1878. december 25-én jelent meg a Légrády Károly alapította Pesti Hírlap első száma. Ez az első üzleti alapon álló ezért pártfüggetlen lap. Célja a minél szélesebb olvasóközönség megnyerése volt. „Óbégatás helyett tettekre van szükség. De éppen a tettekre nézve nincsenek pártjaink tisztába magokkal. A P.H. ennélfogvca nem csatlakozhatik e létező pártok egyikéhez sem”- írták programjukban.
Újdonság, hogy nem a szerkesztő, hanem a kiadó határozza meg a lap szellemiségét. Ebből konfliktus is támad: egy lapszámban a szerkesztő a kiadó beszédével ellentétes szellemű cikket akar közölni, ezt Légrády megakadályozza: a teljes szerk. kilép (és megindítja a Budapesti Hirlapot) Légrády másik szerkesztőséget toboroz.
Az új Pesti Hirlap a liberális nagyvárosi polgárság lapja, alig ismert rovatvezetőkkel de neves írókkal és publicistákkal. A P. H.-ban jelentek meg Mikszáth Kálmán országgyűlési tudósításai, a T. Házból címmel.
Újításai
E lap közölt először apróhirdetéseket. Berlini formátumú, felvágva árulják. Külföldi tudósítókat is alkalmaz. 1911-ben repülővel viszik vidékre és 1938-tól Kárpátaljára is így juttatják el.
Példányszáma
- 1878 8000
- 1890 26900
- 1910 60 000
- 1914-18: 500 000 (max.)
- 1929: „Legnagyobb példányszámú magyar napilap” (hirdetéséből)
A „Pesti Hirlap kalózrádiója”
„A Pesti Hírlap szerkesztőségébe eljutottak a nyugati rádióadók hírei. 1943-tól az illegális Magyar Szabadság Rádió munkatársai hivatalból figyelték a BBC adásait. Ezt utóbbiból értesültünk zsidók sorsáról, mert a magyar sajtó erről a témáról a háborús cenzúra miatt hallgatott. De a BBC-ből jellemző módon többet tudtunk a hollandiai majd később a franciaországi deportálásokról, mint a lengyelországi vagy ukrajnai eseményekről. Összességében tudtuk, hogy valami nagyon rossz történik Kelet-Európában a zsidókkal, de a hírek ellenőrizhetetlenek voltak, és kevesen hitték el őket. Arról is értesültünk, mi lett a sorsuk azoknak a közismert embereknek, akiket személyesen is ismertünk: Zsolt Bélának, Petschauer Attilának és másoknak. Ezekről az esetekről nem lehetett írni a Pesti Hírlapban, de a Magyar Szabadság Rádióban foglalkoztunk velük. A rádió szinte teljes egészében a Pesti Hírlap gárdájára épült, vagyis a legális és illegális tevékenység összefolyt Kádár Gyula ezredes rendkívül trükkös módon népszerűsítette a rádiót. Meglátogatta a különböző katonai alakulatokat, és a faliújságokon olyan cikkeket helyezett el, melyek szidalmazták a Magyar Szabadság Rádiót a hangvétele miatt. Ezzel felhívta a figyelmet az illegális adásra. Az volt a kon¬cep¬ciója, hogy valós hírekkel kell ellensúlyozni a honvédek között a német Signal és a Rajniss-féle Magyar Futár hatását. Amikor értesültünk arról, hogy a németek megszállták Magyarországot, a rádió összes dokumentumát elégettük.” (Kárpáthy Gyula (1922–2005) és Beczássy Piroska visszaemlékezése) http://www.magyarszemle.hu/szamok/2005/2/a_magyar_szabadsag_radio
Magyar Médiatörténet 