Első szám: 1924. augusztus 20.
Szerkesztő: Szakács Andor
Beköszönő:
A Mai Nap e programszámával meginduló sajtóvállalkozásunk a jelenlegi magyar sajtóban szinte ismeretlen. Merőben új politikai és újságírói iránytervvel lép a magyar közönség elé. A sajtó hivatását mi nem abban látjuk, hogy az csupán világnézetek tükröztetésére, politikai hangulatok kifejezésére, és a napi események irányzatos előadására szorítkozzék. Miszerintünk a sajtó hivatása ma sokkal magasabb. Politikai téren a magyar újságírás fénykorára hivatkozunk, amikor hírlapjaink hasábjain, mint lapvezérek, vagy éppen szerkesztők, a kor nagyjai. Széchenyi, Kossuth, Dessewffy Aurél adatok új, modern politikai szemléletet a nemzetnek. Ők ugyanis nem csak a napi eseményekkel szemben fejtették ki álláspontjukat, hanem az ország összes esedékes nagy kérdéseit megvitatva és megérlelve azok megoldására világos, tüzetes programot adtak. Ma inkább mint valaha, ez a magyar sajtó hivatása. Mi e tekintetben megragadjuk a kezdeményezést. Hangulatok dolgában az, újság nem szabadulhat meg ugyan teljesen a napi közhangulat ráhatásaitól, de még ha ennek kifejezést ad is, nem szabad ítéletének magasabb szempontjairól és bátorságáról lemondania. A napi események tekintetében az újság legfőbb hivatása a tárgyilagosság, emberileg megközelíthető legnagyobb mértéke. A lap a vezércikkben, vagy más iránycikkében elvégzi a maga állásfoglalását irányokkal, eseményekkel, emberekkel szemben. Ezentúl tudósítási részében tökéletes objektivitásra kell törekednie. Példaképpen fölemlítjük az országgyűlési rovatot. Vannak lapok, amelyeknek enemű rovata nem egyéb, mint zsurnalisztikai visszaélések szakadatlan sorozata. Szó szerint kiszínezve a botrányos jelenetek, a viharok, a közbekiáltások: az egyes szónoklatok értelmes, hű kivonatát hiába keressük. Lefokozzák a nemzetgyűlés értékét, hamis képet adnak róla, s eltorzítják a közönség tájékozottságát is. Amellett a beszédeknek csak azt a részét közlik, amely szerintük érdekes: fölszólalásokat, amelyek száz meg százezer vidéki ember, az egész földmívelő társadalom égető érdekeit tárgyalják, egyszerűen agyonhallgatnak. S mintha csonka Magyarország a budapesti vámsorompóknál elvégződnék: a vidéki lakosság nagy életkérdéseiről tudomást se vesznek. A Mai Nap e tekintetben is be fogja tölteni hivatását. A Mai Nap azonban nem csak zsurnalisztikai célokat tűz maga elé, hanem a bevezetőül mondottak szerint magas politikai célt is szolgálni akar. Fordulatot akar előidézni az ország történetében. Föl akarja ugyanis mozdítani –pártkülönbségek nélkül- azokat a politikai és közéleti tényezőket, akik az ország mai kormányzásának hibáit és elkerülhetetlen bukását tisztán látják, és aggodalommal gondolnak arra, hogy akár a választások, akár rendkívüli körülmények szélsőséges kezekbe juttathatják a politikai irányítást. Mérsékelt, hazafias, demokratikus csoportnak kell a nép figyelmét magára irányítania, mind általánosabbá váló elégületlenségének élére állni, hogy aztán akár mint alkotmányosan létrejött többség, akár mint egy új demokratikus koalíció, fontos tényezője megvalósítsa azt a demokratikus programot, amely valaha a kormányé volt, amelyet azonban a folyton erősödő reakció hatása alatt hovatovább hűtlenül elhagyott. Képviselni fogjuk ezek szerint a királykérdésben az ország törvénnyel biztosított szabadságát. Ennélfogva minden erőnkkel harcolunk a Habsburgok visszatérése ellen. Az új alkotmányozásban teljes jelentőségében érvényre kívánjuk emelni a nemzeti szuverenitást: az ország minden főbenjáró kérdésében egyedül a nemzetet, s törvényes képviseletét illeti a döntés. Az államfő csupán szentesíti azt. A megyei és községi igazgatást, amelynek keretei közt a nép egész élete lefoly, demokratikussá és egyszerűvé kívánjuk tenni azáltal, hogy a nép választottjai kezébe tesszük le önnön igazgatását. Az államháztartás tekintetében programunk a legmesszebbmenő állami takarékosság, s ezzel kapcsolatban a demokratikus adórendszer mélyreható megvalósítása, hogy tudniillik a nem nélkülözhetetlen állami kiadások (fölösleges intézmények, állások) kíméletlen törlésével egyrészt e nép terhei könnyítessenek, másrészt az állam vagyonilag képessé tétessék arra, hogy a nincstelenek százezreit reálisan megalapozott, keresetképes új életlehetőségekbe bevezethesse. Itt önként értetődik, hogy követeljük a földműves népnek földdel való méltányos, helyes és gyors kielégítését, a nincstelenek támogatását, gazdálkodások berendezésére és megkezdésére. Ugyanezt a támogatást kívánjuk a kisipar számára. Úgy ezekre, mint általában a szociális kérdések megoldására nézve alkalmunk lesz kifejteni részletes terveinket, amiben az ország legjobb, legtermékenyebb tehetségei közül számosan megbecsülhetetlen segítségünkre lesznek. Ezennel felhívjuk az ország minden független, bátor szellemét, fölhívunk minden jóravaló, értelmes magyar embert, figyeljen reánk, s fogadja érdeklődéssel sajtóvállalatunk első életnyilvánulásait.
Utolsó szám: 1945. március 31.
Szerkesztő: Hegedűs Gyula
leköszönő: nincs
megszűnés oka: nem ismert
készítette: Fazekas Máté
Magyar Médiatörténet 