000 ft. Ezt meg is kapja, de egyelőre szerződést nem írnak róla. Vita volt azon, hogy az országgyűlési beszámolók költségéből fedeznek-e Landererék. 1843 végén Landerert Bécsbe hivatták, s mikor hazatért – leszállítja a szerkesztői díjat. Kossuth tiltakozik, de Landerer válasza: ha nem tetszik, nincs szerződés. Kossuth felháborodottan felmond. Landerer még aznap felkéri Szalay Lászlót szerkesztőnek.

Landerer “jutalmul” megkapta egy új lap, a Pester Zeitung indítására az engedélyt. Kossuthot pedig mindenki pénzéhesnek mondja, hogy feláldozta a pesti Hirlapot. Kossuth később rájött: átverték.

1844-ben új lapra kér engedélyt, Metternich hivatja Bécsbe és megpróbálja rávenni, hogy kormánypárti lapot készítsen, és adja meg, mennyit kér ezért cserébe. Kossuth azonban “nem eladó”, mint írja Wesselényinek. A lapengedélyt nem kapja meg; próbálkozik már létező lapok (Nemzeti Ujság, Hirnök) megvásárlásával, de az udvar ezt is megakadályozza. Végül 1845-ben az Iparegyesület Hetilap c. lapjában jut csak szóhoz.

A centralista Pesti Hirlap

1844. júliusától Szalay László alatt a polgári liberális lap centralista irányultságú (nem a megyei autonómia, hanem a központi irányítás-párti). Eötvös József, Trefort Ágoston (Eötvös sógora, közgazdasági cikkek sorának írója), Csengery Antal (későbbi főszerk.) is a laphoz tartoztak. A váltás után egy hónap alatt az előfizetők száma 500-ra csökkent; de ahogy kiderült, hogy ellenzéki marad, ismét emelkedett. Ellenfele az ekkor indult Budapesti Hirlap.

A forradalom után

1848. márc. 15-től új sorszámozással jelenik meg. De nem ért egyet a forradalom, folytatásával (már nem Kossuth lapja!), a radikálisokkal – ezért csökken népszerűsége.

Szellemi utódai

A forradalomban félhivatalos lap státuszt kap, március 16-tól a rendelketeket a “hivatalos rovat” közli (Szemere Bertalan felszólítására). Jókai szerkeszti egy ideig. A hivatalos rovat azonban csak átmeneti megoldás: Szemere Bertalan áprilisban felkéri Bajza Józsefet egy hivatalos lap megtervezésére és ez július 8-án Közlöny címmel indul el (Bajza azonban a Kossuth Hirlapja szerkesztője lesz, Kossuth felkérésére; Kossuth e, a Pesti Hirlap szerkezetét átvevő lapban folytatja vezércikkeit, mellyel a kormány belső ellenzéki lapjává lesz). A Pesti Hirlap korábbi szerkesztői (Kemény Zsigmond és Csengery Antal) a Respublikát szerkesztenék Szemere Bertalan kérésére, aki elégedetlen a Közönnyel. Ám a Respublika jún. 17-én már túl későn jelenik meg.

A szabadságharc idején

A Pesti Hirlap Windischgrätz Pestre bevonulása után néhány héten át a 22 éves Szilágyi Sándor szerkesztésében jelenik meg, de január 23-án Windischgrätz betiltja. A Pesti Hírlap “a lehető legszabadabb alapokon volt szerkesztve”, az osztrákok fenyegették, végül be is tiltották. “A proclamatiók közlésére pedig kényszerítve valék.” (Szilágyi Sándor)

1849 április 23-án, Pest felszabadulásakor újraindul Szilágyi Sándor szerkesztésében, melyet május 1-én Jókai vesz át. A szabadságharc bukásakor a többi lappal együtt, július 8-ától a Pesti Hirlap sem jelenik meg többet.