Budapesti Hirlap (1881-1939)

kep_52budapestihirlap2budapestihirlap

A Pesti Hirlapból a Légrády-testvérekkel való vita miatt kiválva 1881. június 16-án indult, a korábbi szerkesztőségi gárdával. Szellemi vezére Rákosi Jenő.

Rákosi Jenő korszaka

Rákosi Jenő jelmondata: „magyarosan, magyarul, magyarán”. Pártfüggetlenül nacionalista: a magyarság érdeke mindenek felett – a magyar birodalmi álom szószólója. Lapjában így megjelenhettek ilyen sorok „e haza uralkodó nemzete a magyar s uralkodik a többi fajok felett nemcsak évszázados történeti jog, politikai fejlődés törvénye, hanem természetes szellemi és erkölcsi szupermáciája alapján”. (Balogh Pál írása; Budapesti Hírlap. 1887. augusztus 19.) Ez a nézet nem volt kiugróan feltűnő korában, és elsősroban a vidéki konzervatívok tetszését nyerte meg. „Nemzeti ellenzéki” lapját a „radikális újságírás bölcsőjének” nevezték. A legfejlettebb technológiát használja: a lap létesítette az első telefonvonalat Budapest és Bécs között 1890-ben, azaz még a budapesti telefonközpont létrehozása előtt. 1893-ban felépíti a Blaha Lujza téri újságpalotáját, mely később épp a szocialista sajtónak lesz emblematikus székháza (1945-től „Szabad Nép-székház” ill. a Hírlapkiadó Vállalat székháza). 1906-ban (június 3) a lap 25 éves évfordulóján 1 kg-os, 248 oldalas jubileumi számot jelentetnek meg.

Bethlen korszaka

Bethlen miniszterelnöksége alatt (1921-31) kormányhoz közeli, félhivatalos lap (a kormányon lévő Egységes Párt lapja); s mivel Rákosi liberális volt, 1925-ben megvált a konzervatívvá váló laptól. Példányszáma folyamatosan csökkent.

1929-ben így hirdeti magát: „A Budapesti Hirlap a magyar intelligencia lapja. Hangja előkelő, szelleme magyar, hírszolgálata tökéletes, főmunkatársa Herczeg Ferenc.”

Bethlen lapjának számított a reggeli Budapesti Hírlapja mellett a 8 Órai Újság, „Bethlen házi bulvárja” is.

A hanyatló korszak

Bethlen lemondása után Gömbös Gyula 1933-ban elvette a Budapesti Hirlap állami támogatásának (szubvenciójának) jórészét, amit bankok támogatásával egy új lap alapításába (Függetlenség) fektet. E nélkül viszont már nem tudott megélni a lap.

Gömbösnek sikerült Bethlent rávennie, hogy a lapot adja át neki. A főszerkesztőt lecserélték (az új főszerkesztő Bethlen, de valójában helyettese Antal István (Gömbös sajtófőnöke, „a sajtó-Raszputyin”) irányította, akinek a feladata a lap elsorvasztása volt).

1936-ban tervezték az Új Magyarságba beolvasztását vagy délutáni lappá alakítását, ám végül máshogy döntöttek. Júliusban előfizetőinek (16 ezer) postázták az Új Magyarság azon számát, melyben az elkövetkező ajándékokról adnak hírt – képes melléklet, „a legjobb magyar rádióújság”, az Antenna, és a színes képekkel készülő irodalmi Vasárnapi Ujság, „változatlan áron”. Pár napig együtt küldték a két lapot, s közben az Új Magyarság oldalszámát növelték, a BPH-ét csökkentették. Majd csak az Új Magyarság került kipostázásra. A reklamációkra így válaszolt körlevélben a kiadó: „a Budapesti Hirlap a kormány kimondott félhivatalos lapja lett, korlátolt terjedelemben, … éppen ezért voltunk bátrak becses címére a mi gazdasági közösségünkben lévő Új Magyarság c. kitűnő lapot küldeni”. A 8 Órai Ujság szerint 3000-en írtak vissza, hogy ők továbbra is a BPH-t kérik, és ezren nyugodtak bele az új lapra váltásba.

Végül 1939-ben szűnik meg.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s