Blikk (1994-)

blikkimage003 blikkimage001

kep_46

 

1994. feb 25 (001. szám / Próbaszám)

1994. március 1. : I/1

Mai Blikk 2001. feb.19. Budapest, Dunántúl, Kelet-Magyarország alcímmel

Változatok:

  • Országos kiadás
  • Budapesti kiadás
  • Vasárnapi Blikk

Címváltozat: Mai Blikk 2001. feb.19-? Budapest, Dunántúl, Kelet-Magyarország alcímmel

Címváltozat: Blikk 2002. jan. 2. („Mai Nap és Blikk egyesülésével”)

Év KIADÓK FŐSZERKESZTŐK 
1994 Ringier-H. A lap tulajdonosa a Halvidar Holding, a Ringier Svájc és a Gannett INtl (USA) csoport tagja (USA Today/Blick) Ig-fsz: Tőke Péter 
1995 Ringier-H Ig-fsz: Tőke Péter 
1996   Ligeti Nagy Tamás
1997   Pallagi Ferenc
1998    
1999 Ringier-H Kiadói Kft Pallagi Ferenc Fsz-.h: Müller Tibor
2000    
2001 Ringier Kiadó Kft Pallagi Ferenc. Fsz-h: Müller Tibor
2002 Ringier Pallagi Ferenc
2003   Pallagi Ferenc. Fsz-h: Bánó András, Müller Tibor
2004   Fejes Gábor
2005 Ringier Kiadó Kft Fejes Gábor Fsz-h: Murányi Marcell
2006   október Murányi Marcell 
2007
2008
2009 RINGIER  

A Blikk a svájci Ringier kiadó tulajdonában lévő független magyarországi napilap. Először 1994 márciusában jelent meg, majd 2002-ben utolérte, és megelőzte a Népszabadságot mind példányszámban, mind olvasottság terén, és azóta is Magyarország legolvasottabb napilapja (a második helyen az ingyenes Metro áll napi 676 ezres, a harmadik helyen pedig a Népszabadság, napi 420 ezres olvasótáborral). 37 ezer előfizetőjével és a napi vásárlókkal együtt a Blikk 2007 harmadik negyedévében naponta átlagosan 244 ezer példányt adott el, mely napi közel 1 milliós olvasóközönséget fed le. (www.matesz.hu)

Szórakoztató jellegű, könnyed hangvételű cikkei alapján a Blikk a bulvársajtó részét képezi, de a lap híreinek szerkesztésekor a szórakoztatás mellett fontos alapszempontnak tekinti az olvasók általános tájékoztatását lényeges, illetve közszolgálati jellegű eseményekről. Így a sztárvilág újdonságaival foglalkozó cikkek és a terjedelmes sport rovat mellett a politika fontos történései is az újság profiljába tartoznak A Blikk nagy hangsúlyt fektet a tipográfiai elemekre. Figyelemfelkeltő, esetenként színes, messziről jól látható szalagcímek jellemzők, ahol a szöveg és a kép elrendezése segít a cikkek értelmezésében. Továbbá, kiemelt szerepet kap a látvány, a grafikai megjelenés és a fotók.
A Blikk 2004-től teljesen színes formában jelenik meg – a Ringier ettől kezdve saját nyomdájában készíti az újságot. (www.ringier.hu)

 

Főszerkesztők

Murányi Marcell, a Blikk jelenlegi főszerkesztője 2006 októberében vette át a lap vezetését. Korábban két évig a Blikk főszerkesztő-helyettese volt, majd megbízott főszerkesztőként dolgozott a lapnál. Pályafutása a Ringier kiadónál 2002-ben a Vasárnapi Blikk felelős szerkesztőjeként kezdődött.

Korábbi főszerkesztők:
Tőke Péter: 1994-1996
Ligeti Nagy Tamás: 1996-1997
Pallagi Ferenc: 1997-2004
Fejes Gábor: 2004-2006

(Forrás: http://www.ringier.hu, illetve szóbeli közlés (Murányi, 2007)

Története

A kezdeti évek. „1993-ban a Blikk volt az első olyan lap Magyarországon, ahová a tőke mellett a szaktudást, know-how-t is behozta a tulajdonos, a Ringier. Akkor Csehországban már volt egy sikeres, piacvezető bulvárja, a Blesk. Murdoch idején néha ő jött ide, néha mi mentünk Londonba, aztán visszajöttünk és nem történt semmi. A hazai laptulajdonosok közül először a Ringier idején jöttek tanácsadók és vitték a szerkesztőket nyugatra tanulni. Előtte annyit tudtunk a bulvárról, hogy nagy címek kellenek, olyan szavak amire az emberek felkapják a fejüket, szemtelen címek, sok szín – ami belefér -, köznapi stílus” (Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008)

A második alapítás. „A Blikket 2-3 év után újra kellett alapítani – ez volt a második alapítás. Valójában ekkor jelent az igazi bulvár a magyar piacon.” (Pallagi Ferenc, szóbeli közlés, 2008)

 

Műszaki paraméterek:
Szerkesztőség: közel 100 fős
Megjelenés: a hét minden napján (vasárnap Vasárnapi Blikk címmel)
Oldalszám: 20 illetve 24 oldal
Nyomás: rotációs ofszet
Szín: 4+2
Rács: 40 vonal/cm
Papír: 45 g/m² standard újságnyomó
Oldalnagyság: 315×470 mm
Tükörméret: 278×423 mm

Év/átlageladás:
1996 – 56600
1997 – 65175
1998 – 71920
1999 – 97975
2000 – 105511
2001 – 184947
2002 – 194894
2003 – 238972
2004 – 255707
2005 – 249067
2006 – 245474

Az olvasók aránya nemek tekintetében:
nők – 49%
férfiak – 51%

(Forrás: http://www.ringier.hu, illetve szóbeli közlés (Murányi, 2007)

A fő országos bulvárlapok példányszámának alakulása
A piaci viszonyok kialakulása után röviddel a bulvárlapok már szilárd pozíciót vívtak ki maguknak a magyar sajtópiacon. Példányszámuk – lényegében az 1989-es nulláról indulva – a kilencvenes évek közepére elérte a 300 ezret, ezzel 1996-ban az országos napilappiac 28, 1 százalékát ellenőrizték. Abból a szempontból azonban ingatag maradt a bulvárlap piac helyzete, hogy időről időre új lapok jelentek meg, régiek tűntek el. Megváltozott az egyes lapok példányszáma és piaci pozíciója. Egyes lapok pedig, saját piaci helyüket keresve, hol inkább a minőségi, hol inkább a népszerű lapok formátumát követték Ebben az időszakban hat olyan országos napilap működött, amely bulvárlap volt a szónak abban az értelmében, hogy főként színes hírekkel foglalkozott, a cikkek rövidek voltak, és a nyelvezetük is különbözött a minőségi lapokétól. Ilyen volt a Mai Nap (1989), a Kurír (1990) a korábbi kommunista bulvárlap az Esti Hírlap (1990) és az 1994-ben megjelenő Blikk. (Forrás: http://www.mediakutato.hu)

Érdekességek
Az újságot a határon túl is terjesztik – Szlovákiába kb. 6 ezer példányt kézbesítenek, Horvátországban pedig szezonálisan, a nyaralási időszakban forgalmazzák.
A Blikk „offline” megjelenési formájának népszerűsége sokkal nagyobb, mint a Blikk internetes portáljának, a http://blikk.hu oldalnak – az olvasóközönség pusztán kb. 3%-a olvassa az „online Blikket”.
Felmérések szerint az átlagos Blikk-olvasó középiskolai végzettséggel rendelkező, 40 év körüli, kisvárosban élő férfi. Szintén felmérés alapján megállapítható, hogy többen olvassák a lapot, mint ahányan bevallják.
A Blikk volt az első magyar napilap, amely címlapján közölt női aktképet. A lap hangsúlyozottan a női test igényes és ízléses megjelenítését képviseli, mely közvélemény-kutatásokkal megerősítve pozitív olvasói visszajelzést kapott (női és férfi oldalról egyaránt). A Blikk kísérletképpen egy ízben férfi képpel jelent meg, amelyet azonban a nő és férfi olvasók ugyanúgy elutasítottak.
A lap kimagasló eladási adatai három eseményhez, periódushoz köthetőek. Az első ilyen a kereskedelmi televíziók elindulása 1997-ben, a második az énekes Zámbó Jimmy 2001-es halálát követő időszak, a harmadik pedig a televíziós valóságshow-k megjelenése, mely 2002-es év egyik legjelentősebb médiapiaci eseménye volt. A Blikk lényegében igyekezett kielégíteni az emberekben egyre növekvő éhséget a média és a sztárvilág iránt. (Forrás: Szóbeli közlés (Murányi, 2007)

Források

 

Blikk (1994-)” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólás